Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A személyek szabad mozgása: öt kezdeményezés az uniós polgárokért, a növekedésért és a foglalkoztatásért

Commission Européenne - IP/13/1151   25/11/2013

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. november 25.

A személyek szabad mozgása: öt kezdeményezés az uniós polgárokért, a növekedésért és a foglalkoztatásért

Az Európai Bizottság most elfogadott szakpolitikai dokumentuma a tagállamok és az uniós intézmények közös felelősségét hangsúlyozza abban, hogy az uniós polgárok érvényesíthessék az Unión belüli szabad letelepedés és munkavállalás jogát. A tagállamok erőfeszítéseinek támogatása érdekében a bizottsági dokumentum öt konkrét kezdeményezést jelent be, melyek a szabad mozgáshoz való jog fokozott védelme mellett az ezzel járó előnyök kiaknázásában is segítik a tagállamokat. A dokumentum tisztázza az uniós polgárok szabad mozgáshoz és a szociális ellátások igénybevételéhez való jogának egyes kérdéseit, és megválaszolja egyes tagállamok aggodalmait annak kapcsán, hogy a tömeges migráció túl nagy kihívások elé állíthatja a helyi hatóságokat.

„A szabad mozgáshoz való jog alapvető jog, és az uniós polgárság lényegi részét képezi. Az európaiak több mint kétharmada egyetért abban, hogy a személyek szabad mozgása előnyös az országuk számára. Erősítenünk és védelmeznünk kell ezt a jogot", nyilatkozta Viviane Reding, uniós jogérvényesülési biztos. „Ismerem egyes tagállamok aggodalmait a tömeges mobilitással járó lehetséges visszaélésekkel kapcsolatban. A visszaélések gyengítik a szabad mozgás intézményét. Az Európai Bizottság segítő kezet nyújt a tagállamoknak, hogy meg tudjanak küzdeni e kihívásokkal. Ezért jelentett be a Bizottság a mai napon öt új kezdeményezést, amelyek segítenek a tagállamoknak a lehetséges visszaélési esetek kezelésében és a társadalmi beilleszkedést segítő uniós források hatékonyabb felhasználásában. Munkálkodjunk együtt a szabad mozgáshoz való jog megőrzésén! Az európai polgárok számítanak ránk."

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos így nyilatkozott: „A Bizottság elkötelezetten kiáll amellett, hogy az uniós polgárok a gyakorlatban is érvényesíteni tudják a szabad munkavállaláshoz és letelepedéshez való jogukat. A tagállamoknak és az EU-nak együttműködve kell biztosítaniuk, hogy a szabad mozgásra vonatkozó szabályok a jövőben is a lehető legtöbb előnnyel járjanak polgáraink és gazdaságaink számára. A Bizottság elismeri, hogy helyi szinten problémát okozhat a más uniós országokból egy adott földrajzi területre hirtelen beáramló migráns tömeg. Ez komoly terheket jelent például az oktatás, a lakhatás és az infrastruktúra szempontjából. A Bizottság ezért készen áll együttműködni a tagállamokkal, és segíteni az önkormányzatokat és más hatóságokat az Európai Szociális Alap lehetőségeinek maximális kiaknázásában."

A más tagállamban letelepedett több mint 14 millió uniós polgár példája mutatja, hogy a személyek szabad mozgása – az uniós polgárok azon joga, hogy bárhol letelepedhetnek, munkát vállalhatnak és tanulhatnak az Unión belül – az európai polgárok körében legnépszerűbb uniós vívmány. Ez a jog az Európai Unió születésétől fogva megilleti az uniós munkavállalókat, hiszen már az első alapszerződésben, az 1957-es Római Szerződésben is szerepelt.

