Navigation path

Left navigation

Additional tools

Eurobarométer: 98 % szerint jó a nyelvtanulás a gyerekeknek, de a tesztek készséghiányokat mutatnak

European Commission - IP/12/679   21/06/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. június 21.

Eurobarométer: 98 % szerint jó a nyelvtanulás a gyerekeknek, de a tesztek készséghiányokat mutatnak

Az Eurobarométer nemrég közvélemény-kutatást végzett arról, hogyan vélekednek az uniós polgárok a többnyelvűségről és az idegennyelv-tanulásról. Tíz európai polgárból csaknem kilenc meg van győződve arról, hogy nagyon hasznos az idegennyelv-tudás, és 98 % állítja, hogy gyermekei jövője szempontjából jó a nyelvek elsajátítása.

Az Európai Bizottság önálló tanulmánya, az első európai nyelvi kompetenciamérés azonban kiemeli, hogy amikor a gyakorlatra kerül a sor az idegen nyelvi készségek tekintetében, nagy különbségek mutatkoznak a törekvések és a valóság között: 14 európai országban, tizenéves tanulók körében végzett tesztekből kiderült, hogy csupán 42 %-uk rendelkezik megalapozott nyelvtudással az első idegen nyelv, és 25 %-uk a második idegen nyelv tekintetében. Jelentős azoknak a száma – első idegen nyelv esetén 14 %, második idegen nyelv esetén 20 % –, akik még az „alapszintű nyelvhasználó” szintet sem érik el.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „Az Eurobarométer jelenlegi felméréséből kitűnik, hogy a többnyelvűség és az idegennyelv-tanulás nagy jelentőséggel bír, ez pedig olyan dolog, aminek örülnünk kell. Azonban többet is kell tennünk annak érdekében, hogy fejlesszük az idegen nyelvek tanítását és tanulását. Az idegen nyelven való kommunikáció képessége szélesíti a látókört és új távlatokat nyit meg; növeli a foglalkoztathatóságot, a vállalkozások esetében pedig több lehetőséget rejt az egységes piacon.”

Az állam- és kormányfők a 2002-es Barcelonai Nyilatkozattal már nagyon fiatal kortól bevezették a legalább két idegen nyelv oktatását, és az azóta eltelt tíz évben az európai polgárok széles körben megismerhették a többnyelvűség előnyeit. Csaknem háromnegyedük (72 %) egyetért ezzel a célkitűzéssel, 77 %-uk pedig meg van győződve róla, hogy politikai prioritást kellene élveznie. Az európaiak több mint fele (53 %) használ idegen nyelveket a munkája során, és 45 %-a véli úgy, hogy idegen nyelvi készségeinek köszönhetően sikerült jobb munkahelyen elhelyezkednie saját hazájában.

Azonban némileg csökkent azoknak az európaiaknak a száma – 56 %-ról 54 %-ra –, akik azt állítják, képesek idegen nyelven kommunikálni. Ez részben annak következménye, hogy a közép- és kelet-európai országokban az orosz és a német nyelv már nem kötelező része a tantervnek.

Az első idegen nyelvben kompetens tanulók aránya Máltán és Svédországban 82 % (itt az angol az első idegen nyelv), míg Franciaországban mindössze 14 % (az angol nyelv tanulása esetében), illetve Angliában 9 % (francia nyelv tanulása) között mozog. 2005 óta az egyik legszembeötlőbb változás, hogy az internet az állampolgárokat „passzív” idegen nyelvi készségeik, az olvasás és a hallott szöveg értésének fejlesztésére ösztönzi. 10 százalékponttal, 26 %-ról 36 %-ra nőtt azon európaiak száma, akik rendszeresen használnak idegen nyelvet internetezés közben, például a közösségi médián keresztül.

A következő lépések

Az Európai Bizottság az új „Erasmus mindenkinek” program (IP/11/1398) segítségével kívánja növelni az idegennyelv-tanulás támogatását. A nyelvtanulás a hat konkrét célkitűzés egyike, a Bizottság pedig bővíteni kívánja a nyelvtanfolyamokra szánt keretet azok számára, akik tanulnának, képezni szeretnék magukat vagy külföldön önkénteskednének. A Bizottság 2012 végéig javaslatot tesz egy nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos európai referenciaértékre, amely a tagállamoknak az idegennyelv-tanításban és -tanulásban elért fejlődését méri.

„Az európaiak és nyelveik” c. Eurobarométer-felmérés, valamint az európai nyelvi kompetenciamérés eredményeit egy nemzetközi konferencia keretében vitatják meg Limassolban (Ciprus), melyre a Nyelvek Európai Napjának következő évfordulójával egyidőben (szeptember 26-án) kerül sor.

Előzmények

A 2002-es barcelonai Európai Tanács lépésekre szólított fel „az alapkészségek elsajátításának mindenekelőtt legalább két idegen nyelvnek igen korai életkorban kezdődő oktatása révén való javítására”, valamint „egy nyelvi kompetenciamutató kidolgozására”.

A 386. sz., „Az európaiak és nyelveik”-ről szóló különleges Eurobarométer-felmérést 2012 tavaszán végezték. Csaknem 27 000 embert kérdeztek meg anyanyelven folyó személyes beszélgetés keretei között. Mind a 27 tagállamból érkeztek résztvevők, akik különböző társadalmi és demográfiai csoportokat képviseltek.

A legszélesebb körben beszélt anyanyelv a német (16 %), melyet az olasz és az angol (mindkettő 13 %), majd a francia (12 %), végül a spanyol és a lengyel (mindkettő 8 %) követ.

A 2005-ös Eurobarométer-felméréssel összevetve Ausztriában (+16 százalékponttal 78 %-ra), Finnországban (+6 ponttal 75 %-ra) és Írországban (+6 ponttal 40 %-ra) növekedett a legjelentősebb mértékben azon válaszolók aránya, akik – saját bevallásuk szerint – legalább egy idegen nyelvet beszélnek társalgási szinten.

Ezzel ellentétben jelentősen csökkent a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya Szlovákiában (-17 százalékponttal 80 %-ra), Csehországban (-12 ponttal 49 %-ra), Bulgáriában (-11 ponttal 48 %-ra), Lengyelországban (-7 ponttal 50 %-ra) és Magyarországon (-7 ponttal 35 %-ra). Ezekben az országokban 2005 óta csökkenés tapasztalható azoknak az arányát tekintve, akik olyan idegen nyelveket beszélnek, mint az orosz vagy a német.

A legszélesebb körben beszélt öt idegen nyelv továbbra is az angol (38 %), a francia (12 %), a német (11 %), a spanyol (7 %) és az orosz (5 %).

Országos szinten az angol 19 tagállamban a legszélesebb körben beszélt idegen nyelv abból a 25-ből, ahol nem hivatalos nyelv (azaz az Egyesült Királyságot és Írországot nem számítva).

Most először vizsgálták a fordítás szerepéhez való hozzáállást az egészségügy és a biztonság, az oktatás, az álláskeresés, az információszerzés és a szabadidős tevékenységek – mint például a filmek és az olvasás – területén. Ezt megelőzően 2001-ben és 2005-ben került sor a Bizottság számára végzett, nyelvekkel kapcsolatos Eurobarométer-felmérésre.

Az európai nyelvi kompetenciamérést 2011 tavaszán végezték, az eredményeket pedig ma teszik közzé részletes elemzést követően. Csaknem 54 000 diák vett részt a felmérésben 14 országból és 16 oktatási rendszerből (Anglia, Belgium három nyelvi közössége, Bulgária, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Málta, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia). Az értékelés összehasonlítható adatokat nyújt az idegen nyelvi kompetenciák szintjéről a 14-15 éves tanulók körében. A tesztek minden országban az olvasás, a hallás utáni értés és az írás készségeit mérték két nyelven az EU öt legszélesebb körben tanított hivatalos nyelve – az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol – közül. A tanulók, valamint közel 5000 nyelvtanár és 2 250 iskolaigazgató által kitöltött kérdőívek alapján az értékelés továbbá arra is rámutat, hogy a nyelvtanulási képességek szorosan kapcsolódnak a motivációhoz, amely általában a családot, az oktatást és a társadalmat jelenti.

információ:

„Az európaiak és nyelveik”, 386. sz. különleges Eurobarométer-felmérés

http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb_special_en.htm

Eurobarométer-összefoglaló

Nemzeti tájékoztatók

European Survey on Language Competences project

European Survey on Language Competences: Final report

European Survey on Language Competences: Executive summary

Európai Bizottság: Oktatás és képzés

Andrula Vasziliu honlapja

Kísérje figyelemmel Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website