Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. június 7

Előrelépés mutatkozik Európában a korai iskolaelhagyók számának csökkentésében és a felsőfokú végzettségűek számának növelésében, de további erőfeszítésekre van szükség

Az Eurostat 2011-ben közzétett adatai szerint a tagállamoknak nagyobb erőfeszítést kell kifejteniük, ha meg szeretnék valósítani az Európa 2020 oktatással kapcsolatos célkitűzéseit: a lemorzsolódási arány 10% alá csökkentését, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok arányának legalább 40%-ra emelését. A számadatok alapján a tagállamokban fejlődés figyelhető meg, de továbbra is nagyok köztük az egyenlőtlenségek, és egyáltalán nem biztos, hogy az EU teljesíti 2020-ra kitűzött céljait. A lemorzsolódási arány jelenleg 13,5%, ez az arány 2010-ben 14,1%, 2000-ben pedig 17,6% volt. 2011-ben az Unióban a 30 és 34 év közöttiek 34,6%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel az előző évi 33,5%-hoz és a 2000-es 22,4%-hoz képest.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „A tagállamoknak a reformokra kell összpontosítaniuk és komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy átfogó stratégiákat léptessenek életbe a lemorzsolódás ellen. Ki kell szélesíteniük azoknak a körét, akik bekerülhetnek a felsőoktatásba, ugyanakkor javítaniuk kell a felsőoktatás minőségét is. Hogyha a fiatalokat felvértezzük a megfelelő készségekkel és végzettségekkel, azzal segítünk Európának abban, hogy csökkenteni tudja a fiatalkori munkanélküliséget, hogy túljusson a válságon, és hogy ki tudja aknázni a tudásalapú gazdaság kínálta lehetőségeket. Az oktatásba és képzésbe való komoly befektetés előfeltétele a hosszú távú sikereknek: megfelelő finanszírozás nélkül Európa nem nyerheti meg a növekedésért, a munkahelyekért és a versenyképességért vívott globális harcot.”

Habár a legfrissebb adatok mindkét célkitűzés esetében alátámasztják, hogy előrelépés történt, a Bizottság szerint félő, hogy ez nem hosszú távú hatással bíró reformok eredménye, sokkal inkább a magas fiatalkori munkanélküliségi ráta velejárója. A nagy arányú fiatalkorú munkanélküliség ugyanis azt vonja maga után, hogy a fiatalok hosszabb ideig maradnak az oktatásban és a képzésben. A Bizottság továbbá attól is tart, hogy a tagállamok által kitűzött nemzeti célok nem elégségesek ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja az általa meghatározott közös összcélkitűzéseket.

11 tagállamban nem teljesült a lemorzsolódásra vonatkozó 10%-os alapcél.1 Lemorzsolódóknak azok a 18 és 24 év közötti fiatalok tekintendők, akik már nem vesznek részt oktatásban és képzésben és legfeljebb az általános iskola felső tagozatát végezték el. A legnagyobb lemorzsolódási arány Máltán (33,5%), Spanyolországban (26,5%) és Portugáliában (23,2%) tapasztalható, ám az elmúlt években jelentős fejlődés figyelhető meg ezekben az országokban. A lemorzsolódási arányt csökkentő további országok között található például Ciprus (11,2%), Lettország (11,8%) és Bulgária (12,8%).

13 tagállam esetében nagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint a fő célkitűzésként megjelölt 40%.2 Azon országok közül, ahol a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb, Szlovénia (37,9%), Lettország (35,7%), Magyarország (28,1%), Portugália (26,1%), a Cseh Köztársaság (23,8%) és Románia (20,4%) esetében mindenütt évről évre több mint két százalékpontos növekedés volt tapasztalható. Ezzel ellentétben Görögország (28,9%), Ausztria (23,8%) és Olaszország (20,3%) csak fél vagy annál kevesebb százalékpontos növekedést ért el, Bulgária (27,3%) és Málta (21,1%) esetében pedig csökkent a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Lengyelország (36,9%), Németország (30,7%) és Szlovákia (23,4%) ugyanebben az időszakban kis mértékű növekedést tapasztalt.

Háttér-információk

Az adatokat az Eurostat állította össze a munkaerő-felmérés részeként, mely az EU munkaerőpiacának helyzetéről és alakulásáról szolgáltat adatokat, ezen belül kitér az oktatásban való részvételre és a megszerzett végzettségekre is. 2011 júniusában a tagállamok elkötelezték magukat arra, hogy 2012 végére kutatási eredményeken alapuló és átfogó nemzeti stratégiák fejlesztésével csökkentik a lemorzsolódást.

Országspecifikus ajánlások

2012. május 30-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az unióbeli stabilitás, növekedés és foglalkoztatottság növelésére irányuló reformokkal kapcsolatos tagállamoknak szóló országspecifikus ajánlásait. Hat ország (Dánia, Magyarország, Olaszország, Lettország, Málta és Spanyolország) kapott ajánlásokat a lemorzsolódás problémájának kezelésére, hét ország pedig (Ausztria, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Lettország és Szlovákia) a felsőoktatáshoz kapott ajánlásokat.

