Navigation path

Left navigation

Additional tools

Elfogadták a romák társadalmi befogadásáról szóló legelső uniós jogi aktust

European Commission - IP/13/1226   09/12/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. december 9.

Elfogadták a romák társadalmi befogadásáról szóló legelső uniós jogi aktust

A mai napon az Európai Unió mind a 28 tagállama kötelezettséget vállalt az Európai Bizottság által javasolt ajánlássorozat végrehajtására a roma közösségek gazdasági és szociális integrációjának felgyorsítása érdekében. Kevesebb, mint hat hónappal a bizottsági javaslatot követően a tanácsi ajánlást egyhangúlag fogadták el a Tanács keretében ülésező miniszterek (IP/13/607, MEMO/13/610). Ez a legelső uniós szintű jogi aktus a romák társadalmi befogadására. Az ajánlás elfogadásával a tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy célirányos intézkedéseket hoznak a romák és a népesség többi tagja közötti szakadékok áthidalására.

„A mai megállapodás egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy a tagállamok hajlandóak komolyan foglalkozni a roma integráció kihívást jelentő feladatával. A miniszterek egyhangúlag vállaltak kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy helyi szinten javítanak a roma közösségek helyzetén" mondta Viviane Reding, a Bizottság alelnöke és uniós jogérvényesülési biztos. "A roma integráció kulcsfontosságú eszközei most a tagállamok kezében vannak, és fontos, hogy a szavakat tettek is kövessék. Nem habozunk majd emlékeztetni az uniós országokat kötelezettségvállalásaikra és gondoskodunk róla, hogy teljesítsék is azokat."

„A javaslat elfogadása fontos bizonyítéka a tagállamok amelletti együttes elkötelezettségének, hogy többet és hatékonyabban ruházzanak be a humántőkébe annak érdekében, hogy a romák életfeltételei Európa-szerte javuljanak”, mondta Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős európai biztos. „Nem tehetjük meg, hogy cserben hagyjuk őket. Most a tagállamokon a sor, hogy a nemzeti forrásaikkal kiegészítve jelentős uniós támogatást különítsenek el a 2014–20-as időszakra, hogy segítsék a roma közösségeket abban, hogy maradéktalanul kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket, továbbá minden szinten politikai akaratot mutassanak arra, hogy hogy a pénzt megfelelően költsék el.

A ma elfogadott, a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás konkrét iránymutatást ad a tagállamoknak erőfeszítéseik fokozásához és meggyorsításához.
Az ajánlás javasolja, hogy a tagállamok hozzanak célzott intézkedéseket a romák és a népesség többi tagja közötti szakadékok áthidalására. A romák eredményes tagállami befogadására vonatkozó feltételek megállapítása révén megerősíti a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerét, amelyet 2011-ben a tagállamok mindegyike elfogadott(IP/11/789).

A romák helyzetéről szóló, közelmúltbeli bizottsági jelentések alapján az ajánlás arra a négy területre összpontosít, amellyel kapcsolatban az EU vezetői közös romaintegrációs célokat fogadtak el a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerén belül: az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, egészségügyhöz és lakhatáshoz való hozzáférésre. Az ajánlás arra kéri a tagállamokat, hogy a célzott fellépések megvalósításához ne csak uniós, hanem nemzeti, és harmadik szektorból származó forrásokat is különítsenek el a romák integrációjára – ez olyan kulcsfontosságú tényező, amelyre a Bizottság a tagállamok nemzeti stratégiáinak múlt évi elemzésében (IP/12/499) hívta fel a figyelmet.

Az ajánlás emellett iránymutatással szolgál a tagállamoknak a romaintegráció több területét átfogó szakpolitikákról, például felhív annak biztosítására, hogy a stratégiák helyi szintűek legyenek, továbbá a megkülönböztetés elleni szabályok érvényesítésére, a szociális beruházási megközelítés alkalmazására, a roma gyermekek és nők védelmére, valamint a szegénység kezelésére.

Következő lépések

Noha az ajánlás jogilag nem kötelező, a tagállamokkal szemben mostantól elvárás, hogy a romák helyzetének javítása érdekében helyi szinten megvalósuló, konkrét intézkedéseket ültessenek át a gyakorlatba.
. A Bizottság júniusi eredményjelentése szerint a tagállamoknak javítaniuk kell a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerén belül benyújtott nemzeti romaintegrációs stratégiáik végrehajtását (lásd az országonkénti ismertetőket ). A Bizottság 2014 tavaszán ismét be fog számolni a tagállamok által elért haladásról.

Az Európai Parlamentnek ugyan hivatalosan nem kell szavazást tartania erről a kérdésről, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) december 5-i szavazását követően azonban a Parlament is támogatta a tanácsi ajánlást. A LIBE állásfoglalás-tervezetet fogadott el a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásában elért eredményekről, amely kiemelte a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a romapolitikák kidolgozásában és végrehajtásában, valamint annak jelentőségét, hogy megfelelő pénzügyi forrásokat különítsenek el romaintegrációs politikákra. Az állásfoglalást az Európai Parlament plenáris ülése várhatóan 2014 elején fogja megszavazni.

