Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

Az Európai Bizottság garantálja az alapvető jogok tiszteletben tartását egész Európában

Brüsszel, 2012. április 16. – Az EU több mint két éve hatályos és jogilag kötelező Alapjogi Chartája vezérelte az uniós jogalkotókat már annak legelső szövegtervezetétől kezdve a végleges normaszöveg kialakításáig. A Charta rögzíti az Európa közös értékeit és alkotmányos örökségét tükröző alapvető jogokat, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelme. Az Európai Bizottság Chartáról szóló második éves jelentése szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos szempontok egyre szervesebb részét képezik az uniós politikaalakításnak. A repülőgéppel utazóknak például lehetősége lesz arra, hogy az uniós reptereken a biztonsági szkennerek helyett más vizsgálati módszert válasszanak. Mindez a Bizottság arra irányuló fellépésének köszönhető, hogy az új uniós jogszabályban a magánélet védelmével kapcsolatos szempontok is kifejezésre jussanak. Az EU Bírósága egyre gyakrabban hivatkozik a Chartára, különösen a nemek közötti megkülönböztetésről és az internetes adatvédelemről szóló alapvető jelentőségű ítéleteiben. A mai jelentés a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseinek részét képezi, hogy ismertebbé tegye a polgárok számára a Chartát, azt, hogy milyen kérdésekre vonatkozik, és hogy mi az EU intézményeinek szerepe az alapvető jogok területén.

„Az elmúlt két évben, amióta a Charta jogilag kötelező lett, az volt az elsődleges célom, hogy az Unióban mindenki tisztában legyen alapvető jogaival. Sikerült elérnem, hogy a Charta iránytűként szolgáljon valamennyi szakpolitika uniós szintű kialakítása során,” mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős alelnöke. „Segítenünk kell a polgárokat abban, hogy a gyakorlatban is élhessenek jogaikkal. Ehhez a tagállamokkal való együttműködésre van szükség, hogy a polgárok tudják, hová fordulhatnak, ha megsértik jogaikat.”

A Charta elsődleges feladata annak garantálása, hogy az EU intézményei tiszteletben tartsák az alapvető jogokat az új uniós jogszabályok előkészítése során. Az alapvető jogokkal kapcsolatos szempontok vizsgálata mára az új uniós jogszabályok elkészítésének szerves részévé vált. 2011-ben például ez segített biztosítani azt, hogy a biztonsági szkennerek repülőtereken való használatáról szóló uniós szabályok tiszteletben tartsák a személyes adatok, a magánélet és az emberi méltóság védelméhez fűződő alapvető jogokat (IP/11/1343).

A Bizottság nem csak azt garantálja, hogy javaslatai összeegyeztethetők a Chartával, hanem azt is biztosítja, hogy a tagállamok is tiszteletben tartsák a Chartát az uniós jog végrehajtása során. 2011-ben a Bizottság aggodalmának adott hangot Magyarország adatvédelmi hatóságának függetlenségével, valamint a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának kötelező felső korhatárával kapcsolatban. A Bizottság jogsértési eljárásokat indított annak biztosítás érdekében, hogy Magyarország eloszlassa a Bizottság valamennyi jogi aggályát (IP/12/222).

Másrészt a Charta egyre inkább hozzájárul a bíróságok ítéleteinek alakításához. 2011-ben uniós és nemzeti szinten egyaránt 50%-kal nőtt azon ítéletek száma, amelyek a Chartában rögzített alapvető jogokra hivatkoztak. Az EU Bíróságának egyik ilyen alapvető fontosságú ítélete hangsúlyozta a menedékkérők embertelen vagy megalázó bánásmóddal szembeni védelemhez való jogát az arra vonatkozó uniós szabályok tisztázása során, hogy melyik országnak kell megvizsgálnia a menedékjog iránti kérelmeket (MEMO/11/942). A határozat megtiltotta a menedékkérők olyan országokba való továbbítását, ahol a nem megfelelő körülmények miatt sérülnének alapvető jogaik. 2011 márciusában a Bíróság úgy ítélkezett a Test-Achats ügyben, hogy a nőkre és férfiakra vonatkozó biztosítási díjak különbsége a nemek közötti diszkriminációnak minősül (MEMO/11/123), 2011 novemberében pedig úgy ítélt, hogy az internetszolgáltatók arra kötelezése, hogy szűrőrendszereket telepítsenek a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni védelem érdekében, sértené a felhasználók információ fogadásához és küldéséhez való jogát (Scarlet kontra SABAM ügy).

