Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. december 16.

Eurobarométer: az európaiak fele elégedett a vasúti közlekedéssel, de a szolgáltatások minőségét javítani kell

Az Eurobarométer ma közzétett felmérése szerint az európaiak 58%-a elégedett az országában elérhető vasúti szolgáltatásokkal. Ennek ellenére a lakosság viszonylag kis része utazik vonattal. Egyes országokban aggasztóan magas azoknak a száma, akik szerint a jegyvásárlás menete túlságosan bonyolult. Ezenkívül az európaiak 19%-a akadálymentességi problémák miatt nem száll vonatra. A mozgáskorlátozott személyek különösen a vasúti kocsik és a peronok nehéz megközelíthetőségét kifogásolták, valamint azt, hogy utazásuk megtervezése során nem kapnak elegendő információt a létesítmények akadálymentességéről.

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas így nyilatkozott: „Az európai utasoknak mindössze egynegyede veszi igénybe rendszeresen a vasúti szolgáltatásokat. Ezt az arányt növelni kell. Az emberek számára vonzóbbá kell tennünk a vasúti közlekedést – e tanulmány egyértelműen megmutatja, hogy mely területek szorulnak fejlesztésre. Elfogadhatatlan például, hogy egyes országokban rendkívül bonyolult a vonatjegyvásárlás menete. Fontos, hogy éppolyan gyorsan és egyszerűen tudjunk vonatra szállni, mint kiállni a kocsival a garázsból.”

A reprezentatív felmérés keretében 26 000 európai lakost kérdeztek meg, hogy megvizsgálják, mennyire elégedettek az utazók az Unióban a belföldi vasúti szolgáltatásokkal, így például magukkal a vonatokkal, a vasútállomásokkal és a mozgáskorlátozott személyeknek biztosított akadálymentességgel. A tanulmányt egy hasonló, 2011-ben végzett felmérés előzte meg (elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_326_en.pdf).

Az Eurobarométer felmérés tanulsága: további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a vasút valóban fogyasztóbarát közlekedési eszközzé váljon. 2012 januárjában a Bizottság előterjesztette a negyedik vasúti csomagot, amelynek átfogó reformokat ösztönző javaslatai többek között a belföldi személyszállítási szolgáltatások verseny előtti megnyitását szorgalmazzák.

Jegyvásárlás és tájékoztatás

A jegyvásárlás menetével való elégedettség általános szintje (78%) nem emelkedett 2011 óta, Ausztriában és Görögországban azonban jelentősen, 14, illetve 10 százalékponttal javult. Aggasztóan megnőtt viszont az elégedetlen utasok aránya Olaszországban, Dániában és Szlovéniában (ez az arány mindhárom országban több mint 10 százalékponttal emelkedett).

Továbbra is kevesen elégedettek az utazás közben, különösen késések esetén nyújtott tájékoztatás színvonalával (a megkérdezettek kevesebb mint 50%-a). Az elégedettségi szint az Egyesült Királyságban (70%), valamint Finnországban és Írországban (68% és 62%) a legmagasabb, míg az elégedetlen utasok aránya Franciaországban és Németországban a legnagyobb (47%, illetve 42%).

A negyedik vasúti csomag javaslatai közös tájékoztatási és jegykiadási rendszerek bevezetését teszik lehetővé.

Megbízhatóság

A pontosságot és megbízhatóságot tekintve Írországban, Lettországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban a legelégedettebbek az utasok (73% felett), míg Olaszországban (44%), Németországban (42%), Lengyelországban (40%) és Franciaországban (39%) a legkevésbé.

A járatok gyakoriságával való elégedettség lényeges előfeltétele annak, hogy a vasúti közlekedés több utast vonzzon, hiszen az indulások időzítése a fogyasztói döntéseket befolyásoló kritikus tényező. A járatsűrűséggel összességében az európaiak 59%-a elégedett, az elégedettség szintje Olaszországban, valamint Közép- és Délkelet-Európában a legalacsonyabb.

