Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2013. november 13.

A 2014-es európai szemeszter: a gazdasági fellendülés megerősítése

Az európai gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás jelenleg a megindult gazdasági fellendülés fenntartása. Ez a legfőbb üzenete az idei éves növekedési jelentésnek, amelyet a Bizottság a mai napon fogadott el. A jelentés elfogadásával megkezdődik a gazdaságpolitikai koordináció negyedik európai szemesztere egy olyan gazdasági környezetben, amelyet a növekedési pályára való visszatérés jellemez, és amelyben már látszódnak a válságot megelőzően kialakult egyensúlyhiányok korrekciója érdekében a tagállamok által hozott intézkedések eredményei.

A Bizottság ezért fenntartja a növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló kiegyensúlyozott stratégiáját, és figyelme a következő évben az alábbi öt kiemelt célra fog összpontosulni:

differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidáció elősegítése;

a gazdaság banki hitelezésének helyreállítása;

a növekedés és versenyképesség elősegítése a jelenben és a jövőben;

a munkanélküliség kezelése és a válság szociális következményeinek enyhítése;

a közigazgatás korszerűsítése.

Barroso elnök így nyilatkozott: „Fordulóponthoz érkeztünk az uniós gazdaság szempontjából: kezdenek látszódni az elvégzett kemény munka eredményei, lassan visszatérünk a növekedéshez. A 2014-es éves növekedési jelentés rámutat azokra a területekre, amelyek bátrabb intézkedéseket tesznek szükségessé ahhoz, hogy megvalósítsuk a tartós és sok új munkahelyet teremtő fellendüléshez szükséges reformokat.”

Az éves növekedési jelentés áttekintést ad arról, hogy a tagállamok miként alkalmazkodnak az európai szemeszter keretében nemrég megerősített gazdaságpolitikai koordinációs folyamathoz, illetve miként dolgoznak együtt hatékonyabban a közös szabályok mentén.

Az euróövezeti költségvetési koordináció korábban nem látott szintekre jutott az idén: az euróövezeti országok költségvetésiterv-javaslatait a Bizottság még azt megelőzően vizsgálja, hogy a nemzeti parlamentek elfogadták volna azokat, a Bizottság továbbá az euróövezet egészére vonatkozóan is átfogó képet nyújt a költségvetési helyzet alakulásáról. Ezen értékelés eredményeit a Bizottság november 15-én fogja bemutatni.

Éves növekedési jelentés: jelentés az elért eredményekről

A tagállamok a Bizottság által 2013-ban meghatározott öt kiemelt cél mindegyike terén eredményeket értek el. Bár a hangsúlyok a megváltozott uniós és nemzetközi gazdasági környezethez igazodva más területekre helyeződtek át, 2014-re vonatkozóan a Bizottság ugyanezen prioritásokat fogalmazta meg:

Költségvetési konszolidáció: Jelentős előrelépés történt e téren: az költségvetési hiány átlagos szintje az Unióban mintegy felére csökkent a 2009-es, a GDP 7%-ának megfelelő csúcsértékhez viszonyítva. Az adósságszint azonban még mindig magas, várhatóan a GDP 90%-ának megfelelő értéken tetőzik majd 2014-ben, ezt követően pedig csökkenésnek indul. A korai beavatkozás révén a tagállamoknak lehetőségük nyílt a konszolidáció ütemének lassítására, és jobban összpontosíthatnak a közkiadások minőségének javítására és a közigazgatás valamennyi szintre kiterjedő modernizálására. A nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező országoknak ösztönözniük kell a magánberuházásokat és a fogyasztást, ugyanakkor az oktatást, a kutatást és innovációt, az energiapolitikát és az éghajlatvédelmet szolgáló hosszú távú beruházásokat meg kell óvni a költségvetési megszorításoktól. Az adóterheket a munkáról a fogyasztásra, a vagyonra és a környezetszennyezésre kell áthelyezni.

A hitelezés helyreállítása: Történt némi előrelépés a pénzügyi szektor helyreállítása terén, és 2012 közepéhez képest jelentősen enyhült a piaci feszültség. A bankunió kiépítésére tett uniós erőfeszítések révén a bankok hatékonyabban tudják majd a kockázatokat kezelni a jövőben. Rövid távon azonban többet kell tenni a magánszektor magas eladósodottságának csökkentése (például a társaságok vagy magánszemélyek fizetésképtelenségére vonatkozó megoldások bevezetése illetve javítása által), továbbá a bankoknak az új tőkekövetelményekre és stressztesztekre való felkészítése és a vállalatok finanszírozáshoz jutásának könnyítése érdekében.

