Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. július 11.

Az adófizetők pénzének védelme: a Bizottság a büntetőjog fokozott alkalmazását javasolja a csalást elkövetőkkel szemben

Az uniós pénzeszközök bűnözési célokra való rendeltetésellenes felhasználása veszélyezteti az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és az életszínvonal javítására irányuló célkitűzéseit. Az EU egész területén nyomás nehezedik az államháztartásokra, így minden euró számít. Az Európai Bizottság ezért ma új szabályokat javasolt az uniós költségvetés sérelmére elkövetett csalás elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelem kapcsán az adófizetők pénzének fokozottabb védelme érdekében. Az irányelv harmonizáltabb keretet hoz létre az uniós költségvetést érintő bűncselekmények ügyében a büntetőeljárás lefolytatására és büntetés kiszabására vonatkozóan, hogy a továbbiakban a bűnözők ne tudják kihasználni a nemzeti jogrendszerek közötti különbségeket. Az irányelv rendelkezik az uniós költségvetés sérelmére elkövetett bűncselekmények közös fogalommeghatározásairól és a minimális szankciókról, beleértve súlyos bűncselekmények esetén a szabadságvesztést, továbbá azonos határidőket biztosít, amelyeken belül mód van a bűnügyi nyomozás, valamint büntetőeljárás lefolytatására (elévülési szabályok). Ez elősegíti a csalást elkövetők elrettentését, biztosítja a hatékony jogi eljárást nemzeti szinten, valamint megkönnyíti az elveszett pénzeszközök visszaszerzését.

Viviane Reding alelnök, az Unió jogérvényesülési biztosa a következőket nyilatkozta: „Az uniós pénzeket nem vághatják zsebre a bűnözők. Kulcsfontosságú, hogy a legszigorúbb büntetőjogi normákat léptessük életbe az adófizetőink pénzének védelme érdekében. A célkitűzés világos: az uniós költségvetés sérelmére elkövetett csalás nem maradhat büntetlenül, védenünk kell az adófizetők pénzét. A mai javaslat elősegíti majd az uniós büntetőjogi rendelkezések széttagoltságának megszüntetését, aminek következtében jelenleg egyes tagállamok szabadságvesztéssel büntetnek egy adott bűncselekményt, a többi tagállam viszont semmilyen intézkedést sem tesz.”

Algirdas Šemeta, a csalás elleni küzdelemért felelős biztos szerint: „Az uniós pénzeszközök védelmére irányuló jelenlegi megközelítés Európa-szerte a legnagyobb jóindulattal is fejlesztésre szorul. Nem engedhetjük, hogy a csalást elkövetők kivonhassák magukat a büntetőeljárások és szankciók alól, egész egyszerűen földrajzi helyzetük miatt. Az európai adófizetők pénzét határozottan védeni kell valamennyi tagállamban. A mai javaslat jelentős lépés ebbe az irányba.”

Jelenleg igen eltérő megközelítések léteznek a tagállamokban az uniós pénzek védelmére vonatkozóan. Az uniós költségvetés sérelmére elkövetett csalás értelmezése országonként változik, ahogy a büntetések is. Nézzünk egy példát: a csalás esetén kiszabott szankciók mértéke eltérő Unió-szerte, van ahol csalás elkövetése esetén nem kötelező büntetést kiszabni, és van ahol 12 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. A nyomozás vagy büntetőeljárás lefolytatására rendelkezésre álló időtartamok is jelentősen eltérőek, 1-től 12 évig terjednek.

E probléma kezelése érdekében a mai javaslat meghatároz egyes bűncselekményeket, mint például a csalást vagy a csalással kapcsolatos egyéb bűncselekményeket, a korrupciót, a pénzeszközök hűtlen kezelését, a pénzmosást vagy a közbeszerzési eljárások akadályoztatását az uniós költségvetés sérelmére. Ezek a közös fogalommeghatározások segítik az igazságügyi hatóságok általi azonos alkalmazást EU-szerte, ugyanis az uniós költségvetés végrehajtása során a tagállamokban felderített csalások esetében elítélt személyek aránya 14 % és 80 % között változik (az uniós átlag 43 %) tagállamtól függően.

A Bizottság mai javaslata előírja a tagállamok számára, hogy minimális szankcióként hat hónapig terjedő szabadságvesztést állapítsanak meg súlyos bűncselekmények esetében. A pénzeszközök visszafizettetésének elősegítése érdekében a javaslat rendelkezik az ezen bűncselekményekből származó jövedelmek elkobzásáról.

Előzmények

Az uniós költségvetést a jogellenes tevékenységek eredményeképpen érő veszteségek aggodalomra adnak okot. Az uniós költségvetés több mint 90 %-át nemzeti szinten kezelik. 2010-ben összesen 600 esetben merült fel a csalás gyanúja az uniós kiadások és bevételek kapcsán. A tagállamok összesen 600 millió EUR összegű csalásgyanús esetről számoltak be.

Ezek olyan esetek voltak, amikor az uniós pénzeszközöket kérelmezők hamis információkat adnak meg, hogy támogatásban részesüljenek például a mezőgazdaság vagy a regionális fejlesztés területén, vagy nemzeti tisztviselők pénzt fogadnak el egy közbeszerzési szerződés odaítéléséért cserébe, megszegve ezáltal a közbeszerzési szabályokat.

Tavaly májusban a Bizottság elfogadta az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a büntetőjog és igazgatási vizsgálatok által biztosított védelméről szóló közleményt, amely az EU pénzügyi érdekei védelmének fejlesztésére vonatkozó javaslatokat tartalmazott (lásd: IP/11/644).

További információ:

Viviane Reding alelnök, az EU jogérvényesülési biztosának honlapja: http://ec.europa.eu/reding.

Algirdas Šemeta biztos honlapja: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/semeta/index_en.htm.

Memo/12/544

A jogszabálytervezet szövege itt található: http://ec.europa.eu/anti_fraud/policy/preventing-fraud/index_en.htm.

Európai Bizottság – Büntetőjogi szakpolitika: http://ec.europa.eu/justice/criminal/criminal-law-policy.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site