Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A Bizottság jelentése szerint nagy különbségek észlelhetők a felsőoktatás költségei és a hallgatóknak biztosított támogatások tekintetében

Commission Européenne - IP/12/947   10/09/2012

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. szeptember 10.

A Bizottság jelentése szerint nagy különbségek észlelhetők a felsőoktatás költségei és a hallgatóknak biztosított támogatások tekintetében

Az Európai Bizottság ma közzétett új jelentése szerint nagymértékben eltérő felsőoktatási költségek terhelik a hallgatókat Európában. A tandíjak Angliában a legmagasabbak, ahol a hallgatók akár 9 000 angol fontot (körülbelül 11 500 eurót) is fizetnek egy tanévért, míg kilenc ország (Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Görögország, Málta, Norvégia, az Egyesült Királyságon belül Skócia, valamint Svédország) a legtöbb esetben nem számít fel tandíjat. Általában az északi államok a legbőkezűbbek, noha Finnország és Svédország a közelmúltban csatlakozott Dániához, és tandíjat vezetett be a külföldi hallgatók esetében. Izland és Norvégia kivételével most már minden ország tandíjat szed a nem európai hallgatóktól.

Sok tandíjmentes ország ‑ úgymint Ausztria, az Egyesült Királyságon belül Skócia és az északi államok ‑ bőséges támogatást is biztosít a hallgatóknak, például szociális ösztöndíjat és diákhitelt (lásd: A jelentés fő pontjai). A tandíjakra és támogatásokra vonatkozó információk most már szabadon elérhetők online azon hallgatók számára, akik meg akarják vizsgálni, hogy mekkora oktatási költségek terhelnék őket a különböző európai országokban.

„Most, hogy a hallgatók könnyebben össze tudják hasonlítani a különböző országokban felmerülő oktatási költségeket, remélem, hogy fokozódni fog a hallgatói mobilitás, és a hallgatók a számukra legmegfelelőbb programokat választhatják majd”, nyilatkozott Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos. „Már nagyon időszerű volt elkészíteni ezt a fontos jelentést: emlékeztet minket arra, hogy Európa számára a korszerűsített oktatás és képzés jelenti a hosszú távú jólét alapját, valamint a kulcsot gazdasági nehézségeink leküzdéséhez.”

A jelentés arra is rávilágít, hogy nagy különbségek vannak a hallgatóknak nyújtott támogatások terén is, amelyek Németországban, az északi államokban és az Egyesült Királyságban bőségesek, míg a bolgár, cseh, észt, magyar, lett és litván hallgatók csak korlátozott mértékű támogatásban részesülnek. Abban is jelentősek az eltérések, hogy ki jogosult támogatásra: van, ahol a támogatásokat rászorultság alapján biztosítják, míg máshol mindenki számára elérhetőek. Az országok közel felében a hallgatók teljes támogatási csomagjának jelentős részét képezi a családi pótlék és a hallgatók szüleinek biztosított adókedvezmények.

A jelentés fő pontjai

TANDÍJAK

A legmagasabb tandíjak

A legmagasabb tandíjakat az Egyesült Királyságban (Angliában, Walesben és Észak-Írországban) kell fizetni. 2012-ig az éves tandíj összege 3 375 angol font volt az alapképzésben. 2012 szeptemberétől Angliában a tandíj alapösszegét 6 000 fontra, a maximumát pedig 9 000 fontra emelték. Angliában a hallgatók a tandíjak kifizetésére diákhitelt vehetnek igénybe, amelyet addig nem kell visszafizetniük, amíg nem találnak aránylag jól fizetett munkahelyet. Walesben ugyanakkor a walesi kormány fedezi a walesi illetőségű hallgatók tandíjjal kapcsolatos pluszköltségeit, még akkor is, ha Walesen kívül folytatják tanulmányaikat. Észak-Írországban, a 2012/13-as tanévben a tandíjak csak az infláció mértékével emelkednek, 3 465 fontra.

Tandíjmentesség

A skála túlsó végén található 9 olyan ország, amelyekben a hallgatóknak nem kell tandíjat fizetniük (ez nem vonatkozik az EU/EGT-n kívülről érkező külföldi hallgatókra). Ezek az országok Ausztria, Ciprus (alapképzés), Dánia (noha a részképzésben részt vevő hallgatók fizetnek tandíjat), Finnország, Görögország és Málta (alapképzés), Norvégia, az Egyesült Királyságon belül Skócia (alapképzés) és Svédország.

Németországban, a 2012/13-as új tanévben két tartományban (Bajorországban és Alsó-Szászországban) kell tandíjat fizetni, míg a többi 14 tartományban nem.

A tandíjköteles hallgatók aránya

A tandíjat fizető hallgatók aránya jelentősen eltér az egyes országok között. Számos országban minden hallgató fizet tandíjat; ez vonatkozik Belgiumra (Flamand Közösség), Bulgáriára, a Cseh Köztársaságra, Angliára, Izlandra, Liechtensteinre, Hollandiára, Lengyelországra, Portugáliára, Szlovákiára és Törökországra. Hét országban (a belgiumi Francia Közösségben, Észtországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Lettországban és Romániában) a hallgatók többsége tandíjat fizet. Négy országban (Horvátországban, Németországban, Litvániában, Szlovéniában) a hallgatók kisebb része fizet tandíjat, végül pedig a fent említett 9 országban a hallgatók – az említett kivételektől eltekintve – nem fizetnek tandíjat.

