Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

K+F eredménytábla: a vezető uniós vállalkozások a válság ellenére is áldoznak innovációra

Commission Européenne - IP/12/1324   06/12/2012

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. december 6.

K+F eredménytábla: a vezető uniós vállalkozások a válság ellenére is áldoznak innovációra

Versenyelőnyük megőrzése érdekében a főbb uniós székhelyű vállalkozások továbbra is támaszkodnak kutatásra-fejlesztésre – az elhúzódó pénzügyi és gazdasági válság ellenére. 2011-ben 8,9%-kal növelték K+F beruházásaikat (a 2010. évi 6,1%-os szintről). A 9%-os növekedés csaknem megegyezik az amerikai vállalatok esetében tapasztalttal (9%), meghaladja a világátlagot (7,6%) és jóval felülmúlja a japán vállalatokét (1,7%). A K+F-intenzív ágazatokban mindenekelőtt a foglalkoztatás növekszik az átlagosnál magasabb mértékben. Ezek az Európai Bizottság 2012. évi európai uniós ipari K+F beruházási eredménytáblájának fő megállapításai az 1500 legnagyobb, globális K+F beruházóról. Az első 50 között 15 uniós, 18 egyesült államokbeli és 12 japán vállalatot találunk. A rangsor élén a Toyota japán autógyártó áll, az uniós vállalatok közül a legelőkelőbb helyen a Volkswagen végzett (a rangsorban a harmadik), 7,2 milliárd euró összegű beruházással. Az Eurostat közelmúltban közzétett adatai szerint az uniós köz- és magánszféra együttes kutatási kiadásai 2011-ben a GDP 2,03%-ára emelkedtek a 2010. évi 2,01%-ról. E növekedés jórészt a magánszféra megnövekedett ráfordításainak tudható be.

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A tudás az európai versenyképesség éltető ereje, így az uniós vállalkozások nagyobb mértékű K+F beruházásait fegyverbe hívó szónak kell tekintenünk a növekedésért és munkahelyteremtésért folytatott küzdelemben. Most tehát az a feladatunk, hogy a magánszektor ambíciójához mérten mind nemzeti, mind uniós szinten növeljük a K+F célú beruházásokat. Az uniós vezetőknek a kutatásról és innovációról szóló jövőbeli keretprogram, a Horizont 2020 nagyratörő költségvetésének elfogadásával kell jelét adniuk a folyamat erőteljes támogatásának.”

Az eredménytáblában szereplő vállalkozások teljes beruházására vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok továbbra is megelőzi az EU-t (178,4 milliárd euró szemben a 144,6 milliárd euróval), ami az amerikai csúcstechnológiai cégek magasabb számával magyarázható. Az első 100 vállalat közül a K+F kiadások terén az IKT-ágazat képviselői mutatják a legerőteljesebb növekedést, például a Huawei (48,4%), az Apple (36,3%) és az STMicroeleectronics (34,5%). Ugyancsak számottevően növekedett néhány autó- és alkatrészgyártó vállalat K+F beruházási szintje, ezek közül a BMW (21,6%) és a Renault (19,4%) uniós székhelyű.

Az EU-n belül a K+F 2011. évi bővülése nagymértékben a gépjárműiparnak (16,2%-os növekedés) tudható be; az EU-ban ezen iparág részesedése a legnagyobb a K+F beruházásokból (25%). Az EU teljes magánszférabeli kutatási-fejlesztési beruházásának mintegy egyharmadát kitevő, németországi székhelyű vállalkozások 9,5%-kal növelték K+F célú kiadásaikat. Az Egyesült Királyságban, illetve Franciaországban székelő vállalatok esetében, amelyek szintén jelentős részt vállalnak a magánszférabeli kutatásból, a növekedés 13,1%, illetve 7,6% volt.