A Bizottság az előrehaladás értékelését továbbra is saját éves, romákkal foglalkozó eredményjelentésében fogja vizsgálni minden tavasszal. Az értékelések megállapításait felhasználják majd a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének folyamatában is. 2013 májusában a Tanács – a Bizottság javaslata alapján – az európai szemeszter keretében öt tagállam (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia és Szlovákia) számára tett romákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlásokat.. Ezekben az országspecifikus ajánlásokban felkérték az öt tagállamot, hogy biztosítsák a nemzeti romaintegrációs stratégiájuk megvalósítását és építsék be a romákkal kapcsolatos intézkedéseket a vonatkozó horizontális szakpolitikákba. Az európai szemeszter éves ciklusának köszönhetően a romák integrációja határozottan és folyamatosan az EU napirendjén van.

2014-től költségvetési források elkülönítését kell biztosítani nemzeti és uniós forrásokból annak érdekében, hogy kézzelfogható és fenntartható eredmények szülessenek helyi szinten. A strukturális alapok és különösen az Európai Szociális Alap továbbra is fontos pénzügyi eszköz marad a romák társadalmi befogadásának támogatására. Az elkövetkezendő pénzügyi időszakra vonatkozóan a Bizottság azt javasolta, hogy a társadalom perifériájára szorult közösségek – mint például a romák – integrációja speciális beruházási prioritás legyen. Ehhez kapcsolódóan egy erre vonatkozó, előzetes feltételt javasoltak annak biztosítására, hogy az EU támogatás az átfogó romaintegrációs stratégia része legyen. A megfelelő pénzügyi források biztosítása érdekében a tagállamoknak az Európai Szociális Alapból juttatott forrásokból legalább 20 %-ot a társadalmi befogadásra kell előirányozniuk.

Háttér

A romák integrációja nem csak erkölcsi kötelesség, hanem a tagállamok érdekeit is szolgálja, és ez kiemelten igaz azokra az országokra, ahol jelentős számú roma kisebbség él. A romák az iskoláskorú népesség, valamint a jövő munkavállalóinak jelentős és egyre növekvő csoportját képviselik. Az eredményes munkaerő-aktivizálásra irányuló szakpolitikák, a roma munkakeresők számára nyújtott, egyénre szabott és elérhető támogatási szolgáltatások elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy a romák élhessenek a bennük rejlő lehetőségekkel, valamint aktívan és egyenlően részt vehessenek a gazdaságban és a társadalomban.

Az Európai Bizottság 2013. évi jelentésében felszólította az uniós tagállamokat, hogy az Európában élő romák gazdasági és társadalmi integrációjának javítása érdekében hajtsák végre nemzeti stratégiáikat. A tagállamok ezeket a terveket a nemzeti romaintegrációs stratégiák Bizottság által javasolt, 2011. április 5-én elfogadott uniós keretrendszerére (lásd IP/11/400, MEMO/11/216) válaszul dolgozták ki, amelyet az uniós vezetők 2011 júniusában hagytak jóvá (IP/11/789).

Az uniós strukturális alapok a tagállamok társadalmi integrációs projektjeinek finanszírozására állnak rendelkezésre, ebbe a romaintegráció olyan területei tartoznak bele, mint az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy. Körülbelül 26,5 milliárd EUR-t különítettek el a társadalmi integrációs projektek egészére a 2007–2013 közötti időszakban. A tagállamok feladata e források kezelése, ezen belül a konkrét projektek kiválasztása. A források nagy része szociálisan kirekesztett csoportokat – és nem szükségszerűen csak roma közösségeket – célzó projektekben kerül felhasználásra. A hatékonyabb és célirányosabb projektek biztosítása érdekében a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy – a helyi és regionális önkormányzatokat is bevonva – hozzanak létre nemzeti kapcsolattartó pontokat, amelyek segítséget nyújtanak a romáknak szánt források tagállamokon belüli felhasználásának megtervezésében.

További információk

A tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat:

http://ec.europa.eu/justice/discrimination/files/com_2013_460_en.pdf

A Bizottság 2013. évi haladásról szóló jelentése.

http://ec.europa.eu/justice/discrimination/files/com_2013_454_en.pdf

Európai Bizottság – A romák:

http://ec.europa.eu/justice/discrimination/roma/index_hu.htm

Viviane Reding alelnök, jogérvényesülésért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Kövesse az alelnök bejegyzéseit a Twitteren is: @VivianeRedingEU

Kövesse az uniós jogérvényesítést a Twitteren is: @EU_Justice

Andor László honlapja

Kövesse Andor László bejegyzéseit a Twitteren is

Iratkozzon fel az Európai Bizottság foglalkoztatással, szociális ügyekkel és társadalmi befogadással foglalkozó ingyenes elektronikus hírlevelére

Kapcsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Jonathan Todd (+32 2 299 41 07)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

Cécile Dubois (+32 2 295 18 83)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website