Navigation path

Left navigation

Additional tools

A magas szintű szakértői csoport megkongatja a vészharangot: a tagállamoknak lépniük kell az írni-olvasni tudás válságának kezelése érdekében

European Commission - IP/12/940   06/09/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Sajtóközlemény

Brüsszel/Nicosia, 2012. szeptember 6.

A magas szintű szakértői csoport megkongatja a vészharangot: a tagállamoknak lépniük kell az írni-olvasni tudás válságának kezelése érdekében

Az Andrula Vasziliu európai biztos által létrehozott magas szintű szakértői munkacsoport véleménye szerint az Európai Uniónak változtatnia kell az olvasás- és írástudás színvonalát javító megközelítésén, hogy a problémát hatékonyabban tudja kezelni. Minden ötödik 15 éves és közel 75 millió felnőtt nem rendelkezik alapvető olvasási és íráskészségekkel, emiatt nehezen talál állást, ráadásul a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata is nő az esetükben. A szakértői csoport elnöke, Laurentien holland hercegnő, aki régóta ismert az e téren indított kampányairól, úgy fogalmazott, hogy a jelentés rá kívánja ébreszteni a tagállamokat az írni-olvasni tudásnak egész Európát érintő válsága súlyosságára. A 80 oldalas jelentés tartalmaz egy sor ajánlást: javasolja például, hogy a szülők alakítsanak ki olyan szokásokat gyermekeik számára, amelyek meghozzák a kedvet az olvasáshoz, hogy a könyvtárakat helyezzék el szokatlan környezetben, például bevásárlóközpontokban, továbbá hogy tegyék a tanári pályát vonzóbbá a férfiak számára, akik példaképül szolgálhatnak a lányoknál lényegesen kevesebbet olvasó fiúk számára. A jelentés életkor-specifikus ajánlásokat is tesz, és a következő intézkedésekre szólít fel: mindenki számára elérhető ingyenes, magas színvonalú kisgyermekkori nevelés és gondozás, több olvasásfejlesztési szakember az általános iskolákban, a diszlexiával kapcsolatos gondolkodásmód megváltoztatása, felismerve, hogy megfelelő támogatással szinte minden gyermek képes megtanulni olvasni, valamint változatosabb tanulási lehetőségek a felnőttek számára, különösen a munkahelyen.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „Paradox helyzetben vagyunk: digitalizált világunkban az írás és olvasás fontosabb, mint valaha, a képességek terén viszont nem tudunk lépést tartani. Sürgősen vissza kell fordítanunk ezt a riasztó helyzetet. Ha befektetünk abba, hogy javítsuk a lakosság írni-olvasni tudásának színvonalát, az gazdasági szempontból is ésszerűnek fog bizonyulni, mivel mind az egyének, mind a társadalom számára kézzelfogható és hosszú távon akár eurómillárdokat jelentő eredményeket hoznak."

Laurentien hercegnő hozzátette: „Az olvasás és az írás sokkal több, mint technika vagy készség. Az ember mint egyén, aktív polgár, munkavállaló vagy szülő önbecsülésével és a társadalomban való boldogulásával, fejlődésével függ össze. Világos, összehangolt nemzeti stratégiákra van szükség, és Európa-szerte sokkal nagyobb figyelemre, nemcsak a szakpolitikai és oktatási körökben, hanem a kórházakban, munkahelyeken és különösen a családokban. Ideje, hogy felébredjen Európa becsvágya, és mindenki számára biztosítsuk az olvasás- és írástudást.”

A jelentés, melyet Nicosiában, a ciprusi uniós elnökség keretében megrendezett konferencián hoztak nyilvánosságra, európai országok sikeres műveltségi projektjeinek példáit, valamint olyan magánszemélyeket mutat be, akik győzelmet arattak az írástudatlanság felett, és megváltoztatták életüket. A jelentésnek az is célja, hogy eloszlassa az olvasás- és írástudással kapcsolatos általános téveszméket (lásd az 1. mellékletet).