Növekedés és versenyképesség: A válság nyomán Európa minden részében jelentős gazdasági szerkezetátalakítás zajlik, amelynek részeként az exportvezérelt növekedésre helyeződik a hangsúly. A áru- és szolgáltatáspiacoknak a verseny előtti megnyitása tekintetében azonban nem történt kellő előrelépés, különösen az energia és a szabályozott szakmák piaca esetében. A kutatási rendszereket ugyancsak korszerűsíteni kell.

Foglalkoztatási és szociális fejlemények: A tagállamok eredményeket értek el a munkaerőpiacaik korszerűsítése terén, és várható, hogy idővel ezek révén több ember munkaerő-piaci integrációját sikerül majd előmozdítani. Az intézkedések középpontjába a munkanélkülieknek nyújtott aktív támogatási eszközök – és ennek részeként az állami foglalkoztatási szolgálatok javítását és az ifjúsági garanciák bevezetését – a képzés fokozását, valamint az oktatási rendszerek korszerűsítését kell helyezni. A tagállamoknak nyomon kell követniük a bérek alakulását, ügyelve arra, hogy megfeleljenek mind a versenyképesség, mind a hazai kereslet szempontjainak, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a szociális védelmi rendszerek felkarolják a legkiszolgáltatottabbakat.

Közigazgatás: Számos tagállam dolgozik a közszektor hatékonyságának javításán, ideértve a kormányzat különböző szintjei közötti együttműködés fejlesztését is. Az intézkedések középpontjába az elektronikus közszolgáltatásokra való áttérést és az adminisztratív terhek csökkentését kell helyezni.

Az éves növekedési jelentés az európai szemeszter mélyítésére vonatkozó ajánlásokat is tartalmaz. Meg kell erősíteni az uniós szinten kidolgozott országspecifikus ajánlások iránti felelősségvállalást, amihez a tagállamoknak jobban be kell vonniuk a folyamatba a nemzeti parlamenteket, a szociális partnereket és a polgárokat, biztosítva ezáltal, hogy a reformintézkedések széles körben ismertek és elfogadottak legyenek. A meghatározó fontosságú reformintézkedések nemzeti szinten történő elfogadását megelőzően az euróövezeti tagállamoknak több időt kell szánniuk azok koordinálására, különösen a munkaerőpiacot és az árupiacokat illetően. A tagállamoknak továbbá jobb teljesítményt kell felmutatniuk a számukra minden évben tavasszal megfogalmazott országspecifikus ajánlások végrehajtása terén. Ezen kérdésekkel kapcsolatban a Bizottság az Európai Tanácsot decemberben fogja tájékoztatni.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés: a kiegyensúlyozott fellendülés útján

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás következő ciklusát elindító, a riasztási mechanizmus keretében készült 2014. évi jelentés a belső és külső versenyképességet mérő mutatószámokat tartalmazó eredménytábla alapján objektív elemzést közöl a tagállamok gazdaságáról.

A riasztási mechanizmus keretében készült idei jelentés megállapította, hogy számos tagállam jó úton halad a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése és a versenyképesség romlásának megfordítása terén. A jelentés ugyanakkor azt mutatja, hogy a magas adósságállomány és a leginkább eladósodott országok nettó nemzetközi befektetési pozíciója további intézkedéseket igényel. Ezzel párhuzamosan egyes országokban a folyó fizetési mérleg egyenlege jelentős többletet mutat, ami feltételezhetően a megtakarítások és a beruházások nem hatékony szintjére és a hazai kereslet megerősítésének szükségességére utal.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés 16 tagállam esetében javasolja olyan gazdasági fejlemények részletes vizsgálatát, amelyek adott esetben az euróövezet, illetve akár az EU többi részére is átgyűrűző különböző kihívásokat és potenciális kockázatokat hordoznak magukban. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés előzetesen nem von le következtéseket ezen részletes vizsgálatok eredményeire vonatkozóan. A részletes vizsgálatok egyensúlyhiányok meglétének megállapítására, illetve annak eldöntésére irányulnak, hogy a korábban feltárt egyensúlyhiányok továbbra is fennállnak-e, vagy megszüntetésük folyamatban van.