A külföldi hallgatók tandíjai

Az Európai Unión kívülről érkező hallgatók általában magasabb tandíjat fizetnek. A tandíjak összegét rendszerint maguk a felsőoktatási intézmények állapítják meg, noha egyes országokban (Belgium, Bulgária, Görögország, Portugália, Románia) központi szabályozás határozza meg a tandíjak összegét.

Hat országban (a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Izlandon, Olaszországban, Liechtensteinben és Norvégiában) az Európai Unión kívülről érkező hallgatókat ugyanúgy kezelik a tandíjak szempontjából, mint az Európai Unióból származó hallgatókat.

Tandíjkülönbségek a felsőoktatási ciklusok között

A mesterképzésért (második ciklus) felszámított tandíjak általában magasabbak, mint az alapképzésben (első ciklus), és a második ciklusban a diákok nagyobb részaránya tandíjköteles. Görögországban, Cipruson, Máltán és az Egyesült Királyságon belül Skóciában a második ciklus tandíjköteles, az első azonban nem, míg Írországban, Franciaországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban (Angliában, Walesben és Észak-Írországban) a mesterképzésben általában magasabb a tandíj.

HALLGATÓI TÁMOGATÁS

A hallgatói támogatás országonként más formát ölt és más igényt elégít ki. A támogatás leggyakoribb formái azonban az ösztöndíjak és diákhitelek, amelyek néha együttesen állnak rendelkezésre (a hallgató hitelt és ösztöndíjat is kap), néha pedig külön (a hallgató vagy hitelt, vagy ösztöndíjat kap).

Ösztöndíjak

Izland és Törökország kivételével valamennyi országban biztosítanak bizonyos típusú ösztöndíjakat legalább a hallgatók egy részének. Törökországban egyes hallgatók tandíjkedvezményben részesülnek, ösztöndíjak azonban nincsenek.

A többi országban a különféle helyzetek széles skálája fordul elő a tekintetben, hogy mekkora eséllyel lehet ösztöndíjhoz jutni.

Dániában, Cipruson és Máltán valamennyi hallgató kap ösztöndíjat. Finnországban, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban (Angliában, Walesben és Észak-Írországban) a hallgatók többsége részesül ösztöndíjban.

Az országok zömében (Belgiumban, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Horvátországban, Észtországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Lettországban, Liechtensteinben, Litvániában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, az Egyesült Királyságon belül Skóciában, Szlovákiában és Spanyolországban) csak a hallgatók kis része kap ösztöndíjat. Az ösztöndíjas hallgatók aránya a Görögországra érvényes 1% és a Magyarországon tapasztalható körülbelül 40% között változik.

Diákhitelek

Noha a hallgatóknak elméletben valamennyi országban lehetőségük van hitelt felvenni, ez csak akkor tekinthető a hallgatók támogatási rendszere fontos részének, ha az összes hallgató több mint 5%-a felvesz ilyen hitelt. Ez a következő 16 országra igaz: Bulgária, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Finnország, Svédország, az Egyesült Királyság (minden állama), Izland, Norvégia és Törökország.

Egyéb támogatás: a hallgatók szülei családi pótlékot és adókedvezményt kapnak

A hallgatói támogatási rendszerek vagy magánszemélyként, vagy családtagként tekintenek a hallgatóra, akinek támogatásra lehet szüksége. Különösen az északi államokban a hallgatóra magánszemélyként tekintenek, és az egyén kapja a támogatást. Sok más országban ugyanakkor a támogatás függhet az általános családi körülményektől, és a támogatás egyes formáiban nem a hallgató, hanem egyéb családtagok részesülhetnek.

A családi pótlék és az adókedvezmény az alábbi országokban játszik jelentős szerepet a hallgatók támogatásában: Belgium, Cseh Köztársaság, Németország, Észtország (csak adókedvezmény), Görögország, Franciaország, Írország (csak adókedvezmény), Olaszország (csak adókedvezmény), Lettország (csak adókedvezmény), Litvánia, Málta (csak adókedvezmény), Ausztria, Olaszország, Portugália, Szlovénia (csak adókedvezmény), Szlovákia és Liechtenstein (csak adókedvezmény).

Előzmények

A jelentést a Bizottság számára az Eurydice hálózat készítette, amely az egész életen át tartó tanulás uniós programjában részt vevő 34 országban (EU-tagállamok, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország) található összesen 38 nemzeti irodából áll. Koordinálója és irányítója az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége. A változások rögzítése érdekében mostantól évente sor kerül majd a hallgatói tandíjak és támogatások felmérésére.

További információk

A teljes jelentés itt olvasható.

Európai Bizottság: Oktatás és képzés

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site