A szabad mozgáshoz való jog az egységes piacnak is szerves része, és sikerének egyik központi eleme: ösztönzi a gazdasági növekedést azzal, hogy lehetővé teszi az embereknek, hogy a határokon túl utazzanak, vásároljanak és munkát vállaljanak, illetve a vállalkozásoknak, hogy a tehetségek szélesebb köréből merítsenek. A tagállamok közötti munkaerő-vándorlás segít összhangba hozni a képesített munkaerőt és a munkahelyeket, miközben jelentős kiegyensúlyozatlanság tapasztalható az uniós munkaerőpiacok és az idősödő népesség között.

Végezetül a szabad mozgásra vonatkozó uniós szabályok számos garanciája segít a tagállamoknak megelőzni a visszaéléseket.

A mai közlemény részletesen elemzi, milyen hatással vannak a mobilitást gyakorló uniós polgárok a befogadó tagállamok jóléti rendszereire. A tények azt mutatják, hogy a más tagállamba költöző uniós polgárok döntő része azért határoz így, hogy ott munkát vállaljon. A migránsok nagyobb arányban gazdaságilag aktívak a helyi állampolgároknál, és kisebb eséllyel folyamodnak szociális ellátásokért. Valójában a migráns uniós polgároknak arányosan kisebb része vesz igénybe jóléti ellátást, mint a tagállamok saját állampolgárai vagy a nem uniós polgárok (3. melléklet). A legtöbb tagállamban a migráns uniós polgárok a befogadó ország jóléti rendszerének nettó befizetői.

A közlemény felsorolja, milyen jogokat és kötelezettségeket ír elő az uniós polgároknak az uniós jog. Egyértelműsíti, milyen feltételeket kell teljesíteni a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásához, a szociális támogatások és a társadalombiztosítási rendszer igénybe vételéhez. Az egyes tagállamokban felmerült problémákat figyelembe véve kifejti azt is, milyen garanciák léteznek a visszaélések, csalások és tévedések kiszűrésére. Kiemeli továbbá, milyen, a társadalmi beilleszkedést segítő eszközök állnak azon tagállamok és helyi közösségek rendelkezésére, amelyekre különösen nagy terheket ró a migráns uniós polgárok beáramlása.

A szabad mozgásra vonatkozó szabályok végrehajtása kapcsán egyes tagállamokban helyi szinten felmerülő problémák megoldása érdekében a Bizottság öt kezdeményezéssel támogatja a nemzeti és helyi hatóságokat. Ezek a következő területeket érintik:

  1. A névleges házasságok visszaszorítása: a Bizottság azzal segíti a nemzeti hatóságokat a szabad mozgás jogával kapcsolatos esetleges visszaélések kiszorítását célzó uniós szabályok érvényesítésében, hogy kidolgozza a névleges házasságok elleni küzdelem kézikönyvét.

  1. A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok alkalmazása: a Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve továbbfejleszti az ún. „szokásos tartózkodási hely” vizsgálatát, a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok (883/2004/EK rendelet) alapelemét, egy 2013 végéig elkészítendő gyakorlati útmutató formájában. E vizsgálat szigorú feltételként írja elő, hogy a nem dolgozó polgárok csak abban az esetben vehetik igénybe egy másik tagállam szociális biztonsági rendszerét, ha szokásos érdekeltségi központjukat ténylegesen áttették oda (például a családjuk ott él).

  2. A társadalmi beilleszkedés problémájának kezelése: segíteni kell a tagállamokat abban, hogy optimálisan kihasználják az Európai Szociális Alap lehetőségeit a társadalmi befogadás előmozdítására: 2014. január 1-jétől az ESZA forrásoknak legalább 20%-át a társadalmi befogadás támogatására és a szegénység elleni küzdelemre kell fordítani minden egyes tagállamban.

  3. A legjobb gyakorlatok cseréjének előmozdítása a helyi hatóságok között: a Bizottság segíteni kívánja a helyi hatóságokat a tudás európai szintű megosztásában, a társadalmi befogadással kapcsolatos problémák hatékonyabb kezelése érdekében. 2013 végéig elkészíti azt a tanulmányt, amely a szabad mozgás hatásait vizsgálja hat európai nagyvárosban. 2014 februárjában meghívja a polgármestereket, hogy közösen vitassák meg a felmerülő kihívásokat, és osszák meg egymással legjobb gyakorlataikat.

