Előrelépés mutatkozik Európában a korai iskolaelhagyók számának csökkentésében és a felsőfokú végzettségűek számának növelésében, de további erőfeszítésekre van szükség

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. június 7

Előrelépés mutatkozik Európában a korai iskolaelhagyók számának csökkentésében és a felsőfokú végzettségűek számának növelésében, de további erőfeszítésekre van szükség

Az Eurostat 2011-ben közzétett adatai szerint a tagállamoknak nagyobb erőfeszítést kell kifejteniük, ha meg szeretnék valósítani az Európa 2020 oktatással kapcsolatos célkitűzéseit: a lemorzsolódási arány 10% alá csökkentését, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok arányának legalább 40%-ra emelését. A számadatok alapján a tagállamokban fejlődés figyelhető meg, de továbbra is nagyok köztük az egyenlőtlenségek, és egyáltalán nem biztos, hogy az EU teljesíti 2020-ra kitűzött céljait. A lemorzsolódási arány jelenleg 13,5%, ez az arány 2010-ben 14,1%, 2000-ben pedig 17,6% volt. 2011-ben az Unióban a 30 és 34 év közöttiek 34,6%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel az előző évi 33,5%-hoz és a 2000-es 22,4%-hoz képest.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „A tagállamoknak a reformokra kell összpontosítaniuk és komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy átfogó stratégiákat léptessenek életbe a lemorzsolódás ellen. Ki kell szélesíteniük azoknak a körét, akik bekerülhetnek a felsőoktatásba, ugyanakkor javítaniuk kell a felsőoktatás minőségét is. Hogyha a fiatalokat felvértezzük a megfelelő készségekkel és végzettségekkel, azzal segítünk Európának abban, hogy csökkenteni tudja a fiatalkori munkanélküliséget, hogy túljusson a válságon, és hogy ki tudja aknázni a tudásalapú gazdaság kínálta lehetőségeket. Az oktatásba és képzésbe való komoly befektetés előfeltétele a hosszú távú sikereknek: megfelelő finanszírozás nélkül Európa nem nyerheti meg a növekedésért, a munkahelyekért és a versenyképességért vívott globális harcot.”

Habár a legfrissebb adatok mindkét célkitűzés esetében alátámasztják, hogy előrelépés történt, a Bizottság szerint félő, hogy ez nem hosszú távú hatással bíró reformok eredménye, sokkal inkább a magas fiatalkori munkanélküliségi ráta velejárója. A nagy arányú fiatalkorú munkanélküliség ugyanis azt vonja maga után, hogy a fiatalok hosszabb ideig maradnak az oktatásban és a képzésben. A Bizottság továbbá attól is tart, hogy a tagállamok által kitűzött nemzeti célok nem elégségesek ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja az általa meghatározott közös összcélkitűzéseket.

11 tagállamban nem teljesült a lemorzsolódásra vonatkozó 10%-os alapcél.¹ Lemorzsolódóknak azok a 18 és 24 év közötti fiatalok tekintendők, akik már nem vesznek részt oktatásban és képzésben és legfeljebb az általános iskola felső tagozatát végezték el. A legnagyobb lemorzsolódási arány Máltán (33,5%), Spanyolországban (26,5%) és Portugáliában (23,2%) tapasztalható, ám az elmúlt években jelentős fejlődés figyelhető meg ezekben az országokban. A lemorzsolódási arányt csökkentő további országok között található például Ciprus (11,2%), Lettország (11,8%) és Bulgária (12,8%).

13 tagállam esetében nagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint a fő célkitűzésként megjelölt 40%.² Azon országok közül, ahol a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb, Szlovénia (37,9%), Lettország (35,7%), Magyarország (28,1%), Portugália (26,1%), a Cseh Köztársaság (23,8%) és Románia (20,4%) esetében mindenütt évről évre több mint két százalékpontos növekedés volt tapasztalható. Ezzel ellentétben Görögország (28,9%), Ausztria (23,8%) és Olaszország (20,3%) csak fél vagy annál kevesebb százalékpontos növekedést ért el, Bulgária (27,3%) és Málta (21,1%) esetében pedig csökkent a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Lengyelország (36,9%), Németország (30,7%) és Szlovákia (23,4%) ugyanebben az időszakban kis mértékű növekedést tapasztalt.

Háttér-információk

Az adatokat az Eurostat állította össze a munkaerő-felmérés részeként, mely az EU munkaerőpiacának helyzetéről és alakulásáról szolgáltat adatokat, ezen belül kitér az oktatásban való részvételre és a megszerzett végzettségekre is. 2011 júniusában a tagállamok elkötelezték magukat arra, hogy 2012 végére kutatási eredményeken alapuló és átfogó nemzeti stratégiák fejlesztésével csökkentik a lemorzsolódást.

Országspecifikus ajánlások

2012. május 30-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az unióbeli stabilitás, növekedés és foglalkoztatottság növelésére irányuló reformokkal kapcsolatos tagállamoknak szóló országspecifikus ajánlásait. Hat ország (Dánia, Magyarország, Olaszország, Lettország, Málta és Spanyolország) kapott ajánlásokat a lemorzsolódás problémájának kezelésére, hét ország pedig (Ausztria, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Lettország és Szlovákia) a felsőoktatáshoz kapott ajánlásokat.

Európai szintű összefogás és a következő lépések

Az EU által létrehozott, az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerében („Oktatás és képzés 2020”) a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a lemorzsolódás arányának csökkentése érdekében, valamint modernizálják a felsőoktatást az európai szintű legjobb módszerek feltérképezésével és cseréjével. A Bizottság 2011 decemberében létrehozott egy, szerte az EU-ból érkező szakértőkből álló munkacsoportot, ezzel támogatva lemorzsolódás csökkentését célzó szakpolitika kidolgozását.

A lemorzsolódásra és a felsőfokú végzettségre vonatkozó legfrissebb információkat a Bizottság közzéteszi a legközelebbi Education Monitorban (2012 ősze) és az éves növekedési jelentésben (2013).

További információk

Európai Bizottság: Lemorzsolódás

Európai Bizottság: Felsőoktatási modernizációs program

Eurostat: Munkaerő-felmérés

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU

MELLÉKLET

1. A lemorzsolódás aránya az EU-ban (2000, 2010, 2011) és az Európa 2020 nemzeti célkitűzései (%-ban megadva)

Forrás: Eurostat, 2012. évi munkaerő-felmérés

1. táblázat: A lemorzsolódás aránya országonként 2011-ben és az Európa 2020 nemzeti célkitűzései (%-ban megadva)

2. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30–34 évesek körében (2000, 2010, 2011) és az Európa 2020 nemzeti célkitűzései (%-ban megadva)

Forrás: Eurostat, 2012. évi munkaerő-felmérés

2. táblázat: A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30–34 évesek körében 2011-ben és az Európa 2020 nemzeti célkitűzései (%-ban megadva)