Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

Az új álláshelyek 85 %-át kisvállalatok teremtik

Brüsszel, 2012. január 16. 2002-2010. között az EU-ban a nettó álláshelyek1 85 %-át kis- és középvállalkozások (kkv-k) teremtették. Ez az érték jelentősen meghaladja a teljes foglalkoztatás kkv-kra eső 67 %-os megoszlását. Ebben az időszakban az EU-s vállalkozások nettó foglakoztatása lényegesen megnövekedett, átlagosan 1,1 millió új álláshellyel évente. Ezek az Európai Bizottság által ismertetett, a kis- és középvállalkozásoknak a munkahelyteremtésben vállalt fontos szerepéről szóló tanulmány friss eredményei.

Évi 1 %-os értékkel a foglalkoztatás növekedése a kis- és középvállalkozásoknál 0,5 %-kal volt magasabb, mint a nagyvállalatok esetében. Egyértelmű kivételnek számít a kereskedelmi ágazat, amelyben a kis- és középvállalkozások révén történő foglalkoztatás növekedése mindössze évi 0,7 % a nagyvállalatok által képviselt 2,2 %-os növekedéshez viszonyítva. Mindez a kereskedelmi nagyvállalatok erős növekedésének köszönhető, különös tekintettel a gépjárművek kereskedelmére, karbantartására és javítására.

A kisvállalkozások kategóriáján belül a mikrovállalkozások (kevesebb mint 10 foglalkoztatott) felelősek a vállalkozás területén a nettó teljes foglalkoztatásban elért legmagasabb arányú (58 %-os) növekedésért.

Az új (öt évnél fiatalabb) vállalkozások felelősek továbbá az új munkahelyek túlnyomó többségéért. Az új munkahelyek több mint negyedét (27 %) az üzleti szolgáltatásokat nyújtó új vállalkozások teremtik, míg az új közlekedési és távközlési vállalatok minimálisan, mindössze 6 %-kal járulnak hozzá a munkahelyteremtéshez.

Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke, a következőképpen nyilatkozott: „Az európai gazdaság e válságos időszakában a kisvállalkozásoknak egyre fontosabb szerepük van az új munkahelyek teremtésében. A munkahelyteremtésben vállalt jelentős szerepük hangsúlyozza a kis- és középvállalkozások minden eddiginél nagyobb létjogosultságát és annak szükségét, hogy minden szinten támogassuk őket. A kis és új vállalkozások egyértelműen a gazdasági növekedés helyreállításának kulcsfigurái”.

Bővebb információ a kkv-k teljesítményértékeléséről szóló internetes oldalon található:

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm

A válság főbb hatásai: a kisebb vállalkozások gyakrabban számolnak be negatív hatásokról

A felmérés eredményei szerint a gazdasági válság a vállalkozások minden típusán nyomott hagyott, különösen érzékenyen érintve a mikrovállalkozásokat. A 2009/2010-es gazdasági válság eredményeként a munkahelyek száma évente átlagosan 2,4 %-kal csökken a kkv-szektorban, szemben a nagyvállalkozásokkal, ahol ez a csökkenés 0,95 %-os évente. A foglalkoztatottak számának alakulása 2010-ben még negatív képet mutat, ám a felmérés készítésének idején a 2011-es évre vonatkozó kilátások biztatóbbak. Azon vállalkozások aránya, amelyeknél 2011-ben elbocsátásokra lehetett számítani kisebb volt, mint azon vállalkozásoké, melyeknél 2010-ben az elbocsátások ténylegesen megtörténtek.

A foglalkoztatást érintő hatásokon túl a válságnak a vállalkozásokra gyakorolt (messze) legsúlyosabb negatív hatása a termékeik és szolgáltatásaik iránti teljes kereslet hanyatlása (a társaságok 62 %-a említette ezt), melyet a ügyfélfizetési feltételek erősödése kísér (a cégek 48 %-a említette ezt), végül pedig a forgótőke hiánya, ami a válaszadók 31 %-át érintette.

A válsággal szemben fegyvert jelenthet az innovációs képesség

Az innovációnak – úgy tűnik – pozitív hatásai vannak: Innovatív vállalkozások, illetve innovatívabb országok vállalkozásai gyakrabban számolnak be foglalkoztatás-növekedésről, és foglalkoztatás-növekedési rátájuk is magasabb.

A felmérés hangsúlyozza, hogy ezek az innovatív kkv-k, illetve innovatívabb gazdaságokban működő társaságok kevésbé sínylették meg a gazdasági válságot. Míg a szerényebb újítónak számító országokban2 működő vállalkozások 70 %-a, addig az innováció terén vezető szerepet betöltő országok mindössze 45 %-a említette az összkereslet hanyatlását.

Munkaminőség a kkv-kban

A felmérés a munkaminőség két átfogó dimenzióját különbözteti meg: a foglalkoztatás minőségét és a munkaminőséget. Általánosságban elmondható, hogy a kisvállalkozásokban végzett munka kevésbé produktív, a munkavállalók rosszabbul fizetettek és kevésbé szervezettek, mint a nagyvállalatoknál. Ami a vállalkozás humán erőforrásainak „kedvező” oldalát illeti, a mikrovállalkozások a versenytársaikkal szembeni versenyelőnyről számolnak be: munkalégkör, a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly, rugalmas munkaidő-beosztás.

Előzmények

A felmérés a kkv-k teljesítményértékelési tervéről szóló felmérésének része, és a 2010 végén a vállalkozási és innovációs programban résztvevő 27 uniós tagállamban és 10 másik országban (Albánia, Horvátország, Izland, Izrael, Liechtenstein, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország) működő vállalatokról készült felmérésen alapul.

MEMO/12/11

Kapcsolattartók:

Carlo Corazza +32 22 95 17 52

Sara Tironi +32 22 99 04 03

1 :

Egy adott periódusban a teremtett és elveszített álláshelyek különbsége

2 :

Az osztályozás a 2010-es innovációs eredménytábla (2010 Innovation Scoreboard) eredményein alapul, amely négy teljesítménycsoportba sorolja az országokat 24 innovációs mutatón keresztül mért teljesítményüktől függően. (1) Az innovációban élenjárók országok; (2) Az innovációval haladó országok; (3) Mérsékelt innovációs teljesítményt mutató országok és (4) Alacsony innovációs teljesítményt mutató országok


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site