Környezetvédelem: új hulladékgazdálkodási rangsor

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. augusztus 7.

Környezetvédelem: új hulladékgazdálkodási rangsor

Új jelentés készült arról, hogyan gazdálkodnak a tagállamok a települési hulladékkal. A jelentés elképesztő különbségeket tárt fel az EU-n belül. A jelentés a 27 tagállamot 18 kritérium alapján rangsorolja, zöld, narancsszínű és piros zászlókkal jelölve a következő területeket: az összes újrafeldolgozott hulladék mennyisége, a hulladék ártalmatlanításának ára és az európai uniós jogszabályok megsértése. Az így létrejött eredménytábla egy folyamatban lévő tanulmány részét képezi, amelynek célja, hogy segítsen a tagállamoknak hulladékgazdálkodási teljesítményük javításában. A lista élén Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország állnak. Ezen országok mindegyikének legfeljebb 2 piros zászlója van. A lista végén álló országok esetében épp fordított a helyzet, ott ugyanis a zöld zászló ritka.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A jelentésből kirajzolódó kép a probléma komolyságát mutatja, és azt igazolja, hogy aggodalmaim nem alaptalanok. Számos tagállam még mindig a lehető legrosszabb hulladékgazdálkodási megoldást választja: hulladéklerakókban helyezi el a települési hulladékot, noha jobb alternatívák is léteznek, és ezek finanszírozására pénzügyi források is rendelkezésre állnak a strukturális alapokból. Értékes erőforrásokat temetünk el, elvesztegetünk potenciális gazdasági előnyöket, nem teremtünk munkahelyeket a hulladékgazdálkodási ágazatban, mindemellett ennek a gyakorlatnak az emberek egészsége és környezetünk is kárát látja. Ez az eljárásmód nehezen védhető a jelenlegi gazdasági helyzetben."

A legtöbb végrehajtási hiányosság a következő tagállamokban tapasztalható: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia. A hiányosságok közé tartozik a hulladékkeletkezés megelőzését célzó politikák nem kielégítő volta vagy teljes hiánya, a hulladéklerakók igénybevételének csökkentését ösztönző tényezők hiánya, valamint a nem megfelelő hulladékgazdálkodási infrastruktúra. Ha a hulladéklerakókban elhelyezett hulladék részaránya túlságosan nagy, ez egyúttal azt jelenti, hogy a jobb hulladékgazdálkodási megoldások – például a hulladék-újrahasznosítás vagy -újrafeldolgozás – alkalmazása folyamatosan az optimális szint alatt marad. A perspektívák ennek megfelelően kedvezőtlenek.

Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország ezzel szemben átfogó hulladékgyűjtési rendszerrel rendelkezik, és hulladékuknak kevesebb, mint 5%-át helyezik csak el hulladéklerakókban. Ezen országoknak fejlett újrafeldolgozási rendszere és kielégítő hulladékfeldolgozó kapacitása van, továbbá a biológiailag lebontható hulladékot is eredményesen kezelik. Általánosságban véve elmondható, hogy ezen országok hulladékgazdálkodási politikájukon belül sikeresen hangolják össze a jogi, közigazgatási és gazdasági eszközöket.

Számos tagállam gyors előrelépést tett a hulladéklerakók nagy arányú használatától azok gyakorlatilag teljes körű kiiktatása felé. Azonban még a legjobban teljesítők is sok kihívással szembesülnek, ide tartozik például a hulladékkeletkezés eredményesebb megelőzése és a hulladékégetési ágazatban fennálló többletkapacitás kezelése. Ez utóbbi gátolhatja az újrafeldolgozást, és ahhoz vezethet, hogy hulladékot kell importálni a hulladékégetők kihasználásához.

Következő lépések

A Bizottság e jelentés alapján ütemtervet készít a tíz legrosszabbul teljesítő tagállam számára. Az ütemterveket az ősz folyamán kétoldalú szemináriumokon fogják megvitatni a nemzeti hatóságokkal. Az első ilyen találkozóra szeptember 19-én, Prágában kerül majd sor. Az ütemtervek segíteni fognak a bevált gyakorlatok terjesztésében, és az egyes tagállamokra szabott ajánlásokat tartalmaznak majd arra vonatkozóan, hogy azok hogyan tegyék hatékonyabbá a hulladékgazdálkodást gazdasági, jogi és közigazgatási eszközök, valamint az EU strukturális alapjainak segítségével.

