Navigation path

Left navigation

Additional tools

Élelmiszer: A Bizottság egyértelműbb szabályokat javasol a mézben található virágpor jogi státuszára vonatkozóan

European Commission - IP/12/992   21/09/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012.9.21.

Élelmiszer: A Bizottság egyértelműbb szabályokat javasol a mézben található virágpor jogi státuszára vonatkozóan

Az Európai Bizottság javaslatot fogadott el a mézre vonatkozó szabályok módosítására1, melynek célja, hogy – az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát2 követően – egyértelművé tegye a virágpor valódi mibenlétét. A nemzetközi WTO-szabványokkal összhangban a javaslat a virágport a méz természetes alkotóelemeként, és nem összetevőjeként határozza meg.

A Bíróság – értelmezését a mézről szóló 2001-es irányelvre alapozva – a virágport a méz összetevőjének minősítette, azzal érvelve, hogy a virágpor főként a méhész beavatkozásának eredményeként található meg a mézben. Ugyanakkor a Bizottság javaslatában elismeri, hogy a virágpor a méz természetes alkotóeleme, és nem annak összetevője; a kaptárba a méhek tevékenységének eredményeként kerül, és attól függetlenül megtalálható a mézben, hogy a méhész beavatkozik-e, vagy sem. Következésképpen, mivel a virágpor a méz természetes alkotóelemének tekintendő, az összetevők feltüntetését előíró uniós címkézési szabályok nem alkalmazandók.

A bizottsági javaslat nincs befolyással a Bíróság végkövetkeztetésére a géntechnológiával módosított virágport tartalmazó élelmiszerre vonatkozó GMO-jogszabály alkalmazása tekintetében,főként a téren nem, hogy a géntechnológiával módosított virágport tartalmazó méz csak akkor hozható forgalomba, ha a jogszabályban meghatározott engedély vonatkozik rá.

Ezenfelül az élelmiszerben található, géntechnológiával módosított szervezetre vonatkozó címkézési szabályok3 szintén alkalmazandók. A javaslat célja továbbá, hogy a mézről szóló 2001/110/EK irányelv által a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskört a Lisszaboni Szerződés által bevezetett hatáskörökkel harmonizálja.

Az uniós mézpiac a számadatok tükrében

Az Európai Unió a világ méztermelésének körülbelül 13 %-át (200 ezer tonnát) teszi ki: Spanyolország a legnagyobb méztermelő (33 ezer tonna), a sorban Olaszország, Magyarország és Románia (22–22 ezer tonna) és Portugália (21 ezer tonna) követi. Az EU körülbelül 140 ezer tonna mézet importál, mely mennyiség az uniós mézfogyasztás 40 %-át teszi ki.

Előzmények

A probléma azzal kapcsolatban merült fel, hogy egy német méhész pert indított a méz jogi státuszával kapcsolatban, amikor az általa termelt mézben a MON 810 számú géntechnológiával módosított kukorica virágporát találták meg. A német bíróság az ügyet előzetes döntéshozatalra az Európai Bíróság elé terjesztette.

Az Európai Bíróság 2011. szeptember 6-án kibocsátott ítéletében a következőket állapította meg: a) a GMO-ról szóló jogszabály hatókörének előzetes értelmezése hibás volt (a jogszabály teljes mértékben alkalmazandó a mézben található, géntechnológiával módosított virágporra) és b) a mézben található említett virágport összetevőnek kell tekinteni.

A C-442/09. ügyről bővebben:


http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2011-09/cp110079en.pdf

Kapcsolattartók :

Frédéric Vincent (+32 2 298 71 66)

Aikaterini Apostola (+32 2 298 76 24)

1 :

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a mézről szóló 2001/110/EK irányelv módosításáról.

2 :

C-442/09. sz. ügy: A Bíróság (nagytanács) 2011. szeptember 6-i ítélete (a Bayerischer Verwaltungsgerichtshof (Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Karl Heinz Bablok és társai kontra Freistaat Bayern, HL C 311., 2011.10.22., 7.o. Az EU valamennyi országában a nemzeti bíróságok feladata annak biztosítása, hogy az adott országban megfelelően alkalmazzák az uniós jogot. Egy úgynevezett „előzetes döntéshozatali eljárás” szolgál annak megakadályozására, hogy a különböző uniós tagállamok eltérő módon értelmezzék az uniós jogot; ez az eljárás lehetővé teszi a nemzeti bíróságok számára, hogy amennyiben kétely merül fel egy uniós jogszabály értelmezése vagy érvényessége kapcsán, tanácsért fordulhassanak az Európai Bírósághoz. Az így adott tanácsot „előzetes döntéshozatalnak” nevezik.

3 :

Az 1829/2003/EK rendelet értelmében a címkén fel kell tüntetni engedélyezett GMO-kat tartalmazó, azokból álló vagy előállított anyagnak az élelmiszerben való jelenlétét, kivéve, ha ez a jelenlét nem haladja meg az összetevőnkénti 0,9 %-ot.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website