Belső piaci eredménytábla: rekordot mutató 15. kiadás!

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. február 19.

Belső piaci eredménytábla: rekordot mutató 15. kiadás!

A sok kihívás ellenére az Európai Bizottság ma közreadott belső piaci eredménytáblája szerint a tagállamok minden eddiginél nagyobb előrelépést tettek az uniós szabályok időben történő, nemzeti jogba való átültetése terén. Az egységes piac kulcsszerepet játszik abban, hogy Európát kivezesse a stagnáló gazdasági helyzetből, előnyei azonban nem maguktól keletkeznek: a jogszabályok időben történő átültetése elengedhetetlen az irányelvekben foglalt politikai célkitűzések eléréséhez.

A belső piaci eredménytáblát első alkalommal tizenöt éve adták ki, a mai kiadás a tagállamok jelentős előrelépését mutatja. Az európai átlagos átültetési deficit – vagyis azoknak a belső piaci irányelveknek a százalékos aránya, amelyeket nem ültettek át időben a nemzeti jogba – az 1997. évi 6,3%-ról 0,6%-os rekordszintre, az európai állam- és kormányfők által 2007-ben meghatározott 1%-os célkitűzés alá süllyedt, és ezzel megközelítette a 2011. áprilisi egységes piaci intézkedéscsomagban javasolt 0,5%-os célt.

„Igen örülök a tagállamok új rekordjának, és örömmel látom, milyen nagy fokú dinamizmussal és elkötelezettséggel végzik helyi szintű jogérvényesítési munkájukat. Ez a valaha volt legjobb eredmény.” nyilatkozta Michel Barnier, a belső piacért felelős biztos.

Táblázat: átlagos átültetési deficit

Az aktuális kiadvány szerint Írország, Málta, Észtország és Svédország teljesít a legjobban: ezen országok ültették át a legnagyobb számban az irányelveket nemzeti jogukba. A tagállamoknak továbbá sikerült csökkenteniük a helytelenül átültetett irányelvek összesített számát is (a megfelelési deficit 0,7%-ról 0,6%-ra csökkent). Ugyanakkor növekedett azon irányelvek száma, amelyek átültetése két vagy akár több évet is késik.

Az uniós jog alkalmazását illetően továbbra is csökken a kötelezettségszegési eljárások száma, nagy valószínűséggel azon mechanizmusok bevezetésének köszönhetően, amelyek az eljárás korábbi szakaszában hivatottak az uniós jog megsértésének problémájára megoldást találni. 2007 novemberéhez képest a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások száma 38%-kal csökkent. A Bizottság által indított legtöbb kötelezettségszegési eljárás Olaszországgal szemben folyik, a sorban Spanyolország és Görögország a következő. Az ügyek többsége továbbra is főként az adózás és a környezetvédelem területét érinti.

Valamennyi végrehajtási indikátort figyelembe véve (részletekért lásd a lenti belső piaci jogérvényesítési táblázatot) Románia, Észtország, Ciprus, a Cseh Köztársaság és Litvánia teljesít a legjobban.

A belső piaci irányelvek végrehajtása

• Az EU átlagos átültetési deficitje az elmúlt hat hónap során még tovább, 0,9%-ról 0,6%-ra csökkent, és az 1%-os célkitűzést teljesítő tagállamok száma tizenhatról huszonháromra emelkedett.

• Összesen tizenkét tagállam érte el vagy teljesítette újra 1997 óta legjobb eredményét az átültetési deficit terén: a Cseh Köztársaság, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Hollandia, Szlovákia és Svédország, Olaszország és Luxemburg pedig első ízben került az 1%-os cél alá. Mindez azt bizonyítja, hogy a tagállamok még a jelenlegi gazdasági válság közepette is kiemelt hangsúlyt fektetnek az időben történő átültetésre.

• Az átültetés terén Írország teljesít a legjobban: minden irányelvet időben átültetett, így elmaradása 0,0%. A javulás Olaszország esetében különösen lenyűgöző: az ország a hat hónappal ezelőtti 2,4%-hoz képest mára 0,8%-ra csökkentette átültetési deficitjét. Románia szintén jelentősen, 1,1%-ról 0,4%-ra csökkentette átültetési deficitjét. A belső piaci eredménytábla e kiadásában mindhárom tagállam megosztja bevált módszereit.

• A tagállamok jelenleg átlagosan kilenc és fél hónappal lépik túl az uniós irányelvek átültetésére kitűzött határidőt. Azon irányelvek esetében, amelyek átültetése a kitűzött határidőhöz képest több mint két évet késik (jegyzéküket lásd a jelentésben), csak öt tagállam nem teljesítette a „zéró tolerancia” célkitűzést.

Kötelezettségszegések

• Tagállamonkénti átlagban 31 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban. A lezáratlan kötelezettségszegési eljárások a leginkább – a legkevésbé érintett Litvániánál tízszer nagyobb számban – Olaszországot érintik, a sorban Spanyolország és Görögország a következő.

• Mindezek ellenére az említett tagállamok hosszú távon javulást mutatnak: az EU-Pilot rendszerhez való csatlakozásuk óta az ügyek száma 47%-kal csökkent Olaszország, 39%-kal Spanyolország és 25%-kal Görögország esetében.

• A kötelezettségszegési eljárások 45%-a a környezetvédelemmel és az adózással kapcsolatos.

• A kötelezettségszegési eljárások átlagos időtartama tíz hónap (Luxemburg) és három év (Svédország) között mozog.

• Amennyiben a Bíróság az uniós jogszabályok megsértését állapítja meg, a tagállamoknak azonnali intézkedést kell hozniuk a bírósági ítéletnek való megfelelésre. Sok ügy megoldása azonban meglehetősen hosszú ideig – átlagosan több mint 17,4 hónapig – tart. Spanyolország, Írország és Franciaország esetében ez az időszak megközelíti a két évet. Az egységes piac jobb irányításáról szóló közlemény (lásd IP/12/587) felszólítja a tagállamokat arra, hogy az azonosított kulcságazatokban gyorsítsák fel a Bíróság ítéleteinek való megfelelés folyamatát, vagyis átlagban 12 hónapon belül érjék el a teljes megfelelést.

További információk

http://ec.europa.eu/internal_market/score/index_en.htm