Navigation path

Left navigation

Additional tools

A lampedusai eseményeket követően konkrét lépések történnek a Földközi tengeren bekövetkező halálesetek megelőzése, valamint a migrációs és bevándorlási hullámok jobb kezelése érdekében

European Commission - IP/13/1199   04/12/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. december 4.

A lampedusai eseményeket követően konkrét lépések történnek a Földközi tengeren bekövetkező halálesetek megelőzése, valamint a migrációs és bevándorlási hullámok jobb kezelése érdekében

A lampedusai tragédia, amely egyike volt azoknak, amelyeknek az elmúlt években Európa szemtanúja volt, példa nélküli megmozdulásra ösztönözte az uniós polgárokat és vezetőket. A Bizottság ma javaslatot tesz arra, hogy milyen módon lehet fokozni a szolidaritást és a kölcsönös segítségnyújtást annak érdekében, hogy a migránsok ne leljék halálukat a Földközi-tenger térségében.

A javasolt fellépések a Bizottság által vezetett, a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport munkájának eredményei, céljuk pedig az, hogy rövid és közép távon megerősítse az uniós szakpolitikákat és eszközöket.

„Két hónappal ezelőtt a lampedusai tragédia Európa szerte széles körű érzelmi reakciót váltott ki, többen szorgalmaztak fellépéseket annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az ilyen szerencsétlenségek. Hiszem, hogy ez az ösztönző erő nem csökkent. Ma olyan intézkedéseket és javaslatokat terjesztünk elő, amelyek igazi változást hozó, valóban európai válaszokra vonatkoznak. Felkérem a tagállamokat, hogy ragadják meg ezt a kivételes alkalmat arra, hogy megmutassák, az EU a szolidaritásra és a konkrét támogatásra épül. Itt az ideje a cselekvésnek” – jelentette ki Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos.

A munkacsoport öt fő területen jelölt meg konkrét fellépéseket:

  • Határőrizet az életmentés érdekében

Európának képesnek kell lennie arra, hogy segítséget nyújtson a rászorulóknak, ezért fokozni kell a határellenőrzési műveleteket, valamint fejleszteni kell a képességet arra, hogy a hajókat észlelhessék a Földközi-tengeren.

A Frontex a munkacsoport elé terjesztette az e célkitűzés elérésére irányuló új koncepciót, amelynek célja, hogy a Görögországban és Olaszországban zajló, a Frontex által koordinált három művelet keretében megerősítse a légi- és tengerfelügyeletet, valamint a mentési kapacitásokat, megmentve így a tengeren szorult helyzetbe került migránsokat.

A nemzeti határőrizet keretében tett erőfeszítéseket teljes mértékben koordinálják a Frontex által végzett műveletekkel, amelyek a már fennálló Európai Parti Őrségek Hálózatának részét képezik. A Frontex becslései szerint a szükséges további források 2014-ben körülbelül 14 millió euró összeget tesznek ki.

Ezen erőfeszítések részét képezi az újonnan működésbe lépett európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) (IP/13/1182 és MEMO/13/1070). Jobb képet adva a tengeren zajló eseményekről a rendszer megerősíti a tagállamok hatóságaival, illetve a Frontex-szel, illetve az ezeken belül folytatott információcserét és együttműködést. Az incidensekre és a járőrözésre vonatkozó információk haladéktalanul továbbításra kerülnek majd az újonnan létrehozott nemzeti koordinációs központok és a Frontex között.

A hajóparancsnokok és a kereskedelmi hajók ezentúl biztosak lehetnek abban, hogy a szorult helyzetbe jutott migránsoknak nyújtott segítség nem vezet semmilyen szankcióhoz, valamint gyors és biztonságos kirakodási pontok állnak majd rendelkezésre. Egyértelművé kell válnia annak, hogy ha jóhiszeműen járnak el, akkor semmilyen negatív jogi következménye nem lesz az ilyen jellegű segítségnyújtásnak.

2) Segítségnyújtás és szolidaritás

A tagállamok kötelessége, hogy hatékony menekültügyi, migrációs és integrációs rendszerekkel rendelkezzenek, azonban azok az országoknak, amelyekre nagy migrációs nyomás nehezedik, különösen támogatásra van szükségük. Új eszközöknek kell rendelkezésre állniuk.

A pénzügyi támogatás tekintetében a Bizottság 50 millió euróig terjedő finanszírozást különít el (ideértve a sürgősségi finanszírozást is). Olaszország támogatására 30 millió eurót különítettek el, ideértve a Frontex mandátuma keretében végzett határőrizeti műveleteket is. A többi tagállam számára 20 millió eurót különítettek el többek között a befogadó kapacitás, a feldolgozó kapacitás, valamint a szűrési és nyilvántartási kapacitás növelésére.

Olyan kulcsfontosságú új eszközöket dolgoznak ki, mint például a menedékjog iránti kérelem „támogatott feldolgozása”, amely során a tagállam tisztviselőjét az érintett határokon fekvő országokba helyezik annak érdekében, hogy segítse a kérelmek hatékony és eredményes feldolgozását. Ezen erőfeszítések törzsét az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) képezi, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy a tagállamok szolidaritást vállaljanak a jelentős nyomás alatt álló országokkal.

3) Az emberkereskedelem, a csempészet és a szervezett bűnözés elleni küzdelem

Meg kell erősíteni a gyakorlati együttműködést és az információcserét, többek között a harmadik országokkal is.

A kezdeményezések a következők: – az Europol szélesebb szerepkörrel és forrással való felruházása, valamint az embercsempészet és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén működő egyéb uniós ügynökségek koordinálása; – az embercsempészetre vonatkozó uniós jog, azaz az úgy nevezett „segítségnyújtási csomag” felülvizsgálata, összehangolva a csempészet elleni hatékony küzdelmet a humanitárius segítségnyújtás büntetőjogi felelősségre vonásának elkerülésével; – a kapacitásépítő programok további támogatása Észak-Afrikában, a kulcsfontosságú származási országokban és az első menedéket nyújtó országokban az embercsempészet és emberkereskedelem leküzdése érdekében (a bűnüldöző szervek és a bírói kar számára nyújtott képzés révén is).

Az Europol becslései szerint a szervezett bűnözés és a csempészet elleni küzdelem fokozásához évi 400 000 euróig terjedő további finanszírozásra lesz szükség.

4) Regionális védelem, áttelepítés és az Európába vezető jogszerű út

Az áttelepítés az a terület, ahol a tagállamok többet tehetnek annak érdekében, hogy a védelemre szorulók biztonságos úton érkezzenek meg az EU-ba. 2012-ben tizenkét tagállam (Csehország, Dánia, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Litvánia, Hollandia, Portugália, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) 4 930 személyt telepített át az Unióban. Az USA ugyanebben az évben több mint 50 000 személyt telepített át.

Ha a tagállamok részt vennének az áttelepítési gyakorlatban és kellő mennyiségű helyet bocsátanának rendelkezésre, akkor az EU emberek ezreit lenne képes a menekülttáborokból áttelepíteni. Az áttelepítés ösztönzése érdekében a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan a jövőben uniós finanszírozás áll majd rendelkezésre az e téren teendő további erőfeszítések és kötelezettségvállalások támogatására. Az Európai Bizottság letelepített menekültenként 6 000 euró átalányösszeget tervez rendelkezésre bocsátani.

A Bizottság készen áll arra, hogy megvizsgálja az EU-ba történő védett belépések lehetőségét, amely révén a harmadik országok polgárai az EU-n kívül is hozzáférhetnének a menekültügyi eljáráshoz anélkül, hogy viszontagságos úton Európába kellene jutniuk. A következő hónapokban e lehetőséget további kidolgozásra kerül a jövőbeli belpolitikáról folytatott párbeszéd keretében.

Annak érdekében, hogy a védelmi kapacitásokat megerősítsék azokban a régiókban, ahonnan a legtöbb menekült származik, újra meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni a regionális védelmi programokat. Különösen a szilárdabb észak-afrikai regionális védelmi programot (Líbia, Tunézia és Egyiptom), össze kell egyeztetni az új szíriai regionális védelmi és fejlesztési programmal. Az új regionális védelmi programoknak a jövőben ki kell terjedniük a Száhel-övezet más kulcsfontosságú országaira is.

Az EU-nak és tagállamainak az Európába vezető új legális csatornákat kell nyitnia: az idénymunkás-irányelvet (MEMO/13/941) teljes mértékben végre kell hajtani; a Bizottság reméli, hogy a társjogalkotók hamarosan megegyezésre jutnak az irányelvjavaslat vonatkozásában, amely egyszerűbbé és vonzóbbá tenné a harmadik országok diákjai, kutatói és más csoportjai számára az ideiglenes uniós tartózkodást (IP/13/275 és MEMO/13/281).

5) Fellépések a harmadik országokkal való együttműködés keretében

Az Európai Bizottság lezárta a Tunéziával és Azerbajdzsánnal kötendő mobilitási partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat. E megállapodások hamarosan hivatalosak lesznek, követve a Zöld-foki-szigetekkel, Moldovával, Grúziával, Örményországgal és Marokkóval már kötött megállapodásokat. A mobilitási partnerség lehetővé teszi a jogszerű migráció több csatornájának azonosítását és segítséget nyújt az országoknak a kapacitásépítésben, hogy védelmet tudjanak nyújtani a régióban és területükön tiszteletben tartsák az emberi jogokat. Ugyanakkor lehetőséget adnak arra, hogy növekedjen az együttműködés a migránsokat kizsákmányoló csempészek és emberkereskedők elleni küzdelem terén.

A diplomáciai fellépések célja további eredmények elérése a harmadik országokkal folytatott mobilitási párbeszédek során. Például migrációs, mobilitási és biztonsági párbeszédeket kell kezdeményezni a dél-mediterrán országokkal, nevezetesen Egyiptommal, Líbiával, Algériával és Libanonnal.

A további diplomáciai és politikai kezdeményezéseknek biztosítaniuk kell a tranzit- és származási országok közötti együttműködést az emberkereskedelmi hálózatok felszámolása, az embercsempészet elleni küzdelem és az illegális migránsok visszafogadása érdekében.

Az tájékoztató kampányok segíthetnek abban, hogy tudatosuljanak az illegális úton zajló migráció kockázatai, valamint a csempészek és emberkereskedők jelentette veszélyek. E kampányok tájékoztatást adnak a legális bevándorlás lehetőségeiről is.

A munkacsoport tevékenysége

Az IB Tanács októberi ülésén a tagállamok megállapodtak a Bizottság (Belügyi Főigazgatóság) által vezetett munkacsoport létrehozásában. Az Európai Tanács októberi ülésén üdvözölték a munkacsoport létrejöttét.

A munkacsoport október 24-én és november 20-án ülésezett. E találkozókon valamennyi tagállam, valamint a Frontex és más uniós ügynökségek (az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az Europol, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség), valamint az Európai Külügyi Szolgálat is részt vett.

A munkacsoport konzultált még például a társult országokkal, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központtal, a Migrációs Politikai Központtal, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával és az Interpollal.

A következő lépések

December 5–6-án a Bizottság jelentést tesz az igazságügyi és belügyminisztereknek az Európai Tanács decemberi ülésén tartandó vita, illetve jóváhagyás céljából.

A hosszú távú kezdeményezések tekintetében szintén megbeszéléseket folytatnak majd a Stockholmi programot követően, amely keretében megvizsgálják a következő években várható belpolitikai kihívásokat és prioritásokat.

Hasznos linkek

A Mediterrán Térséggel foglalkozó munkacsoport munkájáról szóló közlemény

MEMO/13/862: Uniós fellépések a migráció és a menekültügy terén

Cecilia Malmström honlapja

Kövesse Malmström biztos bejegyzéseit Twitteren

A Belügyi Főigazgatóság honlapja

Kövesse a Belügyi Főigazgatóság híreit a Twitteren

Kapcsolattartók:

Michele Cercone (+32 2 298 09 63)

Tove Ernst (+32 2 298 67 64)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website