Navigation path

Left navigation

Additional tools

10 éves az euró

European Commission - IP/12/2   02/01/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

10 éves az euró

Brüsszel, 2012. január 2. – Az Európai Unió történelmének egyik jeles dátuma 2002. január 1., amikor is hivatalos fizetőeszközzé váltak az euróérmék és -bankjegyek, és az euróövezet országain belül a monetáris politikák példátlan összehangolásával minden korábbinál szorosabb együttműködés vette kezdetét. Az euró és a gazdasági és monetáris unió szilárd alapokat teremtett ugyan a gazdasági fejlődéshez, a 2008-as bankválság és annak következményei a végletekig próbára tették a rendszert. Bebizonyosodott, hogy az euró rendezett és fenntartható államháztartások és sziklaszilárd makrogazdasági politikák nélkül nem lehet sikeres. A gazdaságirányítás és -felügyelet nemrégiben megerősített uniós szabályozása már alapot teremt a talpra álláshoz. További pillért jelent az a költségvetési paktum is, amelyről az euróövezeten belüli költségvetési fegyelemre és a gazdaságpolitikai koordináció és irányítás megerősítésére törekedve állapodtak meg az EU vezetői.

A válság előtt az euróövezet egésze stabil inflációval és alacsony kamatlábakkal jellemezhető makrogazdasági stabilitásnak, kivételesen hosszú gazdasági konjunktúrának és erősebb belső piacnak örvendhetett. Az eurót jelenleg használó 332 millió polgárnak nem kell már fizetnie a pénzváltásért és sokkal átláthatóbbá váltak a nemzetközi ügyletek. A fogyasztók össze tudják hasonlítani az euróövezet országaiban az egyes termékek és szolgáltatások árait.

Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke, a gazdasági ügyekért, a monetáris politikáért és az euróért felelős biztos így nyilatkozott: „A gazdaság jelenlegi sebezhető helyzetében érdemes felidézni azokat az alapelveket, amelyek az eurót életre hívták, hogy Európa ismét ereje és lehetőségei teljében legyen. Ehhez megvan minden fizikai és szellemi háttér, minden emberi erőforrás. Most politikai akarat, erős eltökéltség és gyors cselekvés kell még ahhoz, hogy a gazdaságot visszaállítsuk a növekedés pályájára, új munkahelyeket teremtsünk, helyreállítsuk a befektetők és polgárok bizalmát.”

Előzmények

A költségvetési fegyelem fenntartása érdekében az euróövezethez kivétel nélkül csak olyan ország csatlakozhat, amely teljesíti az előírt szigorú gazdasági és pénzügyi követelményeket. A mindenki javát szolgáló, stabil valuta és gazdaság létrehozásának közös célja szorosabbra fűzte az euróövezeti országok közötti kapcsolatokat. A bankvilágot 2008-ban megrázó válságot megelőzően az Európai Unió jó úton haladt a kitűzött cél teljesítése felé.

Az elmúlt évtizedben az euróövezeten belül mindazonáltal fiskális és makrogazdasági egyensúlyhiány keletkezett. Az egyensúlyhiány kezelése az EU egészében rendkívüli erőfeszítéseket követelt a közszektortól a közhivatalok, vállalkozások és polgárok érdekeinek védelmében.

Gazdasági és monetáris unió nélkül a pénzügyi világválság Európa-szerte romboló valutaválságok sorát engedte volna szabadjára. Elképzelhetetlen, hogy ez milyen hatással lett volna a gazdaságokra, a kormányzati szektorra, a vállalkozásokra, sőt, az emberek mindennapjaira.

A gazdasági és monetáris uniónak, valamint az euró bevezetésének az volt az alapvető célja – és ez ma sem változott –, hogy Európa gazdasága jobban működjön, több munkahely jöjjön létre és javuljon Európa polgárainak életminősége. Az euró nem pusztán monetáris szakmai eszköz, hanem annak az elkötelezettségnek a megtestesülése, hogy a szolidaritás szellemében együtt tudunk dolgozni.

Az euró önmagában azonban nem hoz gazdasági stabilitást és növekedést, ezt elsősorban az euróövezet gazdaságának megfelelő irányításával lehet elérni, amely követi az Európai Unióról szóló szerződés, valamint a gazdasági és monetáris unió (GMU) gépezetén belül nélkülözhetetlen fogaskeréknek számító Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait.

Másodsorban az Európai Unió pénznemeként az euró az egységes piac, a kereskedelempolitika és a politikai együttműködés kiteljesítésének egyik fő mechanizmusa.

A Stabilitási és Növekedési Paktum a 2011. december 13-án hatályba lépett szabályok úgynevezett „hatos csomagjának” köszönhetően újult erőre kapott. A megújult eszközök minden eddiginél erőteljesebben gondoskodnak majd arról, hogy a közösen elfogadott szabályokat mindenki be is tartsa; ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak az EU gazdaságának stabilizálásához és elejét veszik egy újabb válság kialakulásának. Az eszközök között költségvetési szabályok is szerepelnek, illetve súlyt kapott a magas adósságszintek – hiteles szankcionálási mechanizmussal segített – csökkentése, valamint bevezetésre került egy, a szélesebb körű makrogazdasági egyensúlyhiány kiküszöbölését és kezelését szolgáló, hatékony keretrendszer.

Ezt az áttörést az Európai Tanács 2011. december 9-i ülése után pár nappal sikerült elérni, amikor is Európa vezetői a válságkezelés hitelét növelendő bátor döntéseket hoztak: nemcsak a gazdaságirányítás új költségvetési paktumhoz vezető, további megerősítéséről, hanem a pénzügyi védelmi sáncok megerősítéséről is, amely az esetleges válságokat nem engedi elhatalmasodni, és végső soron a gazdasági növekedés és a munkahelyek védelmét szolgálja.

További információk:

MEMO/11/945

MEMO/11/898

A DG ECFIN weboldala:

http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/index_hu.htm

Kapcsolattartók:

Amadeu Altafaj Tardio (+32 2 295 26 58)

Vandna Kalia (+32 2 299 58 24)

Catherine Bunyan (+32 2 299 65 12)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website