Spanyolország és Szlovénia vonatkozásában az áprilisban közzétett előző részletes vizsgálatok túlzott egyensúlyhiányt állapítottak meg. Ennek megfelelően a következő részletes vizsgálat annak eldöntésére irányul majd, hogy a túlzott egyensúlyhiány továbbra is fennáll-e vagy sikerült-e megszüntetni, illetve értékelni fogja a szóban forgó tagállamok által az egyensúlyhiány megszüntetése érdekében hozott szakpolitikai intézkedéseket.

Franciaország, Olaszország és Magyarország esetében az előző részletes vizsgálatok döntő szakpolitikai intézkedéseket igénylő egyensúlyhiányokat állapítottak meg. A készülő részletes vizsgálat az egyensúlyhiányok meglétét fogja értékelni.

A többi olyan tagállam esetében, amelynél előzőleg egyensúlyhiány volt tapasztalható (Belgium, Bulgária, Dánia, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság), a részletes vizsgálatok segítenek majd annak értékelésében, hogy az egyensúlyhiányok milyen mértékben állnak még fenn, illetve sikerült-e leküzdeni azokat. Az egyensúlyhiányoknak a részletes vizsgálatokat követően történő megállapításához hasonlóan az arra vonatkozó következtetést, hogy az egyensúlyhiányt sikerült-e leküzdeni, szintén csak egy újabb, az összes releváns tényező körültekintő figyelembevételével elvégzett részletes vizsgálatot követően lehet levonni.

A külső pozícióik behatóbb vizsgálata és a belső fejlemények elemzése érdekében, illetve az esetleges egyensúlyhiány megállapítása céljából Németország és Luxemburg esetében is részletes vizsgálat készül.

Végül részletes vizsgálat indokolt Horvátország, az EU legújabb tagja esetében is, mivel meg kell ismerni külső pozícióinak, kereskedelmi teljesítményének és versenyképességének jellegét és kapcsolódó kockázatait, továbbá az országot jellemző belső fejleményeket.

A közös foglalkoztatási jelentés tervezete: középpontban a munkahelyek és a szociális fejlemények

Az éves növekedési jelentés mellékletét képező közös foglalkoztatási jelentés tervezetéből kiolvasható, hogy biztató jelek utalnak a munkanélküliség növekedésének megállására, továbbá, hogy az elmúlt évben a tagállamoknak sikerült előrelépniük a munkaerő-piaci reformok terén. A munkanélküliség – különösen az ifjúsági és a tartós munkanélküliség – azonban továbbra is elfogadhatatlanul magas, és a foglalkoztatási és a szociális mutatókból összeállított új, a jelentésben első alkalommal közölt eredménytábla szerint a munkanélküliség, az ifjúsági munkanélküliség, a háztartások jövedelme, az egyenlőtlenségi mutatók és a szegénységi ráták terén tartós különbségek alakultak ki a tagállamok között, különösen az euróövezeten belül.

Létfontosságú tehát a munkaerőpiacok alkalmazkodóképességének fokozására irányuló erőfeszítések fenntartása. Fontos lesz továbbá a munkahelyteremtés ösztönzése a gyorsan növekvő ágazatokban, hozzájárulva ezáltal az egyenlőtlenségek és a szegénység fokozatos visszaszorításához, megerősítve egyúttal a szociális védelmet, és célzott szociális beruházásokat végrehajtva.

Az egységes piaci integrációról szóló jelentés: az egységes piac működőképesebbé tétele

A Bizottságnak az egységes piaci integrációról szóló második éves jelentése elemzést közöl az egységes piaci integráció aktuális helyzetéről a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező területekre vonatkozóan. Az idei jelentés megállapítása szerint noha a pénzügyi, a digitális és a fuvarozási ágazatot érintő reformok terén sikerült előrelépni, a beruházások ösztönzése, a munkahelyteremtés és a fogyasztói elégedettség terén további munkára van szükség. A jelentés külön kiemeli az előrelépés hiányát az energiapiacok megnyitása terén: a harmadik uniós energiaügyi csomagot két évvel a határidő lejárta után 14 tagállam még nem ültette át megfelelően a nemzeti jogba. A jelentés azt is megállapítja, hogy a tagállamok még nem hajtották végre teljes körűen az uniós szolgáltatási irányelvet, amely a következő 5-10 évben a GDP akár 2,6%-ával is növelheti a gazdaság teljesítményét.

