Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

A Bizottság keresetet indít a Tanáccsal szemben a Bíróságon a személyzeti szabályzatról szóló uniós jogszabályok megsértése miatt

Brüsszel, 2012. január 11. – A Bizottság a mai napon úgy döntött, hogy keresetet indít a Tanács ellen a Bíróságon, mivel az nem fogadta el az uniós tisztviselők díjazásának és nyugdíjának éves kiigazításáról szóló tanácsi rendeletet, ahogyan azt a személyzeti szabályzat előirányozza.

A személyzeti szabályzat értelmében az uniós tisztviselők díjazását és nyugdíját a nemzeti köztisztviselők bérére vonatkozó tagállami politikai döntések alapján igazítják ki. A tagállami köztisztviselők fizetésének mindenkori emelkedése vagy csökkenése tükröződik az uniós tisztviselők díjazásában is.

Jelen esetben a számításhoz figyelembe vett nyolc tagállam közül ötben nominálértéken emelkedett a tagállami köztisztviselők bére: Belgiumban 3,6%-kal, Franciaországban és Hollandiában 2%-kal, Németországban és az Egyesült Királyságban 1,3%-kal. Olaszországban, Spanyolországban és Luxemburgban valamelyest visszaestek a fizetések. A tagállami köztisztviselők vásárlóereje reálértéken átlagosan 1,8%-kal csökkent. Az uniós tisztviselők tekintetében – azok szolgálati helyétől függetlenül – a Bizottság ezzel megegyező mértékű csökkentést javasolt.

Következésképpen a Bizottság a jogszabályok szigorú betartása mellett azt javasolta a Tanácsnak, hogy az uniós tisztviselők esetében is ugyanekkora csökkentést alkalmazzanak. A bizottsági javaslat reálértéken -1,8%-os csökkentést irányoz elő, ami a Brüsszelben dolgozó tisztviselők esetében – ahol az infláció 3,6% volt – 1,7%-os nominális kiigazítást jelent.

Az Európai Bíróság már több alkalommal (legutóbb 2010. november 24-én a C-40/10. sz. ügyben) megerősítette, hogy a személyzeti szabályzat alapján a Tanács semmiféle mérlegelési jogkörrel nem rendelkezik, hanem el kell fogadnia a Bizottság által kiszámított kiigazítási értéket.

A Bíróság hangsúlyozta továbbá, hogy a fenti szabályoktól való eltérésre csak a kivételi záradék keretében van mód, ami kizárólag olyan igen kivételes körülmények között alkalmazható, amikor a tisztviselők díjazását a rendes módszer alkalmazásával nem lehetne kellő gyorsasággal kiigazítani. A Tanács kérésére a Bizottság két alkalommal is megvizsgálta, hogy alkalmazható-e az Európai Unió gazdasági és társadalmi helyzetének hirtelen és komoly romlására vonatkozó kivételi záradék. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós alkalmazottak vásárlóerő-vesztesége – ami azonos a nemzeti köztisztviselők vásárlóerő-veszteségével – összhangban áll a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzettel. Minden további, ennél nagyobb mértékű veszteséget előirányzó intézkedés ellentétes lenne a személyzeti szabályzattal és a Bíróság ítélkezési gyakorlatával.

A Bizottság ehelyett egyéb takarékossági intézkedéseket helyezett kilátásba, többek között az összes EU-intézmény személyzeti létszámának 5%-os csökkentését, a személyzeti szabályzat jelentős módosítását, például a heti munkaidő kompenzáció nélküli növelését 37,5-ről 40 órára, a nyugdíjkorhatár 65 (illetve bizonyos körülmények között 67) évre emelését, valamint a titkárok és asszisztensek előmeneteli struktúráinak átalakítását. A fenti intézkedések elfogadása esetén a következő hétéves időszakban összesen több mint 1 milliárd eurós, illetve hosszú távon évente 1 milliárd eurós megtakarítás érhető el.

A Tanács mindezen megfontolások ellenére hivatalos határozatot hozott, amelyben elutasította a bizottsági javaslat elfogadását. A Bizottság azonban úgy véli, hogy e határozat ellentétes a személyzeti szabályzattal és a Szerződések őreként kötelessége azt a Bíróság előtt vitatni.

Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „A Bizottság sajnálja, hogy a 2009-es hasonló esetet követően ismételten keresetet kell indítania a Bíróságon a Tanács ellen ebben az ügyben. A Tanács és a Bizottság egyaránt elismeri, hogy az igazgatási költségeket illetően megtakarításra van szükség. A takarékossági intézkedéseket viszont a jogszabályok betartása mellett, szükség esetén azok módosításával, de semmiképpen sem azok megszegése révén kell végrehajtani.

A Bizottság nyolc hónapig dolgozott e megközelítésen, majd 2011 decemberében benyújtotta hivatalos javaslatát az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, aminek eredményeképpen – ha az elfogadásra kerül – az igazgatási kiadások területén 2020-ig 1 milliárd euró, hosszú távon pedig évente 1 milliárd euró takarítható meg.”

Előzmények

Az éves kiigazítás összegét minden évben az Eurostat számítja ki a nemzeti köztisztviselők számára jóváhagyott béremelésről vagy -csökkenésről szolgáltatott tagállami statisztikai adatok alapján. 2004-ben a Tanács úgy döntött, hogy ehhez egy nyolc tagállamból (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Belgium és Luxemburg) álló mintát vesz figyelembe. Az uniós alkalmazottak fizetésére tehát kihatással van a fenti országok nemzeti köztisztviselőinek fizetésemelése vagy -csökkentése.

2010-ben az uniós intézményekben valamelyest csökkentek a nettó díjazások, hiszen a nyugdíjjárulék mértékének 11,3%-ról 11,6%-ra és a különilleték 5,07%-ról 5,5%-ra történő emelése meghaladta a bruttó fizetések minimális (0,1%-os) emelkedését.

A személyzeti reformra vonatkozó javaslatok, valamint a személyzeti reformmal kapcsolatos kérdések és válaszok az alábbi linkeken találhatóak: IP/11/1532 és MEMO/11/907.

Kapcsolattartók:

Antonio Gravili (+32 2 295 43 17)

Marilyn Carruthers (+32 2 299 94 51)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website