A negyedik vasúti csomag elősegítené a infrastruktúrák működtetőinek együttműködését, ami hozzájárulna a vasúti hálózat jobb irányításához, és fokozná a megbízhatóságot.

Új infrastruktúra-politikája keretében az EU 26 milliárd eurót fordít a páneurópai közlekedési projektek – és azon belül főként a vasúti kezdeményezések – pénzügyi támogatására, többek között a határkeresztező szakaszok hiányzó összeköttetéseinek létrehozása, a szűk keresztmetszetek megszüntetése és a hálózat intelligensebbé tétele céljából.

Akadálymentesség

A vasútállomások mozgáskorlátozott személyek számára történő általános hozzáférhetősége tekintetében csupán a megkérdezettek 37%-a elégedett. Ennek szintje az Egyesült Királyságban (61%), Írországban (56%) és Franciaországban (52%) a legmagasabb. Átlagon aluli az elégedettség foka Németországban, Svédországban, Olaszországban, valamint Kelet-Európában.

A válaszadóknak csupán 46%-a elégedett a peronok hozzáférhetőségével (40% a vasúti kocsik megközelíthetőségével), és még kevesebben az akadálymentességre vonatkozó, utazást megelőző tájékoztatással (39%) és a mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott segítséggel (37%). A közvetlenül érintettek körében ezek az arányok még alacsonyabbak (43%-uk elégedett a peronok és 37%-uk a vasúti kocsik hozzáférhetőségével).

Az akadálymentesség – különös tekintettel az idősödő európai társadalomra – igen lényeges ahhoz, hogy a vasúti személyszállítás részarányát növelni lehessen. Azon megkérdezettek közül, akik soha nem szállnak vonatra, 34% úgy nyilatkozott, hogy legalább egy akadálymentességi ok miatt nem veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Ez adott esetben azt jelenti, hogy az EU lakosságának mintegy 19%-a számára nem hozzáférhetők a vasúti szolgáltatások.

Panaszkezelés

A panaszkezeléssel kapcsolatos elégedettség 2011 óta meglehetősen, 11 százalékponttal növekedett, ami az utasok jogairól szóló rendelet1 végrehajtásának első hatásaként könyvelhető el. Mi több, a javulás mértéke négy tagállamban (Franciaországban, Lettországban, Finnországban és Spanyolországban) a 20 százalékpontot is meghaladta.

A vasút igénybevétele az EU-ban napjainkban

Az európaiaknak mindössze 35%-a vesz igénybe évente többször is intercity járatot annak ellenére, hogy 83%-uk legfeljebb 30 percre lakik a vasútállomástól.

Az európaiak 32%-a sohasem utazik intercityvel.

Az európai polgárok 53%-a soha nem száll elővárosi vonatra, noha 31%-uknak legfeljebb 10 percre lenne szüksége, hogy a vasútállomásra érjen. Mindössze 14% azoknak az aránya, akik hetente többször is ilyen módon utaznak.

Az autó továbbra is a fő közlekedési eszköz Európában, de a fogyasztók magatartásában változás figyelhető meg: az európaiak 2010-ben átlagosan 9500 kilométert utaztak autóval, 100 kilométerrel kevesebbet, mint 2004-ben.

További információk:

A vasúti ügyfelek elégedettségével kapcsolatos Eurobarométer felmérés összes eredménye: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/flash_arch_390_375_en.htm#382a

A vasúti közlekedéssel kapcsolatos információk a Bizottság honlapján

A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaival kapcsolatos információk

Az utasjogokról szóló tájékoztató kampány

Kövesse Siim Kallas alelnököt a Twitteren

Kapcsolattartók:

Helen Kearns (+32 2 298 76 38)

Dale Kidd (+32 2 295 74 61)

1 :

A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól szóló 1371/2007/EK rendelet


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website