
Európai Bizottság
Sajtóközlemény
Brüsszel, 2012. július 10.
A sajátos nevelési igényű gyermekek és a fogyatékos felnőttek még mindig nem részesülnek megfelelő oktatásban
Annak ellenére, hogy a tagállamok elkötelezettek az inkluzív oktatás elősegítése iránt, a sajátos nevelési igényű gyermekek és a fogyatékos felnőttek még mindig nem részesülnek megfelelő bánásmódban – derül ki az Európai Bizottság ma közzétett jelentéséből. A jelentés szerint sokukat szegregált intézményekben helyezik el, azok pedig, akik többségi oktatási intézményekben tanulnak, ritkán kapják meg a megfelelő segítséget. A jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy fektessenek több munkát az inkluzív oktatási rendszerek kialakításába, és hárítsák el azokat az akadályokat, melyekkel e kiszolgáltatott helyzetű csoportok szembesülnek, amikor az oktatásban, a képzésben és a foglalkoztatásban próbálnak részt venni és sikereket elérni.
„Ha a sajátos nevelési igényű gyermekek és a fogyatékos felnőttek életét meg akarjuk könnyíteni, többet kell tennünk azért, hogy megfelelően finanszírozott inkluzív oktatási politikákat tudjunk nyújtani. Eljött az ideje, hogy teljesítsük a vállalt kötelezettségeinket. Az inkluzív oktatás nem egy választható plusz, hanem alapvető szükséglet. Intézkedéseink középpontjában a legkiszolgáltatottabb helyzetűeknek kell állniuk, hogy mindannyiunk életét jobbá tegyük” – nyilatkozta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos.
Körülbelül 45 millió munkaképes korú uniós állampolgár fogyatékos, és 15 millió sajátos nevelési igényű gyermek él az EU-ban. A jelentés azt mutatja, hogy néhány esetben semmi esélyük nincs az oktatás és a foglalkoztatás terén. A sajátos nevelési igényű gyermekek gyakran képesítés nélkül vagy alacsony képesítéssel hagyják el az iskolát, majd olyan speciális képzésben részesülnek, mely néhány esetben inkább csökkenti, semmint növelné a későbbi elhelyezkedési lehetőségeiket. A jelentés szerint a fogyatékosok vagy a sajátos nevelési igényű személyek körében sokkal nagyobb a munkanélküliek vagy gazdaságilag inaktívak aránya, és akik viszonylag sikeresek a munkaerőpiacon, azok is gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint nem fogyatékos társaik.
Valamennyi tagállamra igaz, hogy a speciális iskolákban felülreprezentáltak a szegénységben élő, roma származású vagy egyéb etnikai kisebbséghez tartozó és társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű gyermekek (főként fiúk). A jelentés megkérdőjelezi, hogy a speciális oktatási rendszerek segítik-e a tanulókat abban, hogy jobb esélyeik legyenek az életben, vagy inkább csak meg jobban elszigetelik azokat, akik már eleve a társadalom perifériájára szorultak. A kutatások szerint az ilyen gyermekeket többségi iskolákban is lehetne oktatni, amennyiben többet fektetnének nyelvi készségeik fejlesztésébe és fogékonyabbá tennék őket a kulturális különbségekre.
A jelentés azt is kiemeli, hogy nagy különbségek vannak a tagállamok között aszerint, hogy hogyan határozzák meg a sajátos nevelési igényű gyermekeket, valamint többségi vagy speciális iskolákba helyezik-e őket. Belgium flamand részében például a sajátos nevelési igényű tanulók 5,2%-a szegregált speciális iskolában tanul, míg ez az arány Olaszországban mindössze 0,01%. A jelentés azt javasolja, hogy többet kell tenni a meghatározások összehangolása és az adatgyűjtési rendszer fejlesztése érdekében, hogy a tagállamok megközelítéseiket könnyebben össze tudják hasonlítani, és tanulhassanak egymás tapasztalataiból.
Előzmények
Az „Education and Disability/Special Needs - policies and practices in education, training and employment for students with disabilities and special educational needs in the EU” „Oktatás és fogyatékosság/sajátos igények – oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és gyakorlatok a fogyatékosok és sajátos nevelésű igényű gyermekek számára az Európai Unióban” című jelentést az oktatás és képzés társadalomtudományi szakértőinek hálózata (NESSE) állította össze.
