Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az Európai Bizottság gyorsított jogsértési eljárásokat indít Magyarország ellen az ország adatvédelmi hivatalának és központi bankjának függetlensége, valamint az igazságszolgáltatást érintő intézkedések kapcsán

European Commission - IP/12/24   17/01/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

Az Európai Bizottság gyorsított jogsértési eljárásokat indít Magyarország ellen az ország adatvédelmi hivatalának és központi bankjának függetlensége, valamint az igazságszolgáltatást érintő intézkedések kapcsán

Strasbourg, 2012. január 17. – Az Európai Bizottság jogi eljárást kezdeményez Magyarország ellen az év elején hatályba lépett, Magyarország új alkotmányához kapcsolódó új jogszabályok miatt. Miután az új jogszabályok tervezetéről több levélváltásra is sor került a magyar hatóságokkal – így José Manuel Barroso elnök, Viviane Reding alelnök (a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos) és Olli Rehn alelnök (a gazdasági ügyekért, a monetáris politikáért és az euróért felelős biztos) is levelet intézett hozzájuk –, a Bizottság mostanra befejezte a januárban elfogadott új szabályozás részletes jogi elemzését. A Bizottság megállapítása szerint a magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal az ország központi bankja és adatvédelmi hivatala függetlenségének csorbulása és az igazságszolgáltatást érintő intézkedések miatt.

A Bizottság ezért ma úgy döntött, hogy három felszólító levelet intéz Magyarországhoz – ez az uniós jogsértési eljárás első szakasza –, és hogy a magyar hatóságokkal további kapcsolódó kérdések megtárgyalását kezdeményezi annak megállapítására, hogy az uniós jog alapján indokolt-e további intézkedéseket tenni, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. A magyar hatóságoknak mostantól egy hónapjuk van arra, hogy választ adjanak a Bizottság aggályaira.

Nyilatkozatában José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke megállapította: Magyarországot – ahogy a tagállamok mindegyikét – az Európai Unió szerződései arra kötelezik, hogy biztosítsa nemzeti központi bankjának és adatvédelmi hatóságának függetlenségét, továbbá a bíráival szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódot. A Bizottságnak szilárd elhatározása, hogy minden szükséges jogi lépést megtesz az európai uniós szabályozással való összhang fenntartására.

Már akkor jogi aggályokat vetettem fel a magyarországi igazságszolgáltatás és a magyar adatvédelmi hatóság függetlenségének esetleges megsértésével kapcsolatban, amikor december elején először nyertem betekintést a jogszabálytervezetekbe – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős európai uniós biztos. – A jogszabályok időközben anélkül kerültek elfogadásra, hogy a Bizottság jogi aggályait figyelembe vették volna, ezért a szerződések őreként a Bizottságnak az a feladata, hogy az uniós jogot érvényre juttassa. Bízom benne, hogy a magyar hatóságok rövid időn belül foglalkozni fognak a Bizottság jogi aggályaival. Csakis a szóban forgó szabályozás érdemi módosítása vagy azonnali felfüggesztése alkalmas arra, hogy eloszlassa a Bizottság jogi aggályait.

A központi bank függetlensége a Szerződés sarokköveinek egyike – mondta Olli Rehn alelnök, a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért, valamint az euróért felelős biztos. – A kormányoknak tartózkodniuk kell attól, hogy megkíséreljék országuk központi bankjának befolyásolását. A Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény és az új alkotmány egyes rendelkezései nem felelnek meg a vonatkozó elveknek. Felkérem a magyar kormányt, hogy a központi banknak biztosítson teljes függetlenséget. Ez a vonatkozó szabályozásnak teljes körű – az alkotmányra is kiterjedő – felülvizsgálatával jár. Ezzel a kérdéssel még azelőtt foglalkozni kell, hogy hivatalos tárgyalásokra kerülhetne sor az Uniótól és az IMF-től igényelt pénzügyi támogatásról.”

Az eljárások három fő jogalapja

Az új magyar szabályozás alapján továbbá 274 bírát (köztük a Legfelsőbb Bíróság egyes bíráit is) az uniós szabályokkal ellentétesen kötelezően nyugdíjaznak. A kormány ezenkívül olyan hatalmat kap az adatvédelmi hivatal felett, amely ellentétes az uniós szerződésekkel, azok ugyanis megkövetelik a nemzeti adatvédelmi hatóságok függetlenségét (az Európai Unió működéséről szóló szerződés – EUMSZ – 16. cikke, az Alapjogi Charta 8. cikkének (3) bekezdése) és a nemzeti központi bank függetlenségét (az EUMSZ 130. és 127. cikke, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának 14. cikke). Magyarország központi bankja részt vesz a Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER), elnöke pedig tagja az Európai Központi Bank Általános Tanácsának, vagyis az EKB harmadik döntéshozó szervének.

