Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Autres langues disponibles: FR EN DE

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

Magyarország – jogsértések: az Európai Bizottság elégedett a jegybankról szóló törvény módosításaival, azonban a Bírósághoz fordul Magyarországgal szemben az adatvédelmi hatóság függetlensége, valamint az igazságszolgáltatást érintő intézkedések kapcsán

Brüsszel, 2012. április 25. – A Magyarország új Alaptörvénye alapján elfogadott új törvények tárgyában a magyar hatóságokkal folytatott részletes információcserét követően (lásd: IP/12/24, IP/12/222 és MEMO/12/165) az Európai Bizottság értékelte a helyzetet.

A Bizottság számos kérdésben előrelépést tapasztalt, különös tekintettel a magyar jegybankról szóló törvényre, amelyet illetően a Magyar Kormány vállalta a Bizottság jogi aggályainak figyelembevételét és a magyar szabályozás módosítását.

Két további ügyben azonban nem került sor a Bizottság jogi aggályainak orvoslására. A Bizottság ezért ma úgy határozott, hogy két kötelezettségszegési ügyben – az adatvédelmi hatóság függetlensége, valamint a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatára kapcsán – az Európai Unió Bíróságához fordul Magyarországgal szemben.

1) A Magyar Nemzeti Bank függetlensége

A jegybank függetlenségével kapcsolatban Olli Rehn alelnök által 2011 decembere óta felvetett jogi aggályokat illetően Magyarország ígéretet tett szabályozásának módosítására, továbbá olyan egyéb kötelezettségvállalásokat és pontosításokat tett, amelyek rendezik a Bizottság által felvetett kérdéseket. Amennyiben Magyarország végigviszi az általa bejelentett intézkedéseket, úgy a Bizottság a jogszabályok elfogadása után készen áll lezárni az ügyet, mivel ezek a módosítások hatályon kívül helyeznék azokat a magyar jogszabályi rendelkezéseket, amelyek összeegyeztethetetlenek voltak az uniós Szerződések függetlenségre vonatkozó követelményeivel (az EUMSZ 130. cikkével, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 14. cikkével).

2) Az adatvédelmi hatóság függetlensége

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos 2011 decemberében vetett fel jogi aggályokat a magyar adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban, és az ügyben 2012. január 17-én jogsértési eljárás indult (IP/12/24). Az EU adatvédelmi irányelve (95/46/EK irányelv) értelmében az irányelv alkalmazásának felügyeletére a tagállamoknak ki kell jelölniük egy felügyelő hatóságot, amely teljes függetlenségben jár el. Az adatvédelmi hatóságok függetlenségét az EUMSZ 16. cikke, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke is kifejezetten előírja.

Magyarország részben orvosolta a Bizottság aggályait azáltal, hogy 2012. április 3-án módosította nemzeti jogszabályait annak érdekében, hogy az uniós joggal összhangban biztosítsa az új (a korábbi adatvédelmi biztos hivatalát 2012. január 1-jével felváltó) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság függetlenségét. Erre tekintettel a Bizottság ma úgy határozhatott, hogy az ügyben felvetett aggályai közül némelyeket elvet.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásával azonban Magyarország egyúttal idő előtt megszüntette a 2008 szeptemberében kinevezett korábbi magyar adatvédelmi biztos hat évre szóló megbízatását, amely csak 2014 szeptemberében járt volna le. A nemzeti adatvédelmi felügyelő hatóság személyi függetlensége, amely magában foglalja a hivatalból történő elmozdítással szemben a megbízatás ideje alatt érvényesülő védelmet is, az uniós jog alapvető követelménye. A nemzeti adatvédelmi hatóság átszervezése nem indok az e követelménytől való eltérésre. Ezért a Bizottság ma – Viviane Reding alelnök javaslata alapján – úgy határozott, hogy a Bíróság elé utalja az ügyet. A Bizottság álláspontja szerint Magyarország megsértette a felügyelő hatóság függetlenségét azáltal, hogy a törvény által előírtnál két évvel és 9 hónappal korábban megszüntette az adatvédelmi biztos megbízatását.