A jelentés más fontosabb megállapításai
Míg nehéznek tűnhet a súlyosan fogyatékos tanulókat többségi környezetben oktatni, illetve jobban kielégítené igényeiket az, ha külön foglalkoznak velük, egyre több a bizonyíték arra, hogy a fogyatékos/sajátos nevelési igényű gyermekeket nagy számban integrálni lehet a többségi oktatásba, és a jó minőségű inkluzív oktatás minden tanuló számára hasznos;
Alapvető fontosságú ugyan, hogy az oktatási rendszerek egyre inkluzívabbak legyenek, a tanárok képzésére és a folyamatos szakmai fejlődésre azonban nem mindig az inkluzivitás szempontjai alapján került sor;
A tanárokon túl a tanulást segítő pedagógusok és a tanórai asszisztensek fontos szerepet játszanak abban, hogy az inklúzió a gyakorlatban jól működjön;
Néhány európai országban standardizált, merev tanterveket alkalmaznak, ami megnehezíti a fogyatékos gyermekek inklúzióját. Az osztályismétlés szintén ellentétben áll az inklúzió elveivel;
A fogyatékos személyek kisebb valószínűséggel tanulnak tovább, mint a nem fogyatékosok;
A felsőfokú képesítéssel rendelkező fogyatékosoknak továbbra is hátrányokkal kell szembenézniük a munkaerőpiacon, de sokkal nagyobb valószínűséggel foglalkoztatják őket, mint az alacsonyabb végzettségű fogyatékosokat.
Nincsenek Európa-szerte összehasonlítható adatok sem a felsőfokú képzésben részt vevő fogyatékos személyek számáról, sem a felsőoktatásban részt vevők fogyatékosságairól és eredményeiről;
Hiányoznak a naprakész és megbízható adatok a foglalkoztatott fogyatékosok számáról a különböző uniós országokban;
A rokkantsági ellátások csökkentik a szegénység és a szociális kirekesztés kockázatát, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy kevesebb áll majd rendelkezésre az állami kiadások terén egész Európában tapasztalható megszorítások miatt.
Az ún. „rugalmas biztonsági” intézkedések segítenek abban, hogy a fogyatékosok részmunkaidőben dolgozhassanak anélkül, hogy ellátásaikat teljes mértékben elveszítenék.
A különféle európai foglalkoztatási politikák egyre jobban közelítenek egymáshoz, mivel a legtöbb ország hasonló, foglalkoztatást támogató intézkedéseket vezet be. Azonban a foglalkoztatás támogatása és a szakmai rehabilitációs programok különböznek abban, mennyire hatékonyan viszik a fogyatékos személyeket a munkaerőpiacra, illetve mennyire teszik lehetővé azok további foglalkoztatását, akik munka közben válnak fogyatékossá.
Számos uniós kezdeményezés van már most érvényben, hogy a sajátos igényűek tanulását megerősítse:
Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere („ET 2020”), amelyet az EU hozott létre, arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák minden tanuló sikeres beilleszkedését, beleértve a sajátos igényekkel rendelkezőket is. Az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról szóló, 2010. májusi tanácsi következtetések megerősítették ezt az üzenetet.
2012 utolsó negyedévében a Bizottság kiad egy munkaanyagot az oktatás és a képzés méltányosságáról. A munkaanyag egyik fejezetének témája az inkluzív oktatás lesz, a sikeres politikák és legjobb gyakorlatok példáit bemutatva.
Az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért pénzügyi támogatásban részesül az Európai Bizottság részéről. Az ügynökség munkája az inkluzív oktatásról való ismeretek elmélyítését szolgálja, és elősegíti az országok közötti együttműködést és az ismeretek cseréjét ezen a területen.