1. A nemzeti központi bank függetlensége

A Bizottság megállapítása szerint az elsődleges jog számos ponton sérül, így sérül az EUMSZ 130. cikke, amely a központi bank teljes függetlenségét írja elő, valamint az EUMSZ 127. cikkének (4) bekezdése, amely szerint az EKB-val konzultálni kell „a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban”.

  • Az EUMSZ 130. cikke értelmében „sem az Európai Központi Bank, sem a nemzeti központi bankok […] nem kérhet[nek] vagy fogadhat[nak] el utasítást az uniós intézményektől, szervektől vagy hivataloktól, a tagállamok kormányaitól vagy bármely egyéb szervtől”.

  • Az EUMSZ 127. cikkének (4) bekezdése értelmében „[a]z Európai Központi Bankkal konzultálni kell […] a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban”.

Ezenkívül a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának 14.2. bekezdése és az EKB-val kellő időben folytatandó konzultációra vonatkozó 98/415/EK tanácsi határozat 4. cikke sem került betartásra. A Bizottság egyes pontok egyértelműsítésére kérte fel a magyar hatóságokat.

A felszólító levél nemcsak az MNB-törvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény) vonatkozásában, hanem az új alkotmányt illetően is aggályokat fogalmaz meg.

Az MNB-törvény értelmében a miniszter közvetlenül részt vehet a Monetáris Tanács ülésein, és ezáltal a kormány lehetőséget kap arra, hogy az MNB-t belülről befolyásolja. Ezenkívül a kormány részére előre meg kell küldeni az ülések napirendjét, ami korlátozza az MNB azon lehetőségét, hogy bizalmas megbeszéléseket tartson. Ráadásul az elnök díjazásának rendszere azonnali hatállyal, a hivatalban lévő elnökre nézve is változik, holott a módosításokat csak egy új elnöki megbízatás kezdetével volna helyénvaló alkalmazni, ezzel elkerülve, hogy a díjazás révén nyomást lehessen gyakorolni az MNB-re. Végezetül az elnöknek és a Monetáris Tanács tagjainak esküt kell tenniük (az országhoz és annak érdekeihez való hűségről), márpedig az eskü szövege aggályos, mivel az MNB elnöke egyúttal az EKB Általános Tanácsának is tagja.

A Bizottságnak kétségei vannak az elnöknek és a Monetáris Tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat illetően, azok ugyanis kedveznek a politikai beavatkozásnak (még akkor is, ha az Országgyűlés javaslatot tehet a Monetáris Tanács valamely tagjának felmentésére) és visszaélésre alkalmasak. Kételyre adnak okot továbbá az MNB intézményi keretének gyakori változásai, például a Monetáris Tanács megnövekedett taglétszáma, valamint az elnökhelyettesek számának az MNB szükségleteire való tekintet nélküli növelhetősége.

Ezenkívül alkotmányos rendelkezés szabályozza az MNB-nek a pénzügyi felügyeleti hatósággal való összeolvaszthatóságát. Maga az összeolvadás nem jelent problémát, ám annak folytán az MNB elnöke az új szervnek mindössze elnökhelyettesévé válna, ami strukturálisan csorbítaná függetlenségét.

2. Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az igazságszolgáltatást érintő jogsértési eljárás középpontjában a bírák és az ügyészek új nyugdíjkorhatára áll, Magyarország ugyanis a bírák, az ügyészek és a közjegyzők kötelező nyugdíjkorhatárát 2012. január 1-jei hatállyal 70 évről az általános nyugdíjkorhatárra (vagyis 62 évre) csökkentette.

A foglalkoztatásbeli egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályok (2000/78/EK irányelv) tiltják az életkoron alapuló munkahelyi hátrányos megkülönböztetést. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata értelmében objektív és arányos indokokra van szükség ahhoz, hogy egy kormány úgy dönthessen: valamely embercsoport nyugdíjkorhatárát leszállítja, míg a többiekét nem. A Bíróság ezt az elvet 2011. szeptember 13-i ítéletében szögezte le, életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősítve a hatvan éven felüli közforgalmi pilótáknak a munkától való eltiltását.

Magyarország esetében a Bizottság nem talált olyan objektív indokot, amely alátámasztaná, hogy a bírák és az ügyészek más csoportoktól eltérő elbírálás alá essenek, különösen most, amikor egész Európában fokozatosan emelik, nem pedig csökkentik a nyugdíjkorhatárt. A helyzetet jogi szempontból még vitathatóbbá teszi az a tény, hogy a kormány a Bizottsággal már közölte: az általános nyugdíjkorhatárt 65 évre kívánja emelni.