Következő lépések

November 15-én, pénteken a Bizottság véleményeket fog elfogadni az euróövezet 13 tagállamának (a makrogazdasági támogatási programban részesülő négy euróövezeti ország kivételével) költségvetésiterv-javaslatáról, és tanácsi véleményre irányuló javaslatokat fog megfogalmazni a túlzotthiány-eljárás alá vont öt euróövezeti ország által benyújtott gazdasági partnerségi programokról. A Bizottság emellett áttekintést közöl majd az euróövezet egészének költségvetési kilátásairól, és jelentést tesz az euróövezeten kívüli, túlzotthiány-eljárás alá vont országok által tett intézkedésekről.

Az éves növekedési jelentést a nemzeti kormányok miniszterei (a Tanácsban) fogják megvitatni, majd 2014. márciusi csúcstalálkozójukon az uniós vezetők fogják elfogadni. A jelentésre vonatkozóan a Bizottság számít az Európai Parlament észrevételeire is.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentést a pénzügyminiszterek és az uniós vezetők decemberben fogják megvitatni, amikor várhatóan a további gazdaságpolitikai koordinációról és reformintézkedésekről is megállapodás születik. Ezzel párhuzamosan a Bizottság elvégzi a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben meghatározott 16 országra vonatkozó részletes vizsgálatokat, amelyek eredményeit 2014 tavaszán fogja közzétenni.

Háttér

A 2010-ben bevezetett európai szemeszter biztosítja, hogy a tagállamok az év meghatározott időszakaiban megvitassák költségvetési és gazdasági terveiket uniós partnereikkel. Ez lehetővé teszi számukra, hogy észrevételeket fűzzenek egymás terveihez, a Bizottságnak pedig módot ad arra, hogy megfelelő időben, a határozatok tagállami szinten történő meghozatala előtt szakpolitikai iránymutatást nyújtson. A Bizottság azt is figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok ténylegesen munkálkodnak-e az EU hosszú távú növekedési stratégiájában, azaz az Európa 2020 stratégiában foglalt, a foglalkoztatással, az oktatással, az innovációval, az éghajlattal és a szegénység csökkentésével kapcsolatos célok megvalósításán.

A ciklus minden évben novemberben kezdődik (lásd az ábrán), amikor a Bizottság közzéteszi éves növekedési jelentését (általános gazdasági prioritások meghatározása az EU számára), amely szakpolitikai iránymutatást ad a tagállamoknak a következő évre vonatkozóan. A tavasszal közzétett országspecifikus ajánlások kifejezetten az adott tagállamnak szóló, mélyrehatóbb szerkezeti reformokra vonatkozó tanácsokat fogalmaznak meg; e reformok megvalósítása gyakran egy évnél is hosszabb időt vesz igénybe.

Az euróövezetbe tartozó országok költségvetésének felügyelete az év vége felé egyre intenzívebbé válik: a tagállamok benyújtják költségvetésiterv-javaslataikat, amelyeket a Bizottság értékel és az euróövezet pénzügyminiszterei is megvitatnak. A Bizottság az euróövezet egészére vonatkozóan is áttekinti a költségvetési helyzet alakulását.

A Bizottság az év folyamán végig nyomon követi a kiemelt célok és a reformok végrehajtását, és ennek keretében központi figyelmet fordít az euróövezetre, valamint a költségvetési vagy pénzügyi problémákkal küzdő tagállamokra. További részletekért lásd: MEMO/13/979.

További információk:

Az Európa 2020 stratégia honlapja: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm

MEMO/13/970 – Tájékoztató az uniós tagállamokban fennálló makrogazdasági egyensúlyhiányokról szóló, riasztási mechanizmus keretében készült harmadik jelentésről

MEMO/13/976 – Tájékoztató a közös foglalkoztatási jelentésről – gyakran ismételt kérdések

MEMO/13/979 – Tájékoztató az uniós gazdasági kormányzásról

Kapcsolattartók:

Pia Ahrenkilde Hansen (+32 2 295 30 70)

Sarah Collins (+32 2 296 80 76)

Simon O'Connor (+32 2 296 73 59)

Jonathan Todd (+32 2 299 41 07)

Chantal Hughes (+32 2 296 44 50)

Emer Traynor (+32 2 292 15 48)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site