Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. július 10.

A sajátos nevelési igényű gyermekek és a fogyatékos felnőttek még mindig nem részesülnek megfelelő oktatásban

Annak ellenére, hogy a tagállamok elkötelezettek az inkluzív oktatás elősegítése iránt, a sajátos nevelési igényű gyermekek és a fogyatékos felnőttek még mindig nem részesülnek megfelelő bánásmódban – derül ki az Európai Bizottság ma közzétett jelentéséből. A jelentés szerint sokukat szegregált intézményekben helyezik el, azok pedig, akik többségi oktatási intézményekben tanulnak, ritkán kapják meg a megfelelő segítséget. A jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy fektessenek több munkát az inkluzív oktatási rendszerek kialakításába, és hárítsák el azokat az akadályokat, melyekkel e kiszolgáltatott helyzetű csoportok szembesülnek, amikor az oktatásban, a képzésben és a foglalkoztatásban próbálnak részt venni és sikereket elérni.

„Ha a sajátos nevelési igényű gyermekek és a fogyatékos felnőttek életét meg akarjuk könnyíteni, többet kell tennünk azért, hogy megfelelően finanszírozott inkluzív oktatási politikákat tudjunk nyújtani. Eljött az ideje, hogy teljesítsük a vállalt kötelezettségeinket. Az inkluzív oktatás nem egy választható plusz, hanem alapvető szükséglet. Intézkedéseink középpontjában a legkiszolgáltatottabb helyzetűeknek kell állniuk, hogy mindannyiunk életét jobbá tegyük” – nyilatkozta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos.

Körülbelül 45 millió munkaképes korú uniós állampolgár fogyatékos, és 15 millió sajátos nevelési igényű gyermek él az EU-ban. A jelentés azt mutatja, hogy néhány esetben semmi esélyük nincs az oktatás és a foglalkoztatás terén. A sajátos nevelési igényű gyermekek gyakran képesítés nélkül vagy alacsony képesítéssel hagyják el az iskolát, majd olyan speciális képzésben részesülnek, mely néhány esetben inkább csökkenti, semmint növelné a későbbi elhelyezkedési lehetőségeiket. A jelentés szerint a fogyatékosok vagy a sajátos nevelési igényű személyek körében sokkal nagyobb a munkanélküliek vagy gazdaságilag inaktívak aránya, és akik viszonylag sikeresek a munkaerőpiacon, azok is gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint nem fogyatékos társaik.

Valamennyi tagállamra igaz, hogy a speciális iskolákban felülreprezentáltak a szegénységben élő, roma származású vagy egyéb etnikai kisebbséghez tartozó és társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű gyermekek (főként fiúk). A jelentés megkérdőjelezi, hogy a speciális oktatási rendszerek segítik-e a tanulókat abban, hogy jobb esélyeik legyenek az életben, vagy inkább csak meg jobban elszigetelik azokat, akik már eleve a társadalom perifériájára szorultak. A kutatások szerint az ilyen gyermekeket többségi iskolákban is lehetne oktatni, amennyiben többet fektetnének nyelvi készségeik fejlesztésébe és fogékonyabbá tennék őket a kulturális különbségekre.

A jelentés azt is kiemeli, hogy nagy különbségek vannak a tagállamok között aszerint, hogy hogyan határozzák meg a sajátos nevelési igényű gyermekeket, valamint többségi vagy speciális iskolákba helyezik-e őket. Belgium flamand részében például a sajátos nevelési igényű tanulók 5,2%-a szegregált speciális iskolában tanul, míg ez az arány Olaszországban mindössze 0,01%. A jelentés azt javasolja, hogy többet kell tenni a meghatározások összehangolása és az adatgyűjtési rendszer fejlesztése érdekében, hogy a tagállamok megközelítéseiket könnyebben össze tudják hasonlítani, és tanulhassanak egymás tapasztalataiból.

