Tudás, felelősség, szerepvállalás: az EU felvázolja az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikáját

Európai Bizottság

sajtóközlemény

Brüsszel, 3 július 2012

Tudás, felelősség, szerepvállalás: az EU felvázolja az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikáját

Az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a mai napon ismertette az EU Északi-sarkvidékkel kapcsolatos konstruktív szerepvállalásának jövőbeli irányvonalát. Az Északi-sarkvidék környezetünk szerves részét képezi. Az Északi-sarkvidéken drámai léptékkel halad előre az éghajlatváltozás: hatása évről-évre szemmel látható és jelentős befolyással van az ökoszisztémára és a lakosság megélhetésére nézve. A gyors ütemben visszahúzódó tengeri jégtakaró és a technológiai fejlődés révén ugyanakkor új gazdasági lehetőségek jönnek létre a régióban, így például a hajózás, a bányászat, az energiatermelés és a halászat terén. Ezek a tevékenységek előnyösek a világgazdaság szempontjából, azonban körültekintő és fenntartható megközelítést igényelnek: a sérülékeny északi-sarkvidéki régiót további behatások érhetik, amennyiben a legfontosabb környezetvédelmi szabványok nem teljesülnek.

A mai napon elfogadott, három szóval – tudás, felelősség, szerepvállalás – jellemzett stratégia olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a kutatáshoz és a fenntartható fejlődéshez a régióban, valamint támogatják a fenntartható hajózás és bányászat terén alkalmazható környezetbarát technológiákat. A stratégia emellett kiemeli a 2008 óta az EU által az Északi-sarkvidéken végzett tevékenységeket. Az EU többek között évi 20 millió EUR-val járult hozzá az északi-sarkvidéki kutatáshoz az elmúlt évtizedben, és több mint 1,14 milliárd EUR-t fordított a régió fenntartható fejlődésére 2007 óta.

Catherine Ashton, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke a következőket nyilatkozta: „A ma ismertetett tevékenységek révén meg akarjuk mutatni a világnak, hogy az EU komolyan veszi a az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kötelezettségvállalásait. Az Északi-sarkvidéket érintő fejlemények még sürgetőbbé teszik a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítéseinket, és növekvő stratégiai, gazdasági és környezeti jelentőséggel bírnak az Európai Unió szempontjából. Az EU támogatni akarja az Északi-sarkvidék államai közötti együttműködést, valamint figyelembe kívánja venni a sarkvidéki területeken élő őslakos népek és helyi közösségek szükségleteit.”

Maria Damanaki, tengerügyi és halászati biztos az alábbiakat nyilatkozta: „Az Északi-sarkvidék rövid időn belül jelentős változásokon megy keresztül, amely lehetővé teszi új gazdasági tevékenység kialakítását a Föld e sérülékeny régiójában. A környezetvédelmi kihívások és lehetőségek globális figyelmet igényelnek és az EU lényeges segítséget tud nyújtani a kutatás és finanszírozás területén, a globális felmelegedés elleni küzdelemben, valamint a környezetkímélőbb technológiák kialakításában. Erről szól az EU integrált tengerpolitikája, amely hozzá kíván járulni a fenntartható tengergazdálkodásra irányuló közös megoldásokhoz.”

Idén tavasszal Ashton főképviselő és Damanaki biztos is ellátogatott az Északi-sarkvidék térségébe: Ashton főképviselő Finnországban, Svédországban és Norvégiában (Svalbardot is beleértve), Damanaki biztos pedig Grönlandon tett látogatást.

