Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A felsőoktatás reformja kulcsfontosságú a foglalkoztatás és a növekedés szempontjából - tájékoztatta Andrula Vasziliu a bolognai folyamatért felelős minisztereket

Commission Européenne - IP/12/394   25/04/2012

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

A felsőoktatás reformja kulcsfontosságú a foglalkoztatás és a növekedés szempontjából - tájékoztatta Andrula Vasziliu a bolognai folyamatért felelős minisztereket

Brüsszel, 2012. április 25. – Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos arról tájékoztatta a tagállamokat, hogy a válságra és a fiatalok növekvő munkanélküliségére válaszul sürgősen modernizálniuk kell felsőoktatási rendszereiket, és meg kell szüntetniük az európai felsőoktatási térség (European Higher Education Area, EHEA) teljes működőképességét gátló akadályokat. A felsőoktatásért felelős miniszterek Bukarestben (Románia) sorra kerülő, a bolognai folyamat keretében kétévente tartott ülése előtt nyilatkozó Vasziliu biztos hangsúlyozta, hogy cselekedni kell, hogy ezzel is ösztönözzék a foglalkoztatást és a növekedést Európában.

„Az európai felsőoktatási térség kétségtelenül valódi előrehaladást ért el abban, hogy közelítse egymáshoz a különböző országok rendszereit. De még ennél is többre van szükség: a válság leküzdése érdekében minden erőfeszítésünket a felsőoktatásra kell összpontosítanunk, amely megnyitja a fiatalok számára a jobb lehetőségekhez vezető utat,” nyilatkozta a biztos. „Lényeges, hogy Európa reformokat hajtson végre, amelyek felszabadítják az összes benne rejlő lehetőséget arra, hogy maga alakítsa jövőjét. Célunk egy olyan, teljesen működőképes európai felsőoktatási térség, amely mindenkinek magas szintű oktatást és a foglalkoztathatóságot garantáló készségeket biztosít, ösztönzi az innovációt és biztosítja a felsőoktatási tanulmányok megfelelő elismerését.”

Ezeket a célokat nem lehet elérni anélkül, hogy elegendő finanszírozást biztosítanának a felsőoktatásnak ahhoz, hogy tartósan hozzá tudjon járulni a gazdasági jóléthez és a társadalmi haladáshoz,” tette hozzá.

47 ország1 felsőoktatásért felelős minisztere találkozik Bukarestben április 26–27-én, hogy megállapodjon a korszerűsített és nyitott európai felsőoktatási térség kialakításához szükséges reformokról. A válságra és annak társadalmi hatására tekintettel a miniszterek egyetértettek abban, hogy a reformoknak a felsőoktatás azon gyengén kiaknázott képességének fejlesztésére kell összpontosítaniuk, hogy hozzájáruljon a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz – ez az európai felsőoktatási rendszerek modernizálására irányuló programnak is központi üzenete, amelyet az Európai Bizottság 2011 szeptemberében fogadott el (lásd: IP/11/1043).

Szintén ma teszik közzé a bolognai folyamathoz kapcsolódó reformok végrehajtásának jelenlegi állásáról szóló jelentést.

Előzmények

Miniszteri konferencia

A miniszteri konferencia meg fogja állapítja, hogy a bolognai folyamat következő szakaszában (2012–2015) mik lesznek a prioritások az európai felsőoktatási térséghez tartozó országok számára. A miniszterek elfogadják a bolognai mobilitási stratégiát, amely kimondja, hogy 2020-ra – a 2011 novemberében elfogadott európai felsőoktatási mobilitási referenciaértékkel összhangban – az újonnan végzett európai diplomások 20 %-a a tanulmányai egy részét külföldön végezze.

A konferencia a bolognai politikai fórummal párhuzamosan kerül megrendezésre, amelyen az európai felsőoktatási térségen kívüli országok adnak egymásnak találkozót, ami azt tükrözi, hogy a világ számos országa érdeklődik a bolognai reformok iránt.

A bolognai folyamat

A bolognai folyamat egy olyan európai felsőoktatási térség megteremtésére törekszik, amelyben a hallgatók a magas színvonalú kurzusok széles és átlátható skálájából választhatnak, és élvezhetik a zökkenőmentes elismerési eljárások előnyeit.

1999-es kezdete óta a bolognai folyamat a sikeres európai szintű együttműködés példája, amelyben az európai országok önként együttműködve állapodnak meg, és hajtják végre a felsőoktatási reformokat. Olyan előrehaladást ért el, amely pusztán nemzeti szintű megközelítéssel nem lett volna lehetséges. A 47 tagország mellett az Európai Bizottság is a bolognai folyamat aktív tagja.

A legfontosabb bolognai reformok a fokozatok háromciklusú szerkezetére (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés), a minőségbiztosításra, valamint a képesítések és a tanulmányi idők elismerésére összpontosítanak.

A fokozatok bolognai struktúrája általánosan elfogadottá válik; az európai felsőoktatási térséghez tartozó országok háromnegyedében a hallgatók 70–90 %-a tanul a bolognai alapképzési vagy mesterképzési rendszernek megfelelő programban.

A bolognai folyamat végrehajtásáról az Európai Bizottság támogatásával készített és a minisztereknek Bukarestben bemutatásra kerülő legutóbbi jelentés azt a következtetést vonja le, hogy valamennyi ország az európai felsőoktatási térség fejlődését elősegítő, jelentős változtatásokat hajtott végre. A felsőoktatásra fordított csökkenő közkiadások mellett az előrehaladás azonban nem egyenletes, és továbbra is fennállnak gyakorlati problémák. Túl sok hallgató marad ki a felsőoktatásból, vagy diplomázik a foglalkoztathatóságát biztosító készségek elsajátítása nélkül. Egyesek akkor ütköznek akadályokba, amikor egyetemi képesítésüket egy másik országban akarják elismertetni, és az intézményeknek időbe telik, hogy átálljanak a „hallgatóközpontú oktatásra”, amelyben az oktatási programokat a hallgatók igényeihez alakítják hozzá, és egyértelműen meg van szabva, hogy tanulmányaik eredményeként mit kell elsajátítaniuk és mit kell tudniuk elvégezni („tanulmányi eredmények”). A felsőoktatás általánosságban véve a növekedés ösztönzés tekintetében még nem teljesít a benne rejlő lehetőségeknek megfelelően.

Több, a bolognai folyamat keretében kifejlesztett eszköz is segíti a fokozottan hallgatóközpontú rendszerek felé való elmozdulás ösztönzését. Az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer a meghatározott tanulmányi eredmények eléréséhez szükséges hallgatói munkaterhelés alapján kreditpontokat rendel hozzá a tanulmányi programok minden egyes részéhez. Ez egyszerűbbé teszi a hallgatók számára, hogy különböző programok keretében kreditpontokat gyűjtsenek, és megkönnyíti számukra a külföldi tanulmányaik elismertetését az anyaintézményeikben. A diplomához csatolt oklevél-kiegészítés szabványosított leírást ad az elvégzett tanulmányokról: ily módon könnyebben megismerhető bármelyik diploma tartalma, függetlenül attól, hogy melyik országban szerezték.

Ezen eszközök használata továbbra is terjed és fejlődik, de nem mindig szisztematikus, és továbbra is fennállnak hiányosságok. A képesítések elismerése tekintetében is léteznek problémák. A képesítések elismeréséről szóló lisszaboni egyezmény tagállami ratifikálása ellenére több országnak sem sikerült még biztosítania, hogy intézményeik elismerési eljárásai megfeleljenek az egyezménynek.

A bolognai folyamat nyomon követéséért felelős munkacsoport (Bologna Follow-up Group)

Az Európai Bizottság tagja a bolognai folyamat nyomon követéséért felelős munkacsoportnak és annak munkacsoportjainak; támogatja a bolognai titkárságot és a bolognai folyamatban részt vevő szakértők hálózatát; hozzájárul a miniszteri találkozók, valamint számos jelentés, konferencia és szeminárium finanszírozásához. Több bolognai eszköz (az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer például) a Bizottság Erasmus hallgatói csereprogramjához vezethető vissza. A Bizottság támogatja az Eurydice, az Eurostat és az Eurostudent által a miniszteri konferenciára a bolognai reformok előrehaladásáról készített végrehajtási jelentést.

A Bizottság felsőoktatás-korszerűsítési programja öt korszerűsítésre váró kiemelt területet határoz meg: növelni a diplomások számát annak érdekében, hogy 2020-ra teljesüljön az Európa 2020 stratégiában kitűzött azon cél, hogy a felsőfokú képzettséggel rendelkező fiatalok aránya elérje a 40%-ot; javítani a felsőoktatás minőségét és jobban megfeleltetni azt a munkahelyek és a társadalom igényeinek, javítani a tanulmányi mobilitás minőségét; a felsőoktatást beilleszteni az oktatás, kutatás és innováció „tudásháromszögébe”; valamint javítani az irányítást és a finanszírozást. A bolognai folyamat és a Bizottság korszerűsítési programja erősítik egymást.

A Bizottság támogatja az intenzívebb cseréket az európai felsőoktatási térség és a világ egyéb országai között. Befolyásos szerepet játszott a bolognai miniszteri konferenciával párhuzamosan megrendezett „bolognai politikai fórum” létrehozásában, ahol az európai felsőoktatási térség miniszterei felsőoktatási kérdéseket vitatnak meg az egész világról érkező partnerekkel.

Az EU további 27 szomszédos országban támogat kapacitásfejlesztési intézkedéseket, amelyek a felsőoktatás korszerűsítését és a rendszereknek a bolognai folyamat követelményeknek való megfeleltetését szolgálják. A jelenleg körülbelül 90 millió eurós költségvetéssel gazdálkodó Tempus program 1990 óta hozzávetőleg 4 000 együttműködési projektet finanszírozott, melyekben több mint 2 000 uniós és partnerországbeli egyetem vett részt. A világszintű felsőoktatási együttműködés uniós vezérprogramja, az Erasmus Mundus a világ bármely részéről származó hallgatóknak kínál ösztöndíjat közös mester- és doktori képzésekre.

További információk:

További információk a bolognai folyamatról: http://www.ehea.info/

További információk a Korszerűsítési programról:

http://ec.europa.eu/education/higher-education/agenda_en.htm#doc

Andrula Vasziliu weboldala

Twitter: @VassiliouEU

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58), Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

1 :

Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Kazahsztán, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Magyarország, Málta, Moldovai Köztársaság, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Orosz Föderáció, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Szentszék, Szerbia, Törökország, Ukrajna.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site