Az uniós oktatásügyi miniszterek közös célul tűzték ki, hogy 2020-ra a 15 évesek között a rossz olvasók arányát a jelenlegi 20%-ról 15%-ra csökkentsék. A magas szintű csoport jelentése jelentős számottevő különbséget tárt fel a nemek között: átlagosan a lányok 13,3%-a, míg a fiúk 26,6%-a tartozik a gyengén teljesítők közé. A nemek közötti szakadék Hollandiában, Dániában és Belgiumban a legkisebb, és Máltán, Bulgáriában és Litvániában a legnagyobb (2009-es statisztikák). A 2. melléklet az olvasás terén gyengén teljesítők arányát mutatja be a tagállamokban, a 3. melléklet pedig a nemek közti különbségről nyújt áttekintést.

Előzmények: miért olyan „nagy ügy” az írni-olvasni tudás

A jelentés kiemeli, hogy a jó írás- és olvasási készségek alapvetőek az életminőség javítása, a tudás, az innováció és a növekedés szempontjából. A munka, a gazdaság és általában a társadalom változásai következtében az írásbeliség a mai világban minden eddiginél fontosabb, ezért Európának arra kell törekednie, hogy polgárai körében a funkcionális olvasás- és íráskészség aránya elérje a 100%-ot.

A jelentés kimondja, hogy az írni-olvasni tudás azért „nagy ügy”, mert:

  • a munkaerőpiac egyre magasabb szintű olvasás- és íráskészséget kíván (becslések szerint 2020-ra a foglalkozások 35%-a igényel majd felsőfokú végzettséget, a mai 29%-kal szemben);

  • a digitalizált világban a társadalmi és polgári szerepvállalást is egyre inkább az írásbeliség jellemzi;

  • a népesség idősödik, ezért olvasás- és íráskészsége, különösen digitális jártassága frissítésre, fejlesztésre szorul;

  • a szegénység és a rossz olvasási képességek egymást erősítve ördögi körbe zárják az egyént;

  • a növekvő mobilitás és migráció az írásbeliséget egyre inkább a többnyelvűség irányába terelik, kulturális és nyelvi hátterek széles körét ötvözve.

A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg valamennyi korcsoport számra.

A kisgyermekek szempontjából elengedhetetlen, hogy a tagállamok mind a szülők, mind a gyerekek készségeinek fejlesztését célzó, családon belüli írás-olvasási programokat hajtsanak végre. Az ilyen programok igen költséghatékonyak. A magas szintű koragyermekkori nevelésbe és gondozásba (ECEC) történő beruházás az egyik legjobb befektetés, amit az országok Európa jövőbeli humán tőkéjének érdekében csak tehetnek. Azok a gyerekek, akik az ECEC-programban részt vettek, jobban olvasnak és eredményesebbek a tanulásban. Tanulmányok szerint abban az esetben, ha Európa 2020-ra elérné az olvasási-szövegértési, a matematikai és a természettudományos alapkészségek megszerzése tekintetében kitűzött referenciaértéket (a 15 évesek 85%-a), az a 2010-ben született gyermekek élete során 21 billió eurónyi értékű GDP-növekedést jelentene.

Az általános iskolákban több olvasásfejlesztési szakembert kell alkalmazni, és a nehézségekkel küzdő tanulóknak személyre szabott segítséget kell nyújtani, amint ez az igény felmerül. Az iskolai könyvtáraknak rendelkezniük kell minden korosztály számára érdekes és kihívást jelentő olvasmányokkal, és ösztönözni kell az infokommunikációs eszközök használatát az osztályban és otthon.

A serdülők, különösen a fiúk számára változatosabb olvasmányokat kell biztosítani a képregényektől a meghatározott irodalmi szövegekig és elektronikus könyvekig. Az iskolák és vállalkozások közötti együttműködést ösztönözni kell annak érdekében, hogy az elsajátított írni- és olvasni tudás mindennapi élethelyzetekben jobban alkalmazható legyen. A felnőttek szövegértési problémáihoz kapcsolódó tabukat fel kell számolni. A civil szervezetek, a munkáltatók, a társadalmi szervezetek és a hírességek mind hozzájárulhatnak a felnőttek olvasási és íráskészségéről folytatott szélesebb körű kommunikációhoz és az ezzel kapcsolatos problémák megoldásához.

Nyelvtanulás: A jelentés megjegyzi, hogy az olvasás- és írástudásnak Európában a megnövekedett mobilitás miatt egyre hangsúlyosabb a többnyelvűséghez és a migrációhoz kapcsolódó dimenziója. Az Unióban azoknak a 15 éveseknek az aránya, akik külföldön születtek, vagy akik mindkét szülője más országban született, 2009-ben 10% volt, szemben a 2007-es 7%-kal. Egyes országokban, például Olaszországban vagy Spanyolországban a migráns gyermekek száma 2000 és 2010 között ötszörösére emelkedett. A nyelvtanulás tehát egyre fontosabb, nemcsak mint a kommunikáció eszköze, hanem mint egymás kölcsönös megértésének eszköze is. Bár maga a gyenge írástudás elsősorban nem migrációs probléma (a rosszul olvasó gyermekek és a felnőttek nagy többsége abban az országban született, ahol él), a jelentés megállapítja, hogy személyre szabottabb, az egyén nyelvi és írástudási szükségleteinek figyelembe vételén alapuló támogatásra van szükség.

A következő lépések

Vasziliu biztos az október 4-5-én Cipruson tartandó informális találkozó keretében megvitatja a jelentés megállapításait az oktatási miniszterekkel. A megbeszélések alapján a Tanács következtetéseket fogad el az olvasás- és írástudásról, amelyben az uniós országok prioritásokban állapodnak meg mind saját maguk, mind a Bizottság számára.

További információk

MEMO/12/646

A jelentés teljes szövege

Összefoglaló (22 nyelven)

A Bizottság új weboldala az írás- és olvasástudásról Európában

Videóbeszélgetés Vasziliu biztossal és Laurentien holland hercegnővel a jelentésről

Európai Bizottság: Oktatás és képzés

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/vassiliou/index_en.htmAndrula Vasziliu weboldala

Kövesse Vasziliu biztost a Twitteren: @VassiliouEU

Kapcsolat:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

1. melléklet - Tévhitek az olvasás- és írástudással kapcsolatban

A jelentés célja, hogy eloszlasson néhány széles körben elterjedt tévhitet az olvasás- és írástudással kapcsolatos helyzet természetéről, jelentőségéről és kiterjedéséről:

Tévhitek

Tények

„A rossz írni-olvasni tudás a fejlődő országokat jellemzi, Európát semmiképpen.”

Minden ötödik 15 éves és közel minden ötödik felnőtt európai nem tud olyan szinten írni vagy olvasni, amely a modern társadalomban való boldoguláshoz szükséges.

„A gyenge írni-olvasni tudás a migránsok által behozott probléma, azokat nem érinti, akik európai országokban születtek és nevelkedtek.”

A rosszul olvasó gyermekek és felnőttek nagy többsége abban az országban született és nevelkedett, ahol él, és anyanyelveként beszéli azt a nyelvet, amelyen az oktatása folyt.

„Vannak olyan emberek, akiket nem lehet megtanítani az írásra és olvasásra.”

Szinte bárki, aki nehézségekkel küzd az olvasás és írás terén, kifejleszthetné a megfelelő szintű készségeit, ha szakszerű segítséget kapna. Csak a legsúlyosabb kognitív problémákkal rendelkezők képtelenek a funkcionális olvasás- és írástudás elsajátítására.

„A gyerekek írni-olvasni tanítása az iskola feladata.”

Az iskolák szerepe fontos, de felelősségük nem kizárólagos. Az olvasás- és írástudás fejlődését számos szereplő alakítja, a szülőktől a társakon át az egészségügyig és másokig. A formális oktatást követően a munkáltató szerepe meghatározó.

„A diszlexia gyógyíthatatlan állapot, semmit sem tehetünk ellene.”

A mai gyerekektől egyre inkább azt várják, hogy olvasás- és írástudásuk egyenletes ütemben fejlődjön, egyetlen módszertan által. Az olvasási nehézségekkel küzdőket gyakran diszlexiásnak diagnosztizálják. A diagnózis helyesen „olvasási nehézségek” lenne, és a hangsúlyt a probléma megoldására kellene helyezni. Elvileg minden gyerek képes megtanulni írni és olvasni.

„Az általános iskola befejezése után már tehetetlenek vagyunk az írással és olvasással kapcsolatos problémákkal szemben. Az olvasási nehézségekkel küzdők készségeinek fejlesztése túl időigényes, túl bonyolult és túl költséges ahhoz, hogy érdemes legyen megpróbálni.”

Gyerekek milliói kezdik el a középiskolát úgy, hogy tudnak ugyan olvasni, de nem elég jól ahhoz, hogy jól teljesítsenek az iskolában. Szakemberek segítségével ezek a fiatalok jó vagy akár kiváló írási és olvasási készségekre tehetnek szert. Az olvasási nehézségekkel küzdők készségeinek fejlesztését célzó programok igen sikeresek és rendkívül költséghatékonyak. Ez a befektetés egy egyén életútja során tízszeresen vagy akár százszorosan is megtérül.

„A szülők a kora gyermekkor befejeztével már nem tudják a gyerek szövegértési képességeit befolyásolni.”

A szülői hozzáállás az olvasáshoz és az írásbeliséghez nagyban befolyásolja a gyerek ezirányú fejlődését egészen a középiskolás évekig. A szülők támogatási készségeinek fejlesztése óriási hatást gyakorol a gyerek olvasási képességére.

2. mellékletAz olvasás terén gyengén teljesítők aránya (PISA-felmérés)

Nemzetközi tanulói teljesítménymérés 2000-2009

2000

2003

2006

2009

Változás 2006-tól 2009-ig

(százalékpont)

Belgium

19.0

17.9

19.4

17.7

-1.7

Bulgária

40.3

 :

51.1

41.0

-10.1

Cseh Köztársaság

17.5

19.4

24.8

23.1

-1.7

Dánia

17.9

16.5

16.0

15.2

-0.8

Németország

22.6

22.3

20.0

18.5

-1.5

Észtország

 :

13.6

13.3

-0.3

írország

11.0

11.0

12.1

17.2

+5.1

Görögország

24.4

25.2

27.7

21.3

-6.4

Spanyolország

16.3

21.1

25.7

19.6

-6.1

Franciaország

15.2

17.5

21.7

19.8

-1.9

Olaszország

18.9

23.9

26.4

21.0

-5.4 

Lettország

30.1

18.0

21.2

17.6

-3.6

Litvánia

 :

25.7

24.3

-1.4

Luxemburg

(35.1)

22.7

22.9

26.0

+3.1

Magyarország

22.7

20.5

20.6

17.6

-3.0

Hollandia

(9.5)

11.5

15.1

14.3

-0.8

Ausztria

19.3

20.7

21.5

27.5

 +6.0

Lengyelország

23.2

16.8

16.2

15.0

-1.2

Portugália

26.3

22.0

24.9

17.6

-7.3

Románia

41.3

:

53.5

40.4

-13.1

Szlovénia

:

:

16.5

21.2

+4.7

Szlovákia

:

24.9

27.8

22.3

-5.5

Finnország

7.0

5.7

4.8

8.1

+3.3

Svédország

12.6

13.3

15.3

17.4

+2.1

Egyesült Királyság

(12.8)

 :

19.0

18.4

-0.6

EU (18 ország)

21.3

 

24.1

20.0

 -4.1

EU (25 ország)

 

 

23.1

19.6

 -3.5

UK, NL, LU: A 2000.évi adatok nem hasonlíthatók a későbbi évekhez

3. melléklet - Nemek közötti különbségek az olvasás terén

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED

Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website