Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

A figyelmeztető mechanizmus keretében kiadott első bizottsági jelentés az EU-ban mutatkozó makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére

Brüsszel, 2012. február 14. – A gazdasági kormányzás új szabályrendszere, az ún. hatos jogszabálycsomag két pillérre, a költségvetési és a makrogazdasági felügyeletre épül. A makrogazdasági egyensúlytalanságok esetén követendő eljárás a kockázatos gazdasági fejlemények feltárását és korrekcióját segítő új felügyeleti eszköz. A figyelmeztető mechanizmus keretében ma elfogadott legelső éves jelentés a felügyelet első lépésének tekinthető. Az Európai Bizottság 12 olyan tagállamot talált, amelyek makrogazdasági helyzetét részletesebb elemzésnek kell alávetni. E részletes felülvizsgálatok keretében értékelik, hogy valóban fennáll-e egyensúlytalanság és ha igen, ártalmas-e.

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért, monetáris politikáért és az euróért felelős alelnöke így nyilatkozott: A válság felszínre hozta azokat a kockázatokat, amelyeket a makrogazdasági egyensúlytalanságok jelentenek a pénzügyi stabilitás, a gazdasági kilátások és az országok, valamint polgáraik jóléte és az Európai Unió egésze szempontjából. Első lépésként ma elindítjuk egyes országok makrogazdasági helyzetének részletes vizsgálatát. Ha kiderül, hogy egyensúlytalanságok állnak fenn és azok ártalmasak, ez az új eszköz fontos lépés lesz az évek során felhalmozódott egyensúlytalanságok kiigazítása felé. A szilárd költségvetési politika és a kockázatos makrogazdasági egyensúlytalanságok korai feltárása és korrekciója szükséges feltétele a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés visszaállításának.”

A figyelmeztető mechanizmus keretében készült jelentés, amely 10 – többek között a versenyképesség visszaesésére, a nagymértékű eladósodottságra vagy az eszközárbuborékokra utaló – makrogazdasági mutatót tartalmazó eredménytáblán alapul és más gazdasági adatokat is figyelembe vesz, feltárja, hogy mely tagállamok makrogazdasági helyzetét kell részletesebben megvizsgálni. Ez a makrogazdasági egyensúlytalanságok esetén követendő eljárás (Macroeconomic Imbalance Procedure – MIP) kiindulópontja, ami elmélyíti a tagállamokkal a gazdaságpolitika alakításáról folytatott párbeszédet. Az Európai Bizottság szükség esetén ajánlást intéz az érintett tagállamhoz és felszólítja arra, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket a helyzet megszüntetése vagy az egyensúlytalanság állandósulásának megakadályozása érdekében.

A Bizottság úgy véli, hogy az alábbi (betűrendben felsorolt) országok makrogazdasági helyzetét részletesebben meg kell vizsgálni: Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.

A jelentés megállapítja, hogy a következő országok esetében jelenleg nincs szükség további részletes felülvizsgálatra: Ausztria, a Cseh Köztársaság, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország és Szlovákia. Ezek az országok is kapnak azonban a költségvetési és makrogazdasági szakpolitikákra vonatkozó ajánlásokat az európai szemeszter keretében.

Görögország, Írország, Portugália és Románia esetében nem készül részletes elemzés, mivel ezek az országok az EU és az IMF által biztosított, feltételekhez kötött pénzügyi támogatási programban részesülnek, ezért már eleve megerősített gazdasági felügyelet alatt vannak.

Az említett tizenkét ország részletes vizsgálatára a következő okok miatt van szükség:

Belgium: az exportpiaci részesedés jelentősen visszaesett, emellett a fizetési mérleg egyenlege és a költségalapú versenyképesség romlott. A magánszektor bruttó adósságának magas szintjét a jelentős államadóssággal együtt kell vizsgálni.

Bulgária: A külső és belső egyensúlytalanságok rendkívül gyorsan halmozódtak fel, de az országban jelenleg gyors és jelentős kiigazítás zajlik. Mivel a felhalmozódott egyensúlytalanságok szintje még mindig magas, a további korrekcióra vonatkozó kilátások közelebbi vizsgálatot tesznek szükségessé.

Dánia: A gyors hitelbővüléssel és a magánszektor, különösen a háztartások adósságállományának megugrásával járó, válság előtti ingatlanpiaci fellendülés korrekciója 2007-ben megkezdődött. Miközben a hitelkamatok és az ingatlanárak az elmúlt években részben kiigazításra kerültek, a magánszektor adósságállománya továbbra is nagyon magas.

Spanyolország: jelenleg kiigazítási időszakban van, miután az ingatlan- és a hitelpiac fellendülésének időszakában jelentős külső, valamint belső egyensúlytalanság halmozódott fel.

