Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

2013. évi éves növekedési jelentés: út a fellendülés felé

Commission Européenne - IP/12/1274   28/11/2012

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. november 28.

2013. évi éves növekedési jelentés: út a fellendülés felé

Brüsszel, 2012. november 28. – Az Európai Bizottság ma elfogadta az öt prioritást tartalmazó 2013. évi éves növekedési jelentést. A megjelölt prioritásokra összpontosítva a tagállamok a válságot követően újra növekedési pályára állhatnak. A jelentés elindítja a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterét, amely biztosítja, hogy a tagállamok összehangolják költségvetési és gazdasági terveiket a Stabilitási és Növekedési Paktummal és az Európa 2020 stratégiával.

A prioritások kapcsán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a következőket nyilatkozta: „Döntő fontosságú, hogy kitartsunk a növekedésbarát költségvetési konszolidációt, gazdasági reformokat és célzott befektetéseket előirányzó stratégiánk mellett. Ez az egyetlen módja a bizalom helyreállításának és a tartós növekedés megteremtésének. Tudatában vagyok annak, hogy ezen reformok végrehajtása nehéz és fájdalmas folyamat, amelynek társadalmi következményei is lehetnek, a Bizottság éppen ezért minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a fellendülés során minél több munkahely jöjjön létre. Az éves növekedési jelentés politikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak, biztosítva, hogy a reformok okozta tehermegosztásból valamennyien méltányos módon kivegyük a részünket, és a legkiszolgáltatottabbak számára védelmet biztosítsunk.”

Az idei éves növekedési jelentés legfontosabb üzenete az, hogy bár az uniós politikák eredményei már kezdenek megmutatkozni – a költségvetési hiányok mértéke csökken, a pénzügyi piacokat jellemző feszültségek enyhülnek, és vannak arra utaló jelek, hogy egyes tagállamokban javul a versenyképesség –, további reformokra van szükség a fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez..A Bizottság ezért véli úgy, hogy a tavalyi éves növekedési jelentésben megfogalmazott öt prioritás (lásd: MEMO/11/821) továbbra is érvényes. Ezek a következők: a differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidáció elősegítése, a gazdaságra irányuló normális hitelezési tevékenység visszaállítása, a növekedés és versenyképesség elősegítése a jelenben és a jövőben, a munkanélküliség és a válság okozta társadalmi következmények megoldása, valamint a közigazgatás korszerűsítése.

Mind az öt prioritás a növekedésre és a munkahelyteremtésre összpontosít, külön hangsúlyt fektetve a méltányosságra. Nem létezik egyenmegoldás a növekedés és munkahelyteremtés fellendítésére, azonban vannak közös célkitűzések, és számos reformot fontolóra kell venni. A kutatás célzott támogatása az állami és magánszektorban, jobban teljesítő oktatási és képzési rendszerek a készségszint általános növelése érdekében, valamint egyszerűbb jogi szabályozás az induló üzleti vállalkozások számára – mindezek az intézkedések segíthetik a versenyképesség fokozását és ezáltal a növekedést. Az egységes piac és a hálózatos iparágak (közlekedés, energia és internetes infrastruktúra) további fejlesztése szintén lehetőségeket teremt az üzleti vállalkozások számára a fejlődéshez, valamint jobb szolgáltatásokat és termékeket biztosít a fogyasztók számára.

Az állam-, illetve kormányfők az Európai Tanács 2012. júniusi ülésén elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, és ennek nyomán az EU és a tagállamok fokozott erőfeszítéseket tesznek majd a rendelkezésükre álló növekedést segítő eszközök mobilizálására – az egységes piaci intézkedéscsomag végrehajtásától kezdve az uniós strukturális alapok célzottabb felhasználásáig. A Bizottság szintén a közelmúltban javasolt az energiapiacok működésének javítását célzó stratégiát, valamint a megerősített iparpolitikával kapcsolatos intézkedéseket. Emellett az EU 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretéről szóló átfogó megállapodás megkötése kulcsfontosságú a növekedés és versenyképesség helyreállításában Európa szerte, valamint az Európa 2020 célkitűzések teljesítésében.

Az éves növekedési jelentés hangsúlyozza, hogy a munkaerő-piaci helyzet sürgős intézkedést igényel. Az elmúlt évben 2 millióval nőtt a munkanélküliek száma, és számuk jelenleg meghaladja a 25 milliót. A tartós munkanélküliség aránya riasztóan magas, és a fiatalok helyzete számos országban drámai módon romlott. Az éves növekedési jelentés prioritásokat határoz meg a munkahelyteremtő fellendülés előkészítése, a foglalkoztathatósági szintek javítása és a társadalmi befogadás támogatása érdekében. Folyamatosan emelkedik az álláskeresők száma, a tagállamoknak éppen ezért támogatniuk kellene az állami foglalkoztatási szolgálatokat és fokozniuk kellene az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, beleértve az álláskeresőknek való segítségnyújtást, a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, a vállalkozók támogatását és a színvonalas szakmai gyakorlatokat.

Különösen aggasztó a fiatalok helyzete, az ifjúsági munkanélküliség aránya számos országban eléri az 50 %-ot. A Bizottság akciócsoportokat állított fel, hogy azok segítsék a nyolc legmagasabb ifjúsági munkanélküliségi aránnyal rendelkező országot az uniós alapoknak a munkahelyi képzésre és támogatási programokra való átcsoportosításában (lásd: MEMO/12/100). Az éves növekedési jelentés felkéri a tagállamokat, hogy hozzák létre az „Ifjúsági garancia” rendszerét, amely keretében valamennyi 25 évnél fiatalabb személy részt az iskola elvégzését vagy munkanélkülivé válását követő négy hónapon belül állásajánlatot kap, vagy további oktatásban, vagy gyakorlati képzésben vehet részt. A Bizottság december 5-én az ifjúsági garanciákról szóló teljes javaslatot terjeszt elő ifjúságfoglalkoztatási intézkedéscsomagja részeként.

Az éves növekedési jelentés nagy hangsúlyt fektet a legkiszolgáltatottabbak védelmére. Csökkenteni kell a jövedelemadó és a társadalombiztosítási költségek mértékét, különös tekintettel a rosszabbul fizetett munkavállalókra, és fokozni kell a reformokat a foglalkoztatási jogszabályok egyszerűsítése, a rugalmas munkafeltételek kidolgozása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a bérek alakulása elősegíti a munkahelyteremtést. További erőfeszítésekre van szükség ugyanakkor a szociális védelmi rendszerek hatékonyságának biztosítása és a válság hatásait ellensúlyozó aktív befogadási stratégiák kidolgozása kapcsán.

Az éves növekedési jelentés mellett a Bizottság közzéteszi a makrogazdasági egyensúlyhiánnyal kapcsolatos riasztási mechanizmusról szóló második jelentést (lásd: IP/12/1275). A riasztási mechanizmusról szóló jelentés a tagállamok gazdaságpolitikáinak (az EU–IMF programországok kivételével) első olvasatát tartalmazza 11 indikátort tartalmazó eredménytábla alapján, amely indikátorok a versenyképesség, eladósodottság, eszközárak, kiigazítás és a pénzügyi szektorral való kapcsolatok terén elért fejlődésre összpontosítanak. A 2013. évi riasztási mechanizmus keretében készült jelentésből kiderül, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiányhoz kapcsolódó kiigazítást illetően haladás tapasztalható. A folyó fizetési mérleg hiánya csökken a legnagyobb külső egyensