Navigation path

Left navigation

Additional tools

PISA-felmérés: az EU-ban némileg javult a diákok teljesítménye a természettudományok és az olvasás terén, a matematikában elért eredmények azonban gyengék

European Commission - IP/13/1198   03/12/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. december 3.

PISA-felmérés: az EU-ban némileg javult a diákok teljesítménye a természettudományok és az olvasás terén, a matematikában elért eredmények azonban gyengék

A 15 éves diákok matematikai, természettudományos és szövegértési kompetenciáit vizsgáló legújabb OECD-felmérés az uniós tagállamok teljesítménye tekintetében vegyes képet mutat. EU-szerte jelentős a lemaradás matematikából, biztatóbb viszont a helyzet a természettudományok és a szövegértés területén: úgy tűnik, Európa jó úton halad azon célkitűzése felé, hogy 2020-ra 15% alá szorítsa a gyengén teljesítők arányát1. A felmérés eredményeit Yves Leterme, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárhelyettese és Jan Truszczynski, az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának főigazgatója mutatta be Brüsszelben.

A felmérés eredményei alapján 2009 óta tíz tagállam (BG, CZ, DE, EE, IE, HR, LV, AT, PL és RO) jelentős mértékben csökkenteni tudta a három alapkészség terén gyengén teljesítők arányát. Öt uniós országban (EL, HU, SK, FI, SE) azonban emelkedett a gyenge teljesítményű diákok száma, más országok pedig vegyes eredménnyel szerepeltek (lásd a táblázatot). Az EU összességében valamivel jobb helyezést ért el, mint az Egyesült Államok, ám Japán mindkettőjüket messze maga mögé utasította.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „Gratulálok azoknak a tagállamoknak, amelyeknek sikerült javítaniuk teljesítményükön. Egyértelmű azonban, hogy a jövőben az EU egészének nagyobb erőfeszítéseket kell tennie. Biztosítani kell, hogy a fiatalok rendelkezzenek a modern világban való boldoguláshoz szükséges készségekkel, ezért a tagállamoknak továbbra is azon kell lenniük, hogy csökkentsék a gyengén teljesítő diákok arányát. A felmérés eredményei megerősítik: a minőségi oktatásba való beruházás Európa jövőjének záloga.”

Ezt a nézetet osztotta Yves Leterme is: „A PISA-felmérés a 15 évesek tudását vizsgálja és azt, hogy hogyan képesek alkalmazni ismereteiket a gyakorlatban. A globális gazdaságban a siker már nem kizárólag nemzeti célkitűzések mentén, hanem a legeredményesebb oktatási rendszerek tükrében mérhető. Az EU eredményei azt mutatják: ha a tagállamok nem szeretnének lemaradni más gazdaságok mögött, nagyobb ütemű előrelépéseket kell tenniük” – fűzte hozzá Belgium korábbi miniszterelnöke.

A 2000-ben bevezetett PISA-felmérést háromévente rendezik meg. A 2012. évi megmérettetésen mind a 34 OECD-tagállam és 31 partnerország is részt vett, ezek az országok a világgazdaság több mint 80%-át képviselik. A teszteken mintegy 510 000 diák képességeit vizsgálták, akiknek életkora 15 év és 3 hónap, illetve 16 év és 2 hónap közé esett. A matematika, az olvasás és a természettudományok terén végzett felmérés fő hangsúlya a matematikán volt.

A PISA-felmérés eredményei alapján a politikai döntéshozók és az oktatási szakemberek megismerkedhetnek a kiválóan működő oktatási rendszerek ismérveivel, és szakpolitikáikat megfelelően módosíthatják.

Az Európai Bizottság és az OECD nemrég együttműködési megállapodást írt alá azzal a céllal, hogy három területen – a készségfejlesztési stratégiákkal, az országelemzésekkel és a nemzetközi felmérésekkel kapcsolatban – szorosabb együttműködést folytasson a jövőben.

Az EU teljesítménye az eredmények tükrében – a Bizottság értékelése

Olvasás: A szövegértés terén gyengén teljesítők aránya csökkenő tendenciát mutat: 23,1%-ról (2006) 19,7%-ra (2009), majd 17,8%-ra (2012) esett vissza. Ha e trend tovább folytatódik, 2020-ra megvalósulhat a 15%-os célkitűzés. Ezt a referenciaértéket eddig mindössze hét tagállamnak sikerült elérnie (EE, IE, PL, FI, NL, DE és DK). Számottevő haladás történt a következő országokban: CZ, DE, EE, IE, HR, LT, LU, AT, PL és RO.

Matematika: 2009 óta uniós szinten változatlan a gyengén teljesítők aránya. Négy tagállam (EE, FI, PL, NL) azonban a nemzetközi élvonalban van, ezekben az országokban a matematikából gyengén teljesítők aránya a 15%-os uniós referenciaérték alatt marad. Ezt az értéket mindeddig egyetlen más tagállam sem érte el. Jelentős, több mint 2 százalékpontos javulást könyvelhet el BG, EE, IE, HR, LV, AT, PL és RO.

Természettudományok: E tárgyakban Unió-szerte folyamatos előrelépés tapasztalható. A rosszul teljesítők aránya uniós szinten 20,3%-ról (2006) 17,8%-ra (2009), majd 16,6%-ra (2012) csökkent. Tíz ország (CZ, DE, EE, IE, LV, NL, PL, SI, FI, UK) mutatója a 15%-os küszöbérték alatt marad, és folyamatos előrelépés történt a következő tagállamokban: CZ, DE, EE, IE, ES, LV, AT, PL és RO.

Az elemzés rávilágít: a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete nagyban meghatározza teljesítményüket, és az alacsony jövedelmű családból származók sokkal nagyobb valószínűséggel érnek el rossz eredményt matematikából, természettudományokból és olvasásból, mint jobb helyzetben lévő társaik. További meghatározó tényező a migráns háttér (negatív hatás), a koragyermekkori nevelés és gondozás, valamint a fiúk és lányok között a szövegértés terén mutatkozó nagy különbségek (utóbbiak sokkal jobban teljesítenek).

Az elemzés a PISA-eredmények és a felnőttek készségeit vizsgáló, nemrég közzétett OECD-felmérés (IP/13/922) közötti összefüggésekre is rámutat. Arra a megállapításra jut, hogy a szakpolitikák csak akkor lehetnek eredményesek, ha az általános és középiskolai oktatás fejlesztését tűzik ki célul, felnőtt korban ugyanis általában már nehéz behozni az iskolai lemaradásból eredő hátrányokat.

A következő lépések

Ma 14 órakor Michael Davidson, az OECD koragyermekkori nevelési és gondozási, valamint oktatási szakosztályának vezetője és Jan Pakulski, a Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósága statisztikákkal, tanulmányokkal és felmérésekkel foglalkozó egységének vezetője tájékoztatót tart az oktatásban és képzésben érdekeltek számára arról, hogy mit jelentenek a 2012-es PISA-felmérés eredményei az európai szakpolitikai döntéshozatal számára. A tájékoztatón, amelyre a Bizottság Madou épületében kerül sor (Place Madou 1, 1210 Saint-Josse-Ten-Noode), az akkreditált újságírókat is szívesen látják.

Annak érdekében, hogy a hiányosságok orvoslására megfelelő intézkedések születhessenek, a Bizottság megvitatja a tagállamokkal a 2012-es PISA-eredményeket. A tervek szerint az első eszmecserére az EU oktatásügyi minisztereinek következő, február 24-i találkozóján kerül majd sor. Az eredményeket a 2014. évi európai szemeszter is fel fogja használni (ennek keretében a Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg az egyes tagországok számára többek között az alapvető készségek fejlesztése terén).

A januárban induló új oktatási, képzési és ifjúsági program, az Erasmus+ (IP/13/1110) az iskolai oktatás fejlesztésével és korszerűsítésével foglalkozó projekteket fog támogatni. A felmérés eredményei a tagállamok segítségére lehetnek az Európai Szociális Alap támogatási prioritásainak meghatározásában is. Az alap a készségfejlesztési és képzési beruházások kulcsfontosságú forrása, és a kiszolgáltatott csoportok oktatási lehetőségeinek javítását is szolgálhatja.

További információk

A 2012. évi PISA-felmérés: uniós teljesítménymutatók és az európai oktatási és képzési politikákkal kapcsolatban levonható első következtetések

A 2012. évi PISA-felmérés az OECD honlapján

Európai Bizottság: Oktatás és képzés

Andrula Vasziliu honlapja

Twitter: Andrula Vasziliu @VassiliouEU és Yves Leterme @YLeterme

Melléklet: Haladás az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén teljesítők arányának 15% alá történő csökkentése tekintetében[1]

2012

Változás

2009–12

2012

Változás

2009–12

2012

Változás

2009–12

Olvasás

(százalék­pont)

Matematika

(százalék­pont)

Természet­tudományok

(százalék­pont)

EU

17,8

-1,9

22,1

-0,2

16,6

-1,2

Belgium

16,1

-1,5

19,0

-0,2

17,7

-0,4

Bulgária

39,4

-1,6

43,8

-3,3

36,9

-1,9

Cseh Köztársaság

16,9

-6,2

21,0

-1,3

13,8

-3,5

Dánia

14,6

-0,6

16,8

-0,3

16,7

0,1

Németország

14,5

-4,0

17,7

-0,9

12,2

-2,6

Észtország

9,1

-4,2

10,5

-2,1

5,0

-3,3

Írország

9,6

-7,6

16,9

-3,9

11,1

-4,1

Görögország

22,6

1,3

35,7

5,4

25,5

0,2

Spanyolország

18,3

-1,3

23,6

-0,1

15,7

-2,5

Franciaország

18,9

-0,9

22,4

-0,1

18,7

-0,6

Horvátország

18,7

-3,7

29,9

-3,3

17,3

-1,2

Olaszország

19,5

-1,5

24,7

-0,2

18,7

-1,9

Ciprus

32,8

:

42,0

:

38,0

:

Lettország

17,0

-0,6

19,9

-2,7

12,4

-2,3

Litvánia

21,2

-3,2

26,0

-0,3

16,1

-0,9

Luxemburg

22,2

-3,8

24,3

0,4

22,2

-1,5

Magyarország

19,7

2,1

28,1

5,8

18,0

3,9

Málta

:

:

:

:

:

:

Hollandia

14,0

-0,3

14,8

1,4

13,1

-0,1

Ausztria

19,5

-8,0

18,7

-4,5

15,8

-5,2

Lengyelország

10,6

-4,4

14,4

-6,1

9,0

-4,1

Portugália

18,8

1,2

24,9

1,2

19,0

2,5

Románia

37,3

-3,1

40,8

-6,2

37,3

-4,1

Szlovénia

21,1

-0,1

20,1

-0,2

12,9

-1,9

Szlovákia

28,2

6,0

27,5

6,5

26,9

7,6

Finnország

11,3

3,2

12,3

4,5

7,7

1,7

Svédország

22,7

5,3

27,1

6,0

22,2

3,1

Egyesült Királyság

16,6

-1,8

21,8

1,6

15,0

0,0

Izland

21,0

4,2

21,5

4,5

24,0

6,1

Szerbia

33,1

:

38,9

:

35,0

:

Törökország

21,6

-2,9

42,0

-0,1

26,4

-3,6

Liechtenstein

12,4

-3,2

14,1

4,6

10,4

-0,9

Norvégia

16,2

1,3

22,3

4,1

19,6

3,8

Svájc

13,7

-3,2

12,4

-1,1

12,8

-1,3

Japán

9,8

-3,8

11,1

-1,4

8,5

0,0

Egyesült Államok

16,6

-1,0

25,8

2,5

18,1

-2,2

Forrás: OECD, PISA 2012. Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében nem áll rendelkezésre adat.

Megjegyzés: [1] A 2012-es PISA-felmérés hat teljesítménykategóriát különböztet meg: az 1-es szint a leggyengébb, a 6-os a legjobb tudásszintet tükrözi. Gyenge teljesítménynek a 2-es szinthez szükséges pontszám alatti eredmény számít, ez olvasásban <407,47, matematikában <420,07, a természettudományokban <409,54 pont.

2020-ra szóló referenciaérték: Az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya [1]

1 :

„2020-ra az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén teljesítő 15 évesek arányát 15% alá kell csökkenteni.” Lásd: a Tanács 2009. májusi következtetései az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2009:119:0002:0010:hu:PDF


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website