Háttér-információk

A 2012. évi eredménytábla a kutatási-fejlesztési célú beruházásokra a világon a legtöbb pénzt fordító 1500 vállalatot veszi alapul, amelyek a világ összes vállalkozását tekintve együttesen az összes K+F célú ráfordítás csaknem 90%-át adják. Az eredménytábla a vállalatok saját forrásból finanszírozott globális K+F beruházásának összértékét méri, függetlenül attól, hogy az adott kutatásra-fejlesztésre hol kerül sor. Az 1500 vállalkozás közül 405 uniós székhelyű, 503 egyesült államokbeli, 296 Japánban bejegyzett, 296 pedig a világ egyéb részein, köztük Svájcban, Dél-Koreában, Kínában, Indiában és 23 egyéb országban található. Az eredménytáblában szereplő országok mindegyike legalább 35 millió eurót fordított kutatás-fejlesztésre 2011 során.

Az eredménytábla adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatás növekedési üteme általában magasabb a K+F-intenzív ágazatokban. Az eredménytáblában szereplő vállalatok 815 elemű mintája esetében az általános foglalkoztatási számadatok 22,3%-kal nőttek a 2003–2011 közötti időszakban, a növekedés a magas K+F-intenzitású ágazatokban volt a legjelentősebb (36,1%). Az uniós vállalkozások esetében a foglalkoztatás növekedése különösen erőteljes volt (38%) a csúcstechnológiai ágazatokban, 20% a közepes-magas és 19% az alacsony K+F-intenzitású ágazatokban.

Egy új tanulmány rávilágít arra, hogy K+F szempontjából az EU vonzó célpont az unión kívüli vállalkozások számára, és hogy a külföldi K+F beruházások az európai foglalkoztatás és versenyképesség jelentős forrását képezik. Az amerikai vállalkozások például a 2000. évi 12 milliárd dollárról 2008-ra 23 milliárd dollárra növelték EU-beli K+F kiadásaikat. Az amerikai vállalkozások tízszer többet költenek K+F tevékenységekre az Európai Unióban, mint Kínában és Indiában együttvéve. Egy, a vezető uniós vállalkozásokról készült közelmúltbeli tanulmány (IP/12/905) kiemelte a közszféra K+F beruházásának magánszférabeli kutatás-fejlesztésre gyakorolt, erős pozitív hatását, beleértve az adóügyi ösztönzőket, a nemzeti támogatásokat, az uniós pénzügyi támogatást, valamint a köz- és magánszféra közötti uniós és nemzeti szintű partnerségeket.

A Horizont 2020 az EU új kutatási és innovációs programja, amelyet a Bizottság a 2013 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési javaslat részeként terjesztett elő. Annak érdekében, hogy a növekedés és a foglalkoztatás hajtóerejét jelentő kutatás és innováció fellendülhessen, a Bizottság 80 milliárd eurós költségvetésre tett javaslatot – ez jelentős növekedés a jelenlegi hetedik keretprogramban szereplő 55 milliárd euróhoz képest.

Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra a köz- és a magánszféra együttesen a GDP 3%-ának megfelelő összeget fordítson kutatásra. Az Európa 2020 stratégia ezen célértékét rövid időn belül kiegészíti a jelenleg kidolgozás alatt álló innovációs célérték.

További tájékoztatás és a listavezető 50 céggel kapcsolatos adatok részletes ismertetése a MEMO/12/948 dokumentumban olvasható.

További részleteket a 2012. évi európai uniós ipari K+F beruházási eredménytábla, a vállalati szektorban megvalósuló K+F beruházások tendenciáiról szóló, 2012. évi EU-felmérés, valamint az ipari kutatásokat és beruházásokat nyomon követő és elemző (IRMA) jelentések tartalmaznak:

http://iri.jrc.ec.europa.eu/reports.htm

A vállalati szektorban megvalósuló K+F beruházások nemzetközivé válásáról szóló tanulmány és e beruházások gazdasági hatásának elemzése:

http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm?pg=other-studies

A „Horizont 2020” keretprogramról az alábbi internetcímen találhatók további információk:

http://ec.europa.eu/research/horizon2020/

Az Innovatív Unió kezdeményezésről az alábbi internetcímen találhatók további információk:

http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm

Kapcsolattartók:

Michael Jennings (+32 2 296 33 88)

Monika Wcislo (+32 2 298 65 95)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site