Franciaország: a kereskedelmi mérleg fokozatosan romlott és ez tükröződik a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlásában és az exportpiaci részesedések jelentős visszaesésében.

Olaszország: a 90-es évek közepe óta jelentős mértékben romlik a versenyképesség, ami megnyilvánul az exportpiaci részesedés tartós visszaesésében is. Bár a magánszektor eladósodottsága viszonylag visszafogott, az államadósság szintje aggályokra ad okot, különösen a gyenge növekedési teljesítmény és a strukturális problémák ismeretében.

Ciprus: átfogó problémák vannak mind a külső, mind a belső oldalon. A ciprusi gazdaságra a folyó fizetési mérleg tartós hiánya és az exportpiaci részesedés visszaesése jellemző, a magánszektor jelentős eladósodottsága mellett.

Magyarország: komoly egyensúlytalanságok jelentős kiigazítása zajlott le. Az eladósodottság mértéke továbbra is magas, különösen az állami szektorban, de a magánszektorban is. Emellett a külső eladósodottság szintje a legmagasabb az EU-ban.

Szlovénia: a belső egyensúlytalanságok a fajlagos munkaerőköltségeknek, a magánszektor hitelállományának és az ingatlanáraknak a jelentős növekedésével együtt gyorsan halmozódtak. A nagy tőkeáttételű banki ágazatra jelentős nyomás nehezedik, mivel a gazdaság egy nehéz hitelállomány-leépítési folyamat elején van.

Finnország: Az exportpiaci részesedések visszaesése jelentős volt. A magánszektor eladósodottsága az elmúlt évtizedben állandóan nőtt, aminek hátterében elsősorban a jelzáloghitelezés bővülése állt.

Svédország: A háztartások eladósodottsága növekszik, és az utóbbi időre jellemző lassúbb hitelnövekedés ellenére most igen magas szinten van. Ez az elmúlt tizenöt év meredek ingatlanár-emelkedését jelzi, ami csak az utóbbi időben kezdett stabilizálódni.

Egyesült Királyság: Az elmúlt évtizedben az exportpiaci részesedés jelentősen visszaesett, bár az utóbbi időben némi stabilizáció figyelhető meg. A magánszektorbeli adósság magas szintjét az államháztartás gyenge helyzetével együtt kell vizsgálni. A háztartások adósságállománya nagyrészt jelzáloghiteleket jelez, ami az ingatlanárak jelentős kumulált növekedésével kapcsolódik össze.

Emellett az eredménytábla közgazdasági értelmezése rámutat arra, hogy tovább kell elemezni a folyó fizetési mérleg nagy és tartós többletének mozgatórugóit és szakpolitikai hatásait.

Háttér

A makrogazdasági egyensúlytalanságok esetén követendő eljárás az uniós és euróövezeti költségvetési és makrogazdasági felügyelet erősítését célzó, 2011. december 13-án hatályba lépett ún. hatos jogszabálycsomag (MEMO/11/898) része. A MIP és a végrehajtási rendelet az egyensúlytalanságok megelőzését és korrekcióját segítő új eszközzel megfelelő választ jelent a makrogazdasági fejlemények jobb nyomon követésének kihívására.

A részletes elemzés feltárja majd, hogy ténylegesen fennállnak-e makrogazdasági egyensúlytalanságok. Amennyiben azok nem ártalmasak, az eljárás lezárul. Amennyiben káros egyensúlytalanságokról van szó, megelőző vagy korrekciós intézkedésre van szükség.

A MIP prevenciós ága lehetőséget ad az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak arra, hogy korai szakaszban fogadjon el ajánlásokat, vagyis akkor, amikor az egyensúlytalanságok még nem halmozódtak fel. Súlyosabb esetekben a korrekciós ág, a makrogazdasági egyensúlytalanságok esetén követendő eljárás megindítására lehet szükség.

A figyelmeztető mechanizmus keretében készült jelentés következtetéseit az érintett euróövezeti tagállamok vonatkozásában az eurócsoport, az összes uniós tagállam tekintetében pedig a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereiből álló Tanács (ECOFIN) vitatja meg. Az Európai Bizottság az Európai Parlament észrevételeire is számít.

Ezek alapján az Európai Bizottság részletes országspecifikus felülvizsgálatokat készít, amelyek az európai szemeszter keretében folyó integrált gazdasági felügyelettel összefüggésben végrehajtott elemzés részét képezik.

További információ:

MEMO/12/104

A jelentés teljes terjedelmében itt olvasható:

http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/documents/alert_mechanism_report_2012_en.pdf

http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/macroeconomic_imbalance_procedure/index_en.htm

Kapcsolattartók:

Amadeu Altafaj Tardio (+32 2 295 26 58)

Vandna Kalia (+32 2 299 58 24)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site