Egységes európai égbolt: a tagállamok nem tudják tartani a hatékonyan működő európai légtér kialakítására megállapított kulcsfontosságú határidőt

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. december 4.

Egységes európai égbolt: a tagállamok nem tudják tartani a hatékonyan működő európai légtér kialakítására megállapított kulcsfontosságú határidőt

A 2012. december 4-i határidőhöz képest sok tagállam esetében komoly lemaradások tapasztalhatók, és nem felelnek teljes mértékben a kilenc funkcionális légtérblokk minden szempontból működőképessé tételére vonatkozó követelményeknek. Nem sikerült tartani a funkcionális légtérblokkok kialakításának kiemelt jelentőségű határidejét, holott e regionális légtérblokkok alapvetően fontos részét képezik az egységes európai égbolt kialakítására irányuló ambiciózus terveknek, melyek az európai légtér kapacitásának háromszorosára növelését és ezzel együtt a légiforgalom-irányítási költségek felére csökkentését eredményezik. A Bizottság a mai napon arra hívta fel a figyelmet, hogy kötelezettségszegési eljárást fog indítani a funkcionális légtérblokkok tekintetében azon tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítik maradéktalanul az összes kérdéses szabályozási követelményt. A reformok felgyorsítása és az egységes európai égbolt teljes megvalósítása jegyében 2013 tavaszára a Bizottság új jogalkotási intézkedéscsomagot dolgoz ki.

Európa légterének szétszabdaltsága az alacsonyabb hatékonyság miatt évente közel 5 milliárd EUR többletköltséget jelent: 42 kilométerrel növeli meg egy átlagos repülőút hosszát, így a légi járműveknek több üzemanyagra van szükségük, nagyobb a károsanyag-kibocsátásuk, a légi társaságok több használati díjat kénytelenek fizetni és egyre hosszabbak a járatkésések. Az Egyesült Államok az európaival közel megegyező méretű, de nagyobb forgalmú légteret csaknem feleannyi költséggel irányít.

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas a következőképpen fogalmazott: „Megteszünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy az egységes európai égbolt valósággá váljon. A légtér túlterheltsége és a késések jelentette költségek nap mint nap a légi közlekedést igénybe vevő európai polgárokra és vállalkozásokra hárulnak. Ha figyelembe vesszük továbbá a nem megfelelő hatékonyság eredményezte gazdasági költségeket és a környezetvédelmi kiadásokat, az egységes európai égbolt kétségkívül túl fontos ahhoz, hogy veszni hagyjuk. A gazdaság válság közepette gyökeresen változtatnunk kell a jelenlegi helyzeten. Az európai légtér reformjának végrehajtása jelen pillanatban túl lassan halad. A funkcionális légtérblokkok az egységes európai égbolt infrastrukturális pillérei, megvalósításuk határidejét azonban nem tudtuk betartani. Nincs más választásunk: szigorúan érvényesíteni kell az uniós jogot.”

Az egységes európai égbolt számára a 2012. év döntő jelentőségű, decemberre ugyanis 4 fő célnak kellene teljesülnie, s ezek keretében többek között 9 funkcionális légtérblokknak kellene kiépülnie.

Az uniós jogszabályok értelmében a funkcionális légtérblokkok kialakításának határideje 2012. december 4. volt. Jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy az EU teljes területét és további négy országot (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Norvégia, Svájc) lefedő, összesen 9 funkcionális légtérblokk létrehozása megtörtént. E légtérblokkok ugyanakkor a szó szoros értelmében nem „funkcionálisak”, hiszen továbbra is vagy a nemzeti határokhoz igazodnak, vagy az egyes blokkok léginavigációs szolgáltatásai nem érik el az optimális szintet, esetleg mindkét tekintetben hiányosságok tapasztalhatók. A megoldásra váró problémák hátterében elsősorban az áll, hogy a működési fejlesztések meghatározása és kivitelezése helyett hosszú ideje nagyobb hangsúlyt kap az intézményi kérdések rendezése, illetve a nemzeti érdekek védelme.

Háttérinformációk:

Az egységes európai égbolt elnevezésű kiemelt kezdeményezés az európai légiforgalom-irányítás szerkezeti reformjával a jövő kapacitási és biztonsági igényeinek kielégítését szolgálja. Az első fázisára vonatkozó jogszabálycsomagot (SES I.) a kilencvenes évek végén született indítványok alapján 2004-ben fogadták el, második csomagját (SES II.) pedig 2009-ben.

Az egységes európai égbolt teljes körű megvalósításával:

• a biztonság a jelenlegi tízszeresére nő;

• a légtér kapacitása megháromszorozódik;

• a légi közlekedés irányításának költségei a felére csökkennek;

• a környezetre gyakorolt hatás 10%-kal csökken.

Miben rejlik a teljes mértékben funkcionális légtérblokkok előnye?

Az uniós légi közlekedési piac 1993-as megnyitása sokkal elérhetőbbé és megfizethetőbbé tette az utazást, továbbá serkentőleg hatott a légiforgalmi szolgáltatások növekedésére is. A forgalom azóta 54%-kal nőtt.

Az európai légtér korlátozott kapacitása azonban egyre nagyobb számú késéshez vezetett. A késéseket ugyanakkor nem lehet csak a kapacitás szűkösségével magyarázni, éppúgy szerepet játszik benne az európai légiforgalom-irányítás széttagoltsága és nem kellően hatékony működése. A légtér jelenlegi felosztása az országhatárok vonalát követi, ezért két város között – nemzetközi viszonylatban – gyakran nem lehet a legrövidebb útvonalon üzemeltetni a járatokat, jóllehet ezzel üzemanyagot takaríthatnánk meg, csökkennének a költségek, és a környezetre is kisebb nyomás nehezedne.

Megközelítőleg azonos méretű légteret vizsgálva Európában több mint 30 útvonal-léginavigációs szolgáltató működik, míg az USA-ban mindössze egy. Az Egyesült Államokban ugyanazon költségek mellett kétszer annyi járatot üzemeltetnek, mint Európában.

A funkcionális légtérblokk az országhatárok megszüntetésével eggyé vált európai égbolt részét képezi. Az uniós lakosság szabad áramlását, letelepedését és munkavállalását lehetővé tévő egységes piachoz hasonló egységes légtérként kell rá tekintenünk. A funkcionális légtérblokkok a repülésbiztonságot is növelik azáltal, hogy a légi járművek határátlépés, ezzel együtt pedig a kevésbé hatékony, nemzeti szintű szabályok nélkül közlekedhetnek. A funkcionális légtérblokkoknak köszönhetően a járatok egyenesebb útvonalon és megfelelő magasságban történő üzemeltetésével kevesebb üzemanyag kerül majd felhasználásra, és kevesebb számú késéssel kell majd számolni. Európa égboltjának egységesítése és a szolgáltatások konszolidációja csökkenteni fogja a légi közlekedés környezetre gyakorolt káros hatását, és éves szinten több milliárd euróval lehet redukálni a repüléssel járó költségeket.

A következő lépések

Az Európai Bizottság hamarosan felszólító levelet intéz valamennyi érintett félhez.

További információ: MEMO/12/934; IP/12/1089; SPEECH/12/711.