Navigation path

Left navigation

Additional tools

Zöld út az Erasmus+ programnak: az Unió több mint 4 millió ösztöndíjjal támogatja a képzést és a foglalkoztathatóságot

European Commission - IP/13/1110   19/11/2013

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Strasbourg/Brüsszel, 2013. november 19.

Zöld út az Erasmus+ programnak: az Unió több mint 4 millió ösztöndíjjal támogatja a képzést és a foglalkoztathatóságot

Az Európai Parlament a mai napon jóváhagyta a jövő év januárjában induló új uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramot, az Erasmus+-t. A képzettség és a foglalkoztathatóság javítását, valamint az oktatási, képzési és az ifjúsági munka területén működő rendszerek korszerűsítését célzó hétéves program a jelenleginél 40%-kal magasabb, 14,7 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodhat1. A program révén több mint 4 millió pályázó juthat támogatáshoz külföldi tanulmányokhoz, képzéshez, munkavállaláshoz vagy önkéntes munkához. Ebből 2 millió ösztöndíj jut felsőoktatási tanulmányokra, 650 000 szakképzési programokra és szakmai gyakorlatra, és több mint 500 000 külföldi csereprogramokra és önkéntes munkára. Azok a diákok, akik teljes mesterciklust szeretnének külföldön elvégezni – amihez csak korlátozott nemzeti ösztöndíj- vagy hitellehetőség áll rendelkezésre –, az Európai Beruházási Alap új hitelgarancia-rendszerét vehetik igénybe. Az Erasmus+ támogatja továbbá a tanárokat és a szakoktatókat, a fiatal munkavállalókat, valamint az egyetemek, középiskolák, iskolák, vállalatok és nonprofit szervezetek partnerségi programjait is.

„Örömteli hír, hogy az Európai Parlament elfogadta az Erasmus+ programot, és büszke vagyok rá, hogy 40%-kal sikerült növelni a költségvetést a jelenleg futó programokhoz képest. Az EU ezzel bizonyította, hogy elkötelezetten támogatja az oktatás és képzés ügyét. Az Erasmus+ segíthet leküzdeni a fiatalok munkanélküliségének problémáját azzal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy külföldi tapasztalatokkal bővítsék tudásukat és fejlesszék képességeiket. Az egyéni ösztöndíjak mellett az Erasmus+ az oktatás és a munka világa közötti átmenetet elősegítő partnerségeket, illetve a tagállami oktatási rendszerek korszerűsítését és színvonalának emelését célzó reformokat is támogat. Ez alapvető ahhoz, hogy meg tudjuk adni az ifjú nemzedéknek mindazokat a képesítéseket és kompetenciákat, amelyek révén sikeres lehet az életben”, jelentette ki az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos, Andrula Vasziliu.

Az Erasmus+ három fő célkitűzést szolgál: költségvetésének kétharmadából az egyének külföldi tanulási lehetőségeit támogatja az EU-n belül és kívül; a fennmaradó összegből az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, helyi és regionális hatóságok és NGO-k közötti partnerségekhez, valamint az oktatás és szakképzés korszerűsítését szolgáló – az innovációt, a vállalkozó szellemet és a foglalkoztathatóságot ösztönző – reformokhoz nyújt támogatást.

Az új Erasmus+ program magába olvasztja az összes jelenlegi uniós oktatás-, szakképzés-, ifjúság- és sporttámogatási rendszert, köztük az egész életen át tartó tanulás programját (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a „Fiatalok lendületben” programot, és öt nemzetközi együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink és az iparosodott országokkal folytatott együttműködési program). Így egyrészről a pályázók jobban átláthatják a rendelkezésre álló lehetőségeket, másrészről az egyszerűsödő rendszerben könnyebb lesz az ösztöndíjakhoz hozzájutni is.

Kik élvezhetik az Erasmus+ előnyeit?

  • 2 millió felsőoktatási hallgató tanulhat vagy vehet részt továbbképzésen külföldön, ebből 450 000 gyakornokként;

  • 650 000 szakipari tanuló és gyakornok részesülhet oktatási, képzési vagy munkalehetőséget kínáló ösztöndíjban;

  • 800 000 tanár, felsőoktatási oktató, szakoktató, oktatási szakember és fiatal munkavállaló taníthat, illetve oktathat külföldön;

  • 200 000 mesterképzésben résztvevő hallgató részesülhet hitelgaranciában, hogy a teljes ciklust egy másik országban végezze el;

  • Több mint 500 000 fiatal vállalhat önkéntes munkát külföldön, vagy vehet részt ifjúsági csereprogramban;

  • Több mint 25 000 felsőoktatási hallgató kaphat ösztöndíjat közös mesterképzésben való résztvételhez, melynek keretében tanulmányaikat legalább két külföldi felsőoktatási intézményben végzik;

  • 125 000 iskola, szakiskola és szakmai továbbképző, illetve felső- és felnőttoktatási intézmény, ifjúsági szervezet és vállalkozás nyerhet támogatást összesen 25 000 „stratégiai partnerség” megalapításához, melyek a tapasztalatcserét és az oktatás és a munka világa közötti szorosabb kapcsolatot szolgálják;

  • 3 500 oktatási intézmény és vállalkozás juthat forrásokhoz több mint 300 „tudásfejlesztési szövetség” és „ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség” kialakításához, a foglalkoztathatóság, az innováció és a vállalkozó szellem előmozdítására;

  • 600 sporttal kapcsolatos partnerség – például európai nonprofit esemény – részesülhet támogatásban.