Egy szintén ma közzétett, az EU Alapjogi Chartájáról szóló új Eurobarométer gyorsfelmérés szerint (Flash EB 340) a polgárok már jobban ismerik a Chartát (az európaiak 64%-a, a 2007-es 48%-hoz képest). Az alapvető jogokkal kapcsolatban az európai polgárok által a Bizottsághoz írt levelek 45%-a olyan helyzetekre vonatkozott, amelyekben alkalmazható lehet a Charta. Ugyanakkor továbbra is nagyon kevesen tudják csak részletesen, hogy mikor alkalmazható a Charta. Az európaiak 65%-a mondta, hogy szeretne többet megtudni arról, hová fordulhat, ha megsértik a Chartában rögzített jogait.

Még mindig gyakran képezi félreértés tárgyát a Charta célja, az EU szerepe, valamint az a kérdés, hogy milyen helyzetekben alkalmazandó a Charta és mikor nem. A Bizottsághoz 2011-ben beérkezett levelek több mint fele (55%) olyan kérdéseket érintett, amelyet nem az uniós jog szabályoz. A közvéleménynek az a benyomása, hogy a Charta általános beavatkozási jogot ad a Bizottságnak azokban az esetekben, ha úgy véli, bárhol az EU-ban megsértették az alapvető jogokat. Ez nem így van. A Charta akkor alkalmazandó a tagállamok által, amikor azok uniós jogot hajtanak végre. Minden uniós ország saját nemzeti alkotmánya és saját bíróságai segítségével védi a jogokat. A Charta nem lép ezek helyébe. Ha valaki ilyen esetekben érzi úgy, hogy megsértették jogait, első fokon a nemzeti bíróságok elé kell vinnie ügyét vagy a nemzeti ombudsmantól kell segítséget kérnie.

Előzmények

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével jogilag kötelezővé vált az Európai Unió Alapjogi Chartája.

2010 októberében a Bizottság stratégiát fogadott el annak biztosítására, hogy a Chartát hatékonyan hajtsák végre. „Alapjogi ellenőrző listát” készített, melynek segítségével jobban vizsgálhatja jogszabályjavaslatainak az alapvető jogokra gyakorolt hatását (lásd a mellékletet). A Bizottság elkötelezett egyrészt a polgárok arról való tájékoztatása mellett, hogy mikor léphet fel az alapvető jogokat érintő kérdésekben, másrészt – a haladás figyelemmel kísérése érdekében – a Charta alkalmazásáról szóló éves jelentések közzététele mellett.

A Bizottság nemzeti, regionális és helyi, valamint uniós szinten is együttműködik az érintett hatóságokkal annak érdekében, hogy az emberek jobban megismerjék alapvető jogaikat és tudják, hová fordulhatnak segítségért, ha úgy érzik, megsértették jogaikat. A Bizottság gyakorlati tájékoztatást nyújt az egyének jogainak érvényesítéséről az európai igazságügyi portálon keresztül, és párbeszédet kezdeményezett az alapvető jogokkal kapcsolatos panaszok kezeléséről ombudsmanokkal, esélyegyenlőségi szervezetekkel és emberi jogi intézményekkel.

További információk:

Európai Bizottság – alapvető jogok:

http://ec.europa.eu/justice/fundamental-rights/index_hu.htm

Európai Bizottság – a Jogérvényesülési Főigazgatóság híroldala:

http://ec.europa.eu/justice/newsroom/index_en.htm

Eurobarométer gyorsfelmérés az Alapjogi Chartáról:

http://ec.europa.eu/public_opinion/index_en.htm

Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

MELLÉKLET

1. Az alapvető jogokkal kapcsolatos levelek és válaszok áttekintése

2. A levelek témák szerinti megoszlása

3. A Bizottság „alapjogi ellenőrző listája”

1. Melyek az érintett alapvető jogok?

2. Abszolút jogokról van-e szó (amelyek egyáltalán nem korlátozhatók – például az emberi méltóság és a kínzás tilalma)?

3. Milyen hatást gyakorolnak az alapjogokra a fontolóra vett különböző szakpolitikai választási lehetőségek? Kedvező (alapjogok előmozdítása) vagy kedvezőtlen (alapjogok korlátozása) ez a hatás?

4. A választási lehetőségek egyidejűleg kedvező és kedvezőtlen hatást is kifejtenek-e az érintett alapjogoktól függően (például negatív hatás a véleménynyilvánítás szabadságára, pozitív a szellemi tulajdonjogra)?

5. Az alapjogok esetleges korlátozásai pontosan és kiszámíthatóan vannak-e megfogalmazva?

6. Adott esetben az alapjogokat érintő korlátozások:

szükségesek-e általános érdekű célkitűzés megvalósítása vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében (melyek ezek)?

arányosak-e a kitűzött céllal?

tiszteletben tartják-e az érintett alapjogok lényeges tartalmát?

4. Mikor alkalmazandó a Charta és mikor nem?

Kapcsolattartók:

Matthew Newman (+32 2 296 24 06)

Natasha Bertaud (+32 2 296 74 56)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site