Az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően a Bizottság a bíróságok szervezetére vonatkozó új szabályozásról is további tájékoztatást kér Magyarországtól. A törvény értelmében az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében összpontosulnak a bíróságok működésének rendjére, az emberi erőforrásokra, a költségvetésre és az ügyek elosztására vonatkozó jogkörök. A bíróságok működési rendjét illetően nincs többé testületi döntéshozatal vagy egyéb megfelelő biztosíték. Egyetlen személy dönt az igazságszolgáltatást érintő minden fontos kérdésben, beleértve a bírák kinevezését is. Ezenkívül a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akit 2009 júniusában hat évre választottak meg, megbízatása lejárta előtt, 2011 végén megfosztották tisztségétől. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság volt bírái közül egyesek a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő új Kúria bíráiként kitölthetik megbízatásukat. A Bizottság részletes válaszokat vár a magyar hatóságoktól annak érdekében, hogy dönthessen arról, mennyiben indokolt további jogsértési eljárásokat indítani.

3. Az adatvédelmi ellenőrző hatóság függetlensége

Az adatvédelmi biztossal kapcsolatos ügy Magyarország azon közelmúltbeli döntésével függ össze, hogy létrehozza a 2012. január 1-jétől az adatvédelmi ombudsman hivatala helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. E döntés következtében a 2008-ban kinevezett adatvédelmi ombudsman hatéves megbízatása idő előtt megszűnik. Nincsenek átmeneti rendelkezések, amelyeket 2014-ig, vagyis az ombudsman jelenlegi megbízatásának lejártáig kellene alkalmazni. Az új szabályozás értelmében továbbá a miniszterelnök és a köztársasági elnök önkényesen felmenthetik az új adatvédelmi biztost (a Hatóság elnökét).

Az adatvédelmi biztosok függetlenségét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke és az Alapjogi Charta 8. cikke garantálja. Ezenkívül az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályozás (95/46/EK irányelv) megköveteli, hogy a tagállamok teljes függetlenségben eljáró felügyelő hatóságot jelöljenek ki a szóban forgó irányelv alkalmazásának nyomon követésére. Ezt az Európai Unió Bírósága is megerősítette. Egy Németországgal kapcsolatos ügyben hozott ítéletében (a C-518/07 sz. ügyben 2010. március 9-án hozott ítélet) a Bíróság hangsúlyozta, hogy az adatvédelmi ellenőrző hatóságoknak minden külső befolyástól menteseknek kell lenniük, ideértve az állam által gyakorolt közvetlen vagy közvetett befolyást is. A Bíróság ítélete szerint az a kockázat, hogy az adatkezelést ellenőrző hatóságok döntéseire az őket felügyelő hatóságok politikai befolyást gyakorolhatnak, már elegendő akadályát jelenti annak, hogy az előbbiek független módon láthassák el feladatkörüket.

Előzmények

Az Európai Bizottság 2011-ben jelezte, hogy szorosan nyomon fogja követni a Magyarország új alkotmányával kapcsolatos fejleményeket, tekintettel az Európa Tanács, egyes európai parlamenti képviselők és mások által megfogalmazott aggályokra. Az elmúlt hónapokban a Bizottság szoros kapcsolatban állt a magyar hatóságokkal az alkotmány végrehajtására szolgáló sarkalatos törvények tervezeteinek elkészítése kapcsán. A Bizottság aggályokat fogalmazott meg e törvényeknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően (lásd Memo/12/9). José Manuel Barroso elnök, valamint Viviane Reding és Olli Rehn alelnökök december folyamán levélben is hangot adtak ezen aggályoknak. Ezenkívül Neelie Kroes alelnök 2011-ben több alkalommal felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal. A Bizottság már 2011 januárjában fellépett a magyar médiaszabályozás négy olyan pontjának módosítása érdekében, amely nem felelt meg az uniós jognak.

További információk:

José Manuel Barroso elnök honlapja:

http://ec.europa.eu/president

Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Olli Rehn alelnök, a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/rehn/index_en.htm

Lásd még: MEM0/12/12

Kapcsolattartók:

Pia Ahrenkilde Hansen (+32 2 295 30 70)

Cezary Lewanowicz (+32 2 298 05 09)

Matthew Newman (+32 2 296 24 06)

Amadeu Altafaj Tardio (+32 2 295 26 58)

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)

Vandna Kalia (+32 2 299 58 24)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website