  4. A szabad mozgásra vonatkozó uniós szabályok alkalmazásának garantálása helyi szinten: a Bizottság 2014 végére, a tagállamokkal együttműködve, kialakít egy online képzési modult a helyi hatóságok alkalmazottjai számára, hogy maradéktalanul megértsék és alkalmazzák az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát. Jelenleg az uniós polgárok 47%-a állítja hogy a más tagállamba költözéskor felmerülő problémák annak köszönhetők, hogy a helyi közigazgatás tisztviselői nem kellően ismerik az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát.

Háttér

20 évvel ezelőtt a Maastrichti Szerződés a szabad mozgáshoz való jogot minden uniós polgárra kiterjesztette, függetlenül attól, hogy gazdaságilag aktívak-e, vagy sem A szabad mozgáshoz való jogra vonatkozó egyedi szabályokat és feltételeket egy, a tagállamok által 2004-ben jóváhagyott irányelv tartalmazza (2004/38/EK irányelv).

Az uniós polgárok 56%-a szemében a szabad mozgáshoz való jog az Európai Unió legpozitívabb vívmánya. Valóban egyre több európai él ezzel a joggal, és telepedik le másik uniós tagállamban: 2012 végén 14,1 millió uniós polgár élt a saját tagállamának határain kívül az Unión belül. Az Eurobarométer felmérései szerint az európaiak több mint kétharmada (67%) véli úgy, hogy a személyek unión belüli szabad mozgása gazdasági előnyökkel jár országa számára (lásd az 1. mellékletet).

Minden uniós polgár maximum három hónapig mindenféle feltétel és formalitás nélkül szabadon tartózkodhat bármely más uniós tagállamban. A három hónapnál hosszabb tartózkodás bizonyos feltételekhez kötött, az egyén befogadó országban betöltött státuszától függően (a kérdésről bővebben lásd a MEMO/13/1041 sz. tájékoztatót).

For more information

European Commission – EU free movement

http://ec.europa.eu/justice/citizen/move-live/index_en.htm

Free movement of workers:

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=89&newsId=2006&furtherNews=yes

Homepage of Viviane Reding, Vice-President of the European Commission and EU Justice Commissioner: http://ec.europa.eu/reding

Follow the Vice-President on Twitter: @VivianeRedingEU

László Andor's website: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/andor/index_en.htm

Follow László Andor on Twitter: http://twitter.com/LaszloAndorEU

Follow EU Justice on Twitter: @EU_Justice

Subscribe to the European Commission's free e-mail newsletter on employment, social affairs and inclusion: http://ec.europa.eu/social/e-newsletter

Kapcsolattartók:

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Jonathan Todd (+32 2 299 41 07)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)

Cécile Dubois (+32 2 295 18 83)

Annex

Annex 1: Public perception about free movement

Source, Flash Eurobarometer 365 on 'European Union Citizenship', p44

Annex 2: EU mobile citizens are more likely to be economically active than Member States' own nationals

The chart is sorted according to the number of working-age (15-64) mobile EU citizens residing in the country.

Source: Eurostat, EU Labour Force Survey (table lfsa_argan). Note: only the main destination countries of mobile EU citizens are shown in the chart. These 17 Member States account for 99 % of the mobile EU citizens in 2012.

Annex 3: The effect of mobile EU citizens on the social system in 13 Member States

Data provided by the Member States themselves.

Annex 4: Allocation of EU Funding from the European Social Fund 2007-2013

* Cumulative interim payments by the Commission to Member States, based on certified expenditure. Actual implementation rate may be significantly higher.

**Budget allocated to priorities "Increasing migrants' participation in employment" and "Integrating disadvantaged people into employment".


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site