Európai szintű összefogás és a következő lépések

Az EU által létrehozott, az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerében („Oktatás és képzés 2020”) a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a lemorzsolódás arányának csökkentése érdekében, valamint modernizálják a felsőoktatást az európai szintű legjobb módszerek feltérképezésével és cseréjével. A Bizottság 2011 decemberében létrehozott egy, szerte az EU-ból érkező szakértőkből álló munkacsoportot, ezzel támogatva lemorzsolódás csökkentését célzó szakpolitika kidolgozását.

A lemorzsolódásra és a felsőfokú végzettségre vonatkozó legfrissebb információkat a Bizottság közzéteszi a legközelebbi Education Monitorban (2012 ősze) és az éves növekedési jelentésben (2013).

További információk

Európai Bizottság: Lemorzsolódás

Európai Bizottság: Felsőoktatási modernizációs program

Eurostat: Munkaerő-felmérés

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58)

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

MELLÉKLET

1. A lemorzsolódás aránya az EU-ban (2000, 2010, 2011) és az Európa 2020 nemzeti célkitűzései (%-ban megadva)

 

2000

2010

2011

Nemzeti célok

EU 27

17,6

14,1

13,5

EU célkitűzés = kevesebb mint 10,0

AT

10,2

8,3

8,3

9,5

BE

13,8

11,9

12,3

9,75

BG

:

13,9

12,8

11,0

CY

18,5

12,6

11,2

10,0

CZ

:

4,9

4,9

5,5

DE

14,6

11,9

11,5

10,0

DK

11,7

10,7

9,6

10,0

EE

15,1

11,6

10,9

9,5

EL

18,2

13,7

13,1

10,0

ES

29,1

28,4

26,5

15,0

FI

9,0

10,3

9,8

8,0

FR

13,3

12,8

12,0

9,5

HU

13,9

10,5

11,2

10,0

IE

:

11,4

10,6

8,0

IT

25,1

18,8

18,2

15,5

LT

16,5

8,1

7,9

9,0

LU

16,8

7,1

6,2

10,0

LV

:

13,3

11,8

13,4

MT

54,2

36,9

33,5

29,0

NL

15,4

10,1

9,1

9,0

PL

:

5,4

5,6

4,5

PT

43,6

28,7

23,2

10,0

RO

22,9

18,4

17,5

11,3

SE

7,3

9,7

6,6

10,0

SI

:

5,0

4,2

5,1

SK

:

4,7

5,0

6,0

UK

18,2

14,9

15,0

:

Forrás: Eurostat, 2012. évi munkaerő-felmérés

1. táblázat: A lemorzsolódás aránya országonként 2011-ben és az Európa 2020 nemzeti célkitűzései (%-ban megadva)

2. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30–34 évesek körében (2000, 2010, 2011) és az Európa 2020 nemzeti célkitűzései (%-ban megadva)

 

2000

2010

2011

Nemzeti célok

EU 27

22,4

33,5

34,6

EU célkitűzés = 40,0

AT

:

23,5

23,8

32,0

BE

35,2

44,4

42,6

47,0

BG

19,5

27,7

27,3

36,0

CY

31,1

45,1

45,8

46,0

CZ

13,7

20,4

23,8

38,0

DE

25,7

29,8

30,7

42,0

DK

32,1

41,2

41,2

40,0

EE

30,8

40

40,3

40,0

EL

25,4

28,4

28,9

32,0

ES

29,2

40,6

40,6

44,0

FI

40,3

45,7

46

42,0

FR

27,4

43,5

43,4

50,0

HU

14,8

25,7

28,1

30,3

IE

27,5

49,9

49,4

60,0

IT

11,6

19,8

20,3

26,0–27,0

LT

42,6

43,8

45,4

40,0

LU

21,2

46,1

48,2

66,0

LV

18,6

32,3

35,7

34,0–36,0

MT

7,4

21,5

21,1

33,0

NL

26,5

41,4

41,1

40,0 felett

PL

12,5

35,3

36,9

45,0

PT

11,3

23,5

26,1

40,0

RO

8,9

18,1

20,4

26,7

SE

31,8

45,8

47,5

40,0–45,0

SI

18,5

34,8

37,9

40,0

SK

10,6

22,1

23,4

40,0

UK

29,0

43,0

45,8

:

Forrás: Eurostat, 2012. évi munkaerő-felmérés

2. táblázat: A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30–34 évesek körében 2011-ben és az Európa 2020 nemzeti célkitűzései (%-ban megadva)

1 :

Szlovénia (4,2%), a Cseh Köztársaság (4,9%), Szlovákia (5,0%), Lengyelország (5,6%), Luxemburg (6,2%), Svédország (6,6%), Litvánia (7,9%), Ausztria (8,3%), Hollandia (9,1%), Dánia (9,6%) és Finnország (9,8%).

2 :

Írország (49,4%), Luxemburg (48,2%), Svédország (47,5%), Finnország (46,0%), Ciprus (45,8%), Egyesült Királyság (45,8%), Litvánia (45,4%), Franciaország (43,4%), Belgium (42,6%), Dánia (42,2%), Hollandia (41,1%), Spanyolország (40,6%), Észtország (40,3%).


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site