További információk
A jelentés teljes terjedelmében itt olvasható
Európai Bizottság: Oktatás és képzés
Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU
Tanulók száma a kötelező oktatásban és arányuk a szegregált speciális iskolákban és speciális osztályokban
Ország | Tanulók száma a kötelező oktatásban | Sajátos nevelési igényű tanulók száma és az összes tanulóhoz viszonyított %-os arányuk | Szegregált speciális iskolákban tanulók száma és az összes tanulóhoz viszonyított %-os arányuk | Szegregált speciális osztályokban tanulók száma és az összes tanulóhoz viszonyított %-os arányuk |
Ausztria | 802 519 | 28 525 (3,5%) | 11 787 (1,5%) | 965 (0,1%) |
Belgium (Flandria) | 871 920 | 54 336 (6,2%) | 46 091 (5,2%) | 0 |
Belgium (Vallónia) | 687 137 | 30 993 (4,5%) | 30 773 (4,4%) | 0 |
Bulgária | 693 270 | 14 083 (2,0%) | 8 119 (1,1%) | 391 (0,05%) |
Ciprus | 97 938 | 5 445 (5,5%) | 293 (0,3%) | 583 (0,6%) |
Cseh Köztársaság | 836 372 | 71 879 (8,6%) | 30 092 (3,6%) | 7 026 (0,8%) |
Dánia | 719 144 | 33 733 (4,6%) | 12 757 (1,8%) | 18 986 (2,6%) |
Észtország | 112 738 | 10 435 (9,2%) | 3 782 (3,0%) | 1 459 (1,3%) |
Finnország | 559 379 | 45 493 (8,1%) | 6 782 (1,2%) | 14 574 (2,6%) |
Franciaország | 12 542 100 | 356 803 (2,8%) | 75 504 (0,6%) | 161 351 (1,3%) |
Németország | 8 236 221 | 479 741 (5,8%) | 399 229 (4,8%) | 0 |
Görögország | 1 146 298 | 29 954 (2,6%) | 7 483 (0,6%) | 22 471 (2,0%) |
Magyarország | 1 275 365 | 70 747 (5,5%) | 33 014 (2,6%) | 0 |
Izland | 43 511 | 10 650 (24,0%) | 143 (0,3%) | 348 (0,8%) |
Írország | 649 166 | 33 908 (5,2%) | 4 976 (0,8%) | 2 380 (0,4%) |
Olaszország | 7 326 567 | 170 696 (2,3%) | 693 (0,01%) | 0 |
Lettország | 185 032 | 9 057 (4,8%) | 6 363 (3,4%) | 1 175 (0,6%) |
Litvánia | 440 504 | 51 881 (11,7%) | 4 253 (1,0%) | 855 (0,2%) |
Luxemburg | 64 337 | 1 374 (2,2%) | 663 (1,0%) | 0 |
Málta | 48 594 | 2 645 (5,4%) | 137 (0,3%) | 13 (0,03%) |
Hollandia | 2 411 194 | 103 821 (4,3%) | 64 425 (2,7%) | 0 |
Norvégia | 615 883 | 48 802 (8,0%) | 1 929 (0,3%) | 5 321 (0,9%) |
Lengyelország | 4 511 123 | 127 954 (2,8%) | 59 880 (1,3%) | 0 |
Portugália | 1 331 050 | 35 894 (2,7%) | 2 660 (0,2%) | 2 115 (0,2%) |
Szlovénia | 162 902 | 10 504 (2,7%) | 2 829 (1,7%) | 400 (0,24%) |
Spanyolország | 4 437 258 | 104 343 (2,35%) | 17 400 (0,4%) | 0 |
Svédország | 906 189 | 13 777 (1,5%) | 516 (0,06%) | 13 261 (1,5%) |
Svájc | 777 394 | 41 645 (5,4%) | 16 223 (2,1%) | 25 422 (3,3%) |
Egyesült Királyság (Anglia) | 8 033 690 | 225 920* (2,8%) | 96 130 (1,2%) | 16 190 (0,2%) |
Egyesült Királyság (Skócia) | 647 923 | 45 357 (7,0%) | 6 659 (1,0%) | 1 481 (0,2%) |
Egyesült Királyság (Wales) | 377 503 | 12 895 (3,4%) | 3 070 (0,8%) | 2 843 (0,7%) |
Az Angliából származó adatok kizárólag a szükségeiket igazoló nyilatkozattal (Statement of Need) rendelkező diákokat veszik figyelembe.
Forrás: Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai, 2010
A sajátos nevelési igényű tanulók %-os aránya az összes iskolai tanulóhoz viszonyítva

Forrás: Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai, 2010
Megjegyzés: Bulgária és Olaszország adatai az „Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai” 2008-as kiadásából származnak, mivel nem szerepelnek a 2010-es kiadványban
A speciális iskolákban és osztályokban tanulók %-os aránya az összes iskolai tanulóhoz viszonyítva

Forrás: Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai, 2010
Megjegyzés: Bulgária és Olaszország adatai az „Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai” 2008-as kiadásából származnak, mivel nem szerepelnek a 2010-es kiadványban.
Kapcsolattartók: Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott Dina Avraam (+32 2 295 96 67) |