A Bizottságnak az a célja, hogy az EU strukturális alapjainak felhasználása során nagyobb hangsúlyt helyezzen az uniós hulladékpolitika célkitűzéseire. A javasolt többéves pénzügyi keret (2014–2020) biztosítani fogja, hogy az uniós forrásokat csak akkor fordítsák hulladékgazdálkodási projektekre, ha bizonyos feltételek már előzőleg teljesülnek, ideértve a hulladékokról szóló irányelvnek és a hulladékhierarchiának megfelelő hulladékgazdálkodási tervek elkészítését, amelyek az energetikai hasznosítás céljából való égetéssel, a hulladéklerakóban történő elhelyezéssel vagy végső eszközként az energetikai hasznosítás mellőzésével történő égetéssel szemben a hulladékkeletkezés megelőzését, a hulladék újrahasznosítását vagy újrafeldolgozását részesítik előnyben.

Háttér-információk

Az Európai Bizottság számára nemrég készített tanulmány becslése szerint a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok teljes körű végrehajtása évi 72 milliárd euró megtakarítást eredményezne, az uniós hulladékgazdálkodási és -újrafeldolgozási szektor éves forgalmát 42 milliárd euróval növelné, 2020-ra pedig több mint 400 000 új munkahelyet teremtene (részleteket itt olvashat).

További információ:

Az átvilágítási jelentés az alábbi webhelyen olvasható:

http://ec.europa.eu/environment/waste/studies/pdf/Screening_report.pdf (a színes eredménytábla a 41. oldalon található)

A hulladékgazdálkodásról szóló további tanulmányokért lásd:

http://ec.europa.eu/environment/waste/studies/index.htm és

Eurostat Environmental Data Centre on Waste (az Eurostat hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi adatközpontja):

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/waste/introduction

A Bizottság hulladékgazdálkodásról szóló honlapja:

http://ec.europa.eu/environment/waste/index.htm

A zöld növekedésről szóló sajtóközlemény: IP/12/18

A gazdasági eszközökről szóló sajtóközlemény:IP/12/369

Magyarázatok a táblázathoz:

Pontozás

A 0 a piros zászló, az 1 a narancsszínű zászló, a 2 pedig a zöld zászló jele, azaz minél magasabb a pontszám, annál jobb a helyzet. Mivel az 1.3, az 1.4 és az 1.5 kritérium az elért eredmények tekintetében a tagállam tényleges teljesítményére vonatkozik, ezek duplán (D) számítanak a pontozáskor.

A kritériumok részletesen

1.1. A települési hulladék keletkezésének a háztartások végső fogyasztási kiadásától való függetlenítésének szintje

1.2. Van-e önálló hulladékmegelőzési program vagy ehhez hasonló program a hulladékgazdálkodási terven vagy más (környezetvédelmi) programokon belül?

1.3. Az újrafeldolgozott települési hulladék mennyisége (anyag-újrafeldolgozás, vagy az újrafeldolgozás más formái, ideértve a komposztálást is)

1.4. A hasznosított települési hulladék mennyisége (energetikai hasznosítás)

1.5. Hulladéklerakóban elhelyezett települési hulladék mennyisége (a földön vagy a földben (a föld alatt) való lerakás, vagy energetikai hasznosítás mellőzésével történő elégetés)

1.6. A települési hulladék újrafeldolgozásának fejlesztése (anyag-újrafeldolgozás, vagy az újrafeldolgozás más formái, ideértve a komposztálást is)

2.1. Van-e országos tilalom/korlátozás a települési hulladéknak a hulladéklerakókban való elhelyezésére vonatkozóan?

2.2. A települési hulladék hulladéklerakóban való elhelyezésének átlagos összköltsége

2.3. Vannak-e érvényben a „szennyező fizet” elvre épülő rendszerek a települési hulladékra vonatkozóan?

3.1. Hozzáférés a hulladékgyűjtési szolgáltatásokhoz a települési hulladék tekintetében

3.2. A települési hulladék kezelésére rendelkezésre álló, a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályoknak megfelelő kapacitás (beleértve az ártalmatlanítást és az égetést is)

3.3. A települési hulladék keletkezésére és a kezelési kapacitásra vonatkozó előrejelzés a hulladékgazdálkodási tervben

3.4. Van-e, és milyen minőségű a települési hulladék keletkezésére és kezelésére vonatkozó előrejelzés a hulladékgazdálkodási tervben?

3.5. A nem veszélyes hulladékok elhelyezésére szolgáló hulladéklerakók megfelelése a hulladéklerakókról szóló irányelvnek

4.1. A hulladéklerakókról szóló irányelvben rögzített, a hulladéklerakóba kerülő biológiailag lebontható települési hulladékkal kapcsolatos célkitűzések teljesítése

4.2. A hulladéklerakóba kerülő, biológiailag lebontható települési hulladék aránya

5.1. Kötelezettségszegési eljárások száma – hulladékról szóló keretirányelv, hulladéklerakókról szóló irányelv

5.2. Bírósági ügyek száma – hulladékról szóló keretirányelv, hulladéklerakókról szóló irányelv