Előzmények

Az „Education and Disability/Special Needs - policies and practices in education, training and employment for students with disabilities and special educational needs in the EU” „Oktatás és fogyatékosság/sajátos igények – oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és gyakorlatok a fogyatékosok és sajátos nevelésű igényű gyermekek számára az Európai Unióban” című jelentést az oktatás és képzés társadalomtudományi szakértőinek hálózata (NESSE) állította össze.

A jelentés más fontosabb megállapításai

  • Míg nehéznek tűnhet a súlyosan fogyatékos tanulókat többségi környezetben oktatni, illetve jobban kielégítené igényeiket az, ha külön foglalkoznak velük, egyre több a bizonyíték arra, hogy a fogyatékos/sajátos nevelési igényű gyermekeket nagy számban integrálni lehet a többségi oktatásba, és a jó minőségű inkluzív oktatás minden tanuló számára hasznos;

  • Alapvető fontosságú ugyan, hogy az oktatási rendszerek egyre inkluzívabbak legyenek, a tanárok képzésére és a folyamatos szakmai fejlődésre azonban nem mindig az inkluzivitás szempontjai alapján került sor;

  • A tanárokon túl a tanulást segítő pedagógusok és a tanórai asszisztensek fontos szerepet játszanak abban, hogy az inklúzió a gyakorlatban jól működjön;

  • Néhány európai országban standardizált, merev tanterveket alkalmaznak, ami megnehezíti a fogyatékos gyermekek inklúzióját. Az osztályismétlés szintén ellentétben áll az inklúzió elveivel;

  • A fogyatékos személyek kisebb valószínűséggel tanulnak tovább, mint a nem fogyatékosok;

  • A felsőfokú képesítéssel rendelkező fogyatékosoknak továbbra is hátrányokkal kell szembenézniük a munkaerőpiacon, de sokkal nagyobb valószínűséggel foglalkoztatják őket, mint az alacsonyabb végzettségű fogyatékosokat.

  • Nincsenek Európa-szerte összehasonlítható adatok sem a felsőfokú képzésben részt vevő fogyatékos személyek számáról, sem a felsőoktatásban részt vevők fogyatékosságairól és eredményeiről;

  • Hiányoznak a naprakész és megbízható adatok a foglalkoztatott fogyatékosok számáról a különböző uniós országokban;

  • A rokkantsági ellátások csökkentik a szegénység és a szociális kirekesztés kockázatát, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy kevesebb áll majd rendelkezésre az állami kiadások terén egész Európában tapasztalható megszorítások miatt.

  • Az ún. „rugalmas biztonsági” intézkedések segítenek abban, hogy a fogyatékosok részmunkaidőben dolgozhassanak anélkül, hogy ellátásaikat teljes mértékben elveszítenék.

  • A különféle európai foglalkoztatási politikák egyre jobban közelítenek egymáshoz, mivel a legtöbb ország hasonló, foglalkoztatást támogató intézkedéseket vezet be. Azonban a foglalkoztatás támogatása és a szakmai rehabilitációs programok különböznek abban, mennyire hatékonyan viszik a fogyatékos személyeket a munkaerőpiacra, illetve mennyire teszik lehetővé azok további foglalkoztatását, akik munka közben válnak fogyatékossá.

Számos uniós kezdeményezés van már most érvényben, hogy a sajátos igényűek tanulását megerősítse:

További információk

A jelentés teljes terjedelmében itt olvasható

Európai Bizottság: Oktatás és képzés

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU

Tanulók száma a kötelező oktatásban és arányuk a szegregált speciális iskolákban és speciális osztályokban

Ország

Tanulók száma a kötelező oktatásban

Sajátos nevelési igényű tanulók száma és az összes tanulóhoz viszonyított %-os arányuk

Szegregált speciális iskolákban tanulók száma és az összes tanulóhoz viszonyított %-os arányuk

Szegregált speciális osztályokban tanulók száma és az összes tanulóhoz viszonyított %-os arányuk

Ausztria

802 519

28 525 (3,5%)

11 787 (1,5%)