3) Az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő intézkedés

2011 decembere óta a Bizottság komoly jogi aggályokat vetett fel a Magyarország új Alaptörvénye alapján elfogadott, az igazságszolgáltatást érintő intézkedésekkel kapcsolatban is.

i. A bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyára vonatkozó felső korhatár 70-ről 62 évre történő, hirtelen leszállítása

A Bizottság egyik konkrét jogi aggálya Magyarország azon döntésére vonatkozik, amellyel 70-ről 62 évre szállította le a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát. Végrehajtása esetén ez az intézkedés csak 2012-ben 236 bíró szolgálati viszonyának idő előtti megszüntetését eredményezné (és ezzel mindössze egy év alatt az összes bíró csaknem 10%-ának megszűnne a szolgálati viszonya). Az intézkedés emellett érintené a közjegyzők mintegy 25%-át is.

A Bizottság az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban megvizsgálta a magyarországi intézkedések jogszerűségét a foglalkoztatás során alkalmazott egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályok alapján (2000/78/EK irányelv), mely szabályok tiltják a munkahelyen az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést. E szabályok továbbá objektív indokok nélküli változtatást jelentenek egy hivatás képviselőinek szolgálati viszonyára vonatkozó kötelező felső korhatár tekintetében.

A Bizottság márciusi, indokolással ellátott véleményét követően Magyarország nem adott elő objektív, koherens indokolást az intézkedéseket illetően. A Bizottság ezért ma – Viviane Reding uniós jogérvényesülési biztos javaslata alapján – úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalja.

Tekintettel az ügy sürgősségére, valamint 236 bíró szolgálati viszonyának közelgő megszűnésére, a Bizottság e tekintetben gyorsított eljárás lefolytatását fogja kérni a Bíróságtól. A Bizottság egyúttal felkéri a magyar hatóságokat, hogy az Európai Unió Bírósága előtti eljárás befejezéséig függesszék fel a vitatott törvény alkalmazását, a későbbi belföldi perek és az érintettek által benyújtott kártérítési keresetek elkerülése érdekében.

ii. Az igazságszolgáltatás függetlensége

A Bizottságnak továbbra is aggályai vannak általában a magyarországi igazságszolgáltatás függetlenségével, konkrétan pedig két alapvető kérdéssel kapcsolatban, melyek a következők: egyrészt az Országos Bírói Hivatal elnökének a konkrét ügyben eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó jogköre, másrészt a bírák – hozzájárulásuk nélküli – kirendelésének lehetősége.

A Bizottság attól tart, hogy ezek az intézkedések érinthetik az uniós jog hatékony magyarországi érvényesülését, valamint az állampolgárok és a vállalkozások számára az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke alapján garantált alapvető jogot, amely – az uniós joggal kapcsolatos ügyekben – független bíróság előtti, hatékony jogorvoslathoz fűződik.

A Bizottság megjegyzi, hogy egyeztetések folynak a magyar hatóságok, valamint az Európa Tanács és annak Velencei Bizottsága között (amely 2012. március 19-én adta ki véleményét az ügyben). Emellett a magyar Országgyűlésben jelenleg is zajlik a bíróságok igazgatásáról szóló jogszabályok módosításainak vitája.

A Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az ügyet, hogy meggyőződjön az uniós jogot érintő ügyekben az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke által garantált, hatékony jogorvoslathoz való jog biztosításáról, és figyelembe fogja venni, hogy a módosítások végrehajtása a Velencei Bizottság álláspontjának megfelelően fog-e megtörténni.

Viviane Reding alelnök nyár előtt találkozót fog összehívni az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózatával, amelyre meghívást fog kapni a magyar igazságügyi miniszter, az Országos Bírói Hivatal elnöke, az Országos Bírói Tanács elnöke, valamint a magyar Alkotmánybíróság és a Kúria bírái, hogy felvilágosítást adjanak a magyar igazságszolgáltatás aktuális helyzetéről.

A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy ebben az ügyben is kötelezettségszegési eljárást indítson, amennyiben nem lenne meggyőződve arról, hogy Magyarországon a független bíróságok az uniós jog előírásainak megfelelően, hatékonyan fogják alkalmazni az uniós jogot.

További információk:

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Olli Rehn alelnök, a gazdasági ügyekért, a monetáris politikáért és az euróért felelős uniós biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/rehn/index_en.htm

Kapcsolattartók:

Pia Ahrenkilde Hansen (+32 2 295 30 70)

Cezary Lewanowicz (+32 2 299 30 50)

Amadeu Altafaj Tardio (+32 2 295 26 58)

Vandna Kalia (+32 2 299 58 24)

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site