Navigation path

Left navigation

Additional tools

A dohai éghajlat-változási konferencián szerény előrelépés történt a 2015-ös klímamegállapodás irányába

European Commission - IP/12/1342   08/12/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Doha, 2012. december 8.

A dohai éghajlat-változási konferencián szerény előrelépés történt a 2015-ös klímamegállapodás irányába

Az Európai Unió üdvözli a dohai éghajlat-változási konferencia eredményeit: a konferencián sikerült lefektetni az éghajlatváltozás elleni ambiciózusabb, rövid távon megvalósítandó nemzetközi fellépés alapjait, előkészíteni az utat egy 2015-ben létrehozandó új globális klímamegállapodás felé és lehetővé tenni a kiotói jegyzőkönyv 2013. január 1-jén kezdődő második szakaszának elindítását.

Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa így fogalmazott: „A dohai konferencia az éghajlatváltozás kihívásaira válaszoló, régi szabályrendszerből az újba való átmenetet jelentette. Ma már jó úton vagyunk a 2015-ös globális megállapodás felé. Az eddig megtett út nem volt zökkenőmentes, és nem mondható túl gyorsnak sem, azonban fontos mérföldkövet sikerült átlépnünk. Intenzív tárgyalások várnak ránk, és fontos, hogy ambiciózusabb célokat fogalmazzunk meg és felgyorsítsuk a folyamatokat.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelenleg betöltő Ciprus mezőgazdasági, környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős minisztere, Szofoklísz Aletrárisz hozzátette: „A konferencián elfogadott határozatok olyan szilárd alapot képeznek, amelyre támaszkodva globális szinten nagyratörőbb célokat tűzhetünk ki a 2015-re elérendő kibocsátáscsökkentés tekintetében. Az EU – partnereivel együttműködésben – arra törekszik, hogy a lehető legjobban kiaknázza a kínálkozó lehetőséget. Azért jöttünk Dohába, hogy megismerjük a fejlődő országok konkrét javaslatait azzal kapcsolatban, hogy miként kívánják kezelni az éghajlatváltozás kapcsán fellépő károkat és veszteségeket. Üdvözöljük a megállapodást, amely azt tűzi ki célul, hogy jövőre intézményi szintű lépések jöjjenek létre e témával kapcsolatban.

A hathatós fellépést célzó durbani platform

Az EU kérésével összhangban a konferencia résztvevői megállapodtak a durbani platform keretéhez illeszkedő, 2013-ra és az azt követő évekre szóló munkatervben. A platformnak két fő feladata van: az összes országra egyaránt alkalmazandó, 2015-ben elfogadandó új globális éghajlat-változási megállapodás létrehozása, valamint azon lehetőségek kijelölése, amelyekkel a 2020-ra teljesítendő kibocsátáscsökkentés tekintetében ambiciózusabb célkitűzések érhetők el, és ily módon csökkenthető a különbség a jelenlegi vállalások, illetve azon vállalások között, amelyek révén a globális felmelegedés 2 °C alatt tartható. A Dohában kidolgozott munkaterv tartalmazza mindkét feladat főbb lépéseit és javaslatot tesz arra, hogy azok keretében milyen kérdésekkel érdemes foglalkozni. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azon szándéka, hogy 2014-ben éghajlat-változási csúcstalálkozóra hívja össze a világ vezetőit, további politikai lendületet kölcsönöz e folyamatnak.

A tárgyalások összehangolása

Az éghajlat-változásról szóló nemzetközi tárgyalási folyamatot sikerrel racionalizálták, amikor megszüntették a kiotói jegyzőkönyvvel, illetve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményén belül zajló hosszú távú együttműködéssel foglalkozó, párhuzamosan dolgozó munkacsoportokat. A 2015-ös megállapodásra irányuló tárgyalások egyetlen fóruma tehát a durbani platform lesz.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása

A világon az Európai Unió nyújtja a legtöbb hivatalos fejlesztési segélyt és éghajlat-politikai finanszírozást a fejlődő országoknak. Dohában az EU tanúbizonyságát adta annak, hogy a tervek szerint halad az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára a 2010–2012. közötti időszakra elkülönített 7,2 milliárd euró összegű gyorsfinanszírozás hiánytalan kifizetése, és fejlődő országokbeli partnerei felé azt is megerősítette, hogy jövőre is hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. Számos uniós tagállam és több más fejlett ország is tett 2013-ra, sőt egyes esetekben 2015-re szóló konkrét finanszírozási vállalásokat. A finanszírozásra vonatkozó határozatok arra ösztönzik a fejlett országokat, hogy a 2013–2014-es időszakban éghajlat-politikai finanszírozás összegét tartsák legalább a gyorsfinanszírozás összegének szintjén. A határozatok értelmében továbbá egy évvel meghosszabbítják a hosszú távú finanszírozásról szóló munkaprogramot: a cél segítséget nyújtani a fejlett országok számára ahhoz, hogy a fejlődő országok által végrehajtandó enyhítő intézkedések és átlátható végrehajtás révén, állami, magán és egyéb forrásokból 2020-ig évente 100 milliárd dollárral növeljék az éghajlat-politikai finanszírozást.

Az éghajlatváltozás kapcsán fellépő károk és veszteségek

A dohai konferencia résztvevői a fejlődő országok egyik fő aggodalmával is foglalkoztak: megállapodtak arról, hogy intézményi megoldásokat, köztük nemzetközi mechanizmusokat kell létrehozni az éghajlatváltozás kapcsán fellépő károk és veszteségek kezelésére, különösen a legveszélyeztetettebb fejlődő országok tekintetében. Ezek a rendelkezések a jövő évben Varsóban megrendezésre kerülő ENSZ klímakonferencián kerülnek meghatározásra.

A Kiotói Jegyzőkönyv

A dohai konferencia kiegyensúlyozott eredménnyel zárult, és ez lehetővé tette az EU számára, hogy megerősítse, részt fog venni a Kiotói Jegyzőkönyv 2013. január 1-jével kezdődő második szakaszában. A konferencián elfogadták a második szakasz szabályozásáról szóló, ratifikálható módosítást. A második szakasz nyolc évig fog tartani, így biztosítható az ezen időszak vége és a 2020-ban életbe lépő új globális megállapodás kezdete közötti zökkenőmentes átmenet. Az EU a módosítást 2013. január 1-jétől alkalmazza, annak ellenére, hogy annak az uniós intézmények és a tagállamok általi hivatalos ratifikációja valószínűleg egy évet is igénybe vesz.

Az EU által a második szakasz vonatkozásában tett vállalások összhangban állnak saját belső vállalásával, amelynek értelmében 2020-ig az 1990-es szinthez képest 20%-os kibocsátácsökkentést kell elérni, azonban megmarad annak a lehetősége is, hogy kedvező körülmények esetén ezt akár 30%-ra növelje. A csökkentési célkitűzést az EU és tagállamai Horvátországgal és Izlanddal közösen fogják teljesíteni. 2014-ben a második szakaszban részt vevő összes ország célszámait felülvizsgálják, és lehetőség szerint növelik.

Az EU és a második szakaszban kötelezettségvállasokat tevő összes többi ország már az időszak kezdetétől igénybe veheti a kiotói mechanizmusokat. Az első kötelezettségvállalási időszakról többletként megmaradt kibocsátási egységek (AAU-k) megvásárlása tekintetében korlátozások fognak érvényesülni. A konferencián hozott határozatok részét képezik továbbá azok a politikai nyilatkozatok, amelyekben az EU és tagállamai, valamint a többi fő potenciális vásárló – Ausztrália, Japán, Liechtenstein, Monaco, Új-Zéland, Norvégia és Svájc – vállalta, hogy nem fog vásárolni az első kötelezettségvállalási időszakról megmaradt kibocsátási egységet.

A második szakasz a 2020-ban életbe lépő globális megállapodás felé való átmenet része. A Kiotói Jegyzőkönyv második szakaszában részt vevő országok – köztük az EU – a világszintű kibocsátás mintegy 14%-áért felel. Ez is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozásra vonatkozó leendő szabályrendszerben valamennyi országnak részt kell vennie.

Kapcsolattartók:

Stephanie Rhomberg (+32 2 298 72 78)

Isaac Valero Ladron (+32 2 296 49 71)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website