Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. december 5.

A díjazás éves kiigazítása miatt 1,1 százalékkal csökken az uniós tisztviselők fizetésének vásárlóereje

A nehéz gazdasági helyzetet tükrözi, hogy az uniós tisztviselők vásárlóerejük 1,1 %-os csökkenésével számolhatnak 2012-ben. Ez a csökkenés a díjazás éves kiigazításának kiszámításakor alkalmazandó mechanizmusból ered. Ez a vásárlóerő 2011. évi, 3,6 %-os csökkenését követően következik be. 2004 és 2011 között az uniós tisztviselőknek összesen 7,6 %-os vásárlóerő-csökkenéssel kellett megbirkózniuk.

E mechanizmus – az úgynevezett „módszer” – nyolc tagállamból álló kosár alapján követi nyomon a tagállami köztisztviselők vásárlóerejének – felfelé vagy lefelé történő – változását. (A 2004-ben a tagállamok kifejezett döntésén alapuló minta az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Hollandiát, Spanyolországot, Belgiumot és Luxemburgot foglalja magába, és együttesen az uniós GDP 76 %-át képviseli.) Másként fogalmazva, ez a módszer e tagállamok kormányainak saját köztisztviselőik fizetésére vonatkozó politikai döntéseit alkalmazza az EU személyzetének fizetésére.

Idén az eredmény pontosan tükrözi a nehéz gazdasági helyzetet, és annak a tagállami közszolgálatokra gyakorolt nagyon eltérő hatásait: figyelembe veszi a fizetések növekedését Németországban (+4,3 %), Belgiumban (+2,5 %), Luxemburgban (+2,5 %), Franciaországban (+1.8 %) és az Egyesült Királyságban (+0,9 %), a 3 %-os spanyol és az 1,9 %-os holland bércsökkentést, valamint a bérek befagyasztását Olaszországban (0 %). Az érintett tagállami köztisztviselők vásárlóerejének összesített változása -1,1 %. Így ezzel azonos mértékben csökken vásárlóerő az uniós tisztviselők esetében, függetlenül attól, hogy az Unión belül hol és melyik uniós intézménynél vagy ügynökségnél dolgoznak.

A belgiumi infláció alapján a brüsszeli uniós tisztviselők díjazásának nominális kiigazítása 1,7 %. Ez az infláció szintje alatti növekedés, amely a vásárlóerő 1,1% -os csökkenését eredményezi. A fentebb ismertetettek szerint ez alacsonyabb, mint a tisztviselők díjazásának nominális kiigazítása a mintában szereplő tagállamok felében.

Egy kivételi záradék lehetővé teszi a módszer alkalmazásának felfüggesztését, olyan szigorú jogi feltételek teljesülése esetén, amelyek szerint a „gazdasági és szociális helyzetben komoly és hirtelen romlás” következett be, és ez a módszerrel nem mérhető. Egy mélyreható elemzés azonban kimutatta, hogy ezek a feltételek nem teljesültek, és a vásárlóerő 1,1 %-os javasolt csökkentése teljes mértékben tükrözi a tagállami köztisztviselők helyzetének változását.

A Bizottságnak azonban szilárd meggyőződése, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az uniós közigazgatásnak külön erőfeszítéseket kell tennie. Ez az oka, hogy a Bizottság már tavaly javaslatot nyújtott be a Tanácsnak és a Parlamentnek az uniós intézményekben és ügynökségeknél dolgozó teljes személyzet 5 %-os csökkentésére 2013 és 2017 között. Az ebből adódó megnövekedett munkateher kezelése érdekében a létszámcsökkentéssel párhuzamosan, bérkompenzáció nélkül 40 órára emelkedne a minimálisan kötelező heti munkaidő. Ezenfelül a Bizottság azt javasolta, hogy 63-ról 65 évre emeljék a nyugdíjkorhatárt, könnyítsék meg annak feltételeit, hogy 67 éves korig lehessen dolgozni, valamint bizonyos munkakörök esetében jelentősen – 18 % és 45 % közötti mértékben – csökkentsék a kezdő- és nyugdíjba vonulás előtti fizetések mértékét.

Ez jelentős, több mint 1 milliárd EUR összegű megtakarítást eredményezne a következő többéves pénzügyi keret alkalmazásának idején, hosszú távon pedig évi 1 milliárd eurót tenne ki az intézkedések hosszú távú hatásai következtében.

A Bizottság emellett tavaly nemcsak az eredetileg 2013-ig érvényben lévő speciális adó megőrzését javasolta, hanem az úgynevezett (a maximum 45 %-ot kitevő jövedelemadón felül) szolidaritási illeték 5,5 %-ról 6 %-ra való növelését. A Bizottság a tagállamok által megfogalmazott aggodalmak figyelembe vétele érdekében a szintén 2012 végéig érvényben lévő módszer reformját és meghosszabbítását is javasolta.

A Bizottság mélységes sajnálatát fejezte ki azt illetően, hogy a Tanács még nem alakított ki közös álláspontot ezen javaslatok kapcsán, annak ellenére, hogy azok már több mint 17 hónapja ismertek. A Bizottság sajnálatát fejezte ki továbbá arra vonatkozóan, hogy a Tanács emiatt nem tudja felhatalmazni az elnökséget arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen a javaslatról az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal. Ennek eredményeképp az uniós tisztviselők a nettó fizetésük emelkedését tapasztalhatták januárban a különleges illeték megszűnése miatt.

Az ennek a megakadályozására tett utolsó kísérlet keretében Maroš Šefčovič alelnök levelet írt Andreas Mavroyiannis-nak, a ciprusi elnökségért felelős miniszternek és Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, amelyben ismét emlékeztette őket a jelenlegi helyzetre és arra, hogy a Tanács és a Parlament hogyan oldhatná ezt meg közösen azáltal, hogy elfogadják a különleges illeték és a módszer alkalmazásának egy évvel való meghosszabbítását. A Bizottság ezt követően újból benyújtaná az összes eredetileg javasolt megszorító intézkedést a társjogalkotóknak.

Kapcsolattartók:

Antonio Gravili (+32 2 295 43 17)

Marilyn Carruthers (+32 2 299 94 51)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website