Háttér

Az Erasmus+ program indulásakor közel hatmillió fiatal van munka nélkül az EU-ban–, arányuk Spanyolországban és Görögországban meghaladja az 50%-ot. Ugyanakkor több mint 2 millió állás van betöltetlenül, és a munkáltatók egyharmada saját bevallása szerint nehezen talál megfelelő képzettségű munkaerőt. Mindez jelentős készséghiányt jelez Európában. Az Erasmus+ úgy próbálja orvosolni ezt a hiányt, hogy külföldi tanulási, képzési és tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít a résztvevőknek.

Ezzel párhuzamosan javítja az európai oktatási, szakképzési és ifjúságtámogatási rendszer minőségét és relevanciáját is, elősegítve az oktatási szakemberek és ifjú munkavállalók szakmai fejlődését, valamint az oktatás és a munka világa közötti szorosabb együttműködést.

A diákok és gyakornokok mobilitása ösztönzi a munkavállalók tagállamok közötti mobilitását is: akik külföldi tanulmányokban vagy továbbképzésben vettek részt, a későbbiekben nyitottabbak lesznek a külföldi munkavállalásra is.

A 14,7 milliárd eurós költségvetés számol a jövőben várható infláció mértékével. A program várhatóan további forrásokat fordíthat majd a nem uniós országokra kiterjedő felsőoktatási mobilitásra és kapacitásépítésre; a költségvetés kiegészítésére vonatkozó határozat azonban legkorábban 2014-ben várható.

Az Erasmus+ most első alkalommal különít el forrásokat a sport támogatására. A hétéves időszak során megközelítőleg 265 millió euróval járul hozzá a sport európai dimenziójának megerősítéséhez, segítve az olyan határokon átnyúló veszélyek leküzdését, mint az eredmények manipulálása vagy a dopping. Támogatni kíván továbbá olyan, országokon átnyúló projekteket is, amelyek a tömegsport-szervezetek részvételével például a jó kormányzást, a társadalmi beilleszkedést, a kettős karriereket és a fizikai tevékenységek széles körű népszerűsítését szolgálják.

A következő lépések

A javaslatot az Európai Parlament a mai napon elfogadta. A Tanács (a tagállamok) várhatóan egy hónapon belül adja jóváhagyását a javaslathoz. Az Erasmus+ program 2014 januárjában indul.

További információk

MEMO/13/1008

Európai Bizottság: Az Erasmus+ honlapja

Az Erasmus+ a Facebookon

Kövesse az eseményeket a Twitteren: #ErasmusPlus

Andrula Vasziliu biztos weboldala:

Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren @VassiliouEU

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

1. melléklet: Az ösztöndíjak megoszlása, 2007-2013

A táblázat a nyertes pályázók becsült számát mutatja, akik 2007-2013. között uniós ösztöndíjjal tanultak, vettek részt továbbképzésben, szereztek munkatapasztalatot vagy végeztek önkéntes munkát külföldön az egész életen át tartó tanulás programja és a „Fiatalok lendületben” program keretében. Az összesítésben az Erasmus+ keretében folytatódó mobilitási programok is szerepelnek.

Az Erasmus+ több mint 4 millió pályázót segít külföldi tanulási vagy továbbképzési lehetőséghez, munkatapasztalathoz vagy önkéntes munkához, ami a nyertes pályázatok számának mintegy 50%-os növekedését jelenti a jelenlegi programokhoz képest.

Résztvevők száma* 2007-2013

Ország

Összesen

Ausztria

67 000

Belgium

73 000

Bulgária

41 000

Horvátország

8 000

Ciprus

10 000

Cseh Köztársaság

93 000

Dánia

38 000

Észtország

24 000

Finnország

68 000

Franciaország

331 000

Németország

382 000

Görögország

50 000

Magyarország

64 000

Írország

30 000

Olaszország

220 000

Lettország

35 000

Litvánia

51 000

Luxemburg

8 000

Málta

6 000

Hollandia

114 000

Lengyelország

220 000

Portugália

63 000

Románia

80 000

Szlovákia

42 000

Szlovénia

28 000

Spanyolország

346 000

Svédország

50 000

Egyesült Királyság

162 000

Összesen

2 704 000

* Az egyes országokra vonatkozó számadatok a nemzeti ügynökségek éves jelentéseire, valamint a jelenleg futó programok még jelentéssel le nem zárt projektjeinek becsült adataira alapulnak. A számok ezresre kerekítve szerepelnek. Horvátország adatai az országnak a programokban való részvételétől, 2011-től kerültek összesítésre.

1 :

A program folyó áron meghatározott főösszege figyelembe veszi a 2014-2020 közötti időszakban várható inflációt. Ez konstans 2011-es árakon 13 milliárd eurónak felel meg.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website