A közlemény számos, az Északi-sarkvidék hatékony védelmét támogató intézkedést tartalmaz. Ezek közé tartoznak többek között az alábbiak:

• az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kutatások támogatása a Bizottság által javasolt 80 milliárd EUR összegű Horizont 2020 kutatási és innovációs program keretében (lásd IP/11/1475),

• az északi-sarkvidéki felkutatáshoz és mentéshez való hozzájárulás a megfigyelő műholdak új generációjának elindítása révén (lásd IP/11/1477),

• az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos fellépések erősítése,

• uniós finanszírozási lehetőségek felhasználása a helyi közösségek és az őslakosok érdekét szolgáló, északi-sarkvidéki fenntartható fejlődés maximalizálása érdekében,

• az északi-sarkvidéki nyersanyag-termelő iparágak által alkalmazható környezetbarát technológiák ösztönzése és fejlesztése,

• az északi-sarkvidéki kérdésekben Kanadával, Izlanddal, Norvégiával, az Oroszországi Föderációval és az Egyesült Államokkal való kétoldalú párbeszédek megerősítése, többek között az Északi-sarkvidéki Tanácsban való állandó megfigyelői státusz kérelmezése révén,

• az őslakos népeket képviselő szervezetekkel az uniós szakpolitikákról és programokról való rendszeres párbeszédek megtartására irányuló erőfeszítések fokozása.

A közlemény összesen 28 cselekvési területet tartalmaz.

A közlemény fő pontjai:

• Éghajlatváltozás: Az EU jó úton halad a kiotói célkitűzés teljesítése felé, jogszabályba foglalta az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20 %-kal való csökkentésére tett vállalását és kiáll azon hosszú távú célkitűzése mellett, hogy 2050-ig 80–95 %-kal csökkenti emisszióit.

• Fenntartható fejlődés: Az EU több mint 1,14 milliárd EUR-t biztosít a 2007–2013 közötti pénzügyi időszakban az EU északi-sarkvidéki régióinak és szomszédos térségeinek gazdasági, társadalmi és környezeti lehetőségeinek kiaknázásához.

• Kutatás: Az EU az elmúlt tíz év során élen járt az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kutatásokhoz nyújtott hozzájárulás tekintetében; mintegy 200 millió EUR-s uniós finanszírozással járult hozzá az északi-sarkvidéki nemzetközi kutatási tevékenységekhez.

A Bizottság most felkéri az Európai Parlamentet és az uniós tagállamokat, hogy terjesszék elő a javasolt fellépésekkel kapcsolatos véleményüket. A közlemény továbbá párbeszédet és konzultációs folyamatot indít a sarkvidéki államokkal, az őslakos népekkel és más fontos érintettekkel az EU Északi-sarkvidékre vonatkozó politikájának további finomítása érdekében.

Előzmények

A 2005–2010 közötti időszak volt az Északi-sarkvidéken valaha mért legmelegebb időszak, és a régió az előrejelzések szerint a következő 30–40 évben jégmentessé válhat a nyári időszakban. A gyors változások lehetővé tehetik a hatalmas természeti erőforrásokhoz – az olajhoz és földgázhoz – való hozzáférést, valamint olyan hajózási útvonalak létrehozását, amelyek csökkenthetik a szállítási időt és költségeket az Európa és Ázsia közötti fontos kereskedelmi útvonalak tekintetében. Az Északi-sarkvidéki Tanács a legfontosabb nemzetközi fórum, amelynek feladata a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem az Északi-sarkvidéken. Az Északi-sarkvidéki Tanács tagjai az északi-sarkvidéki államok (Kanada, a Grönlandot és Feröer szigeteket is képviselő Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, az Oroszországi Föderáció, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok). Az őslakos népeket képviselő szervezetek állandó résztvevőként vannak jelen az Északi-sarkvidéki Tanácsban. Az Európai Bizottság az EU képviseletében 2008 decemberében megfigyelői státuszért folyamodott, a kérelmet pedig 2011 végén ismét megerősítette. A kérelemről szóló döntés az Északi-sarkvidéki Tanács 2013 májusában Kirunában megrendezésre kerülő miniszteri ülésén várható.

További információk:

MEMO 12/517: EU’s Arctic Policy: Questions and Answers

http://eeas.europa.eu/arctic_region/index_en.htm

http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/policy/sea_basins/arctic_ocean/index_en.htm