965 (0,1%)

Belgium (Flandria)

871 920

54 336 (6,2%)

46 091 (5,2%)

0

Belgium (Vallónia)

687 137

30 993 (4,5%)

30 773 (4,4%)

0

Bulgária

693 270

14 083 (2,0%)

8 119 (1,1%)

391 (0,05%)

Ciprus

97 938

5 445 (5,5%)

293 (0,3%)

583 (0,6%)

Cseh Köztársaság

836 372

71 879 (8,6%)

30 092 (3,6%)

7 026 (0,8%)

Dánia

719 144

33 733 (4,6%)

12 757 (1,8%)

18 986 (2,6%)

Észtország

112 738

10 435 (9,2%)

3 782 (3,0%)

1 459 (1,3%)

Finnország

559 379

45 493 (8,1%)

6 782 (1,2%)

14 574 (2,6%)

Franciaország

12 542 100

356 803 (2,8%)

75 504 (0,6%)

161 351 (1,3%)

Németország

8 236 221

479 741 (5,8%)

399 229 (4,8%)

0

Görögország

1 146 298

29 954 (2,6%)

7 483 (0,6%)

22 471 (2,0%)

Magyarország

1 275 365

70 747 (5,5%)

33 014 (2,6%)

0

Izland

43 511

10 650 (24,0%)

143 (0,3%)

348 (0,8%)

Írország

649 166

33 908 (5,2%)

4 976 (0,8%)

2 380 (0,4%)

Olaszország

7 326 567

170 696 (2,3%)

693 (0,01%)

0

Lettország

185 032

9 057 (4,8%)

6 363 (3,4%)

1 175 (0,6%)

Litvánia

440 504

51 881 (11,7%)

4 253 (1,0%)

855 (0,2%)

Luxemburg

64 337

1 374 (2,2%)

663 (1,0%)

0

Málta

48 594

2 645 (5,4%)

137 (0,3%)

13 (0,03%)

Hollandia

2 411 194

103 821 (4,3%)

64 425 (2,7%)

0

Norvégia

615 883

48 802 (8,0%)

1 929 (0,3%)

5 321 (0,9%)

Lengyelország

4 511 123

127 954 (2,8%)

59 880 (1,3%)

0

Portugália

1 331 050

35 894 (2,7%)

2 660 (0,2%)

2 115 (0,2%)

Szlovénia

162 902

10 504 (2,7%)

2 829 (1,7%)

400 (0,24%)

Spanyolország

4 437 258

104 343 (2,35%)

17 400 (0,4%)

0

Svédország

906 189

13 777 (1,5%)

516 (0,06%)

13 261 (1,5%)

Svájc

777 394

41 645 (5,4%)

16 223 (2,1%)

25 422 (3,3%)

Egyesült Királyság (Anglia)

8 033 690

225 920* (2,8%)

96 130 (1,2%)

16 190 (0,2%)

Egyesült Királyság (Skócia)

647 923

45 357 (7,0%)

6 659 (1,0%)

1 481 (0,2%)

Egyesült Királyság (Wales)

377 503

12 895 (3,4%)

3 070 (0,8%)

2 843 (0,7%)

Az Angliából származó adatok kizárólag a szükségeiket igazoló nyilatkozattal (Statement of Need) rendelkező diákokat veszik figyelembe.

Forrás: Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai, 2010

A sajátos nevelési igényű tanulók %-os aránya az összes iskolai tanulóhoz viszonyítva

Forrás: Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai, 2010

Megjegyzés: Bulgária és Olaszország adatai az „Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai” 2008-as kiadásából származnak, mivel nem szerepelnek a 2010-es kiadványban

A speciális iskolákban és osztályokban tanulók %-os aránya az összes iskolai tanulóhoz viszonyítva

Forrás: Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai, 2010

Megjegyzés: Bulgária és Olaszország adatai az „Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai” 2008-as kiadásából származnak, mivel nem szerepelnek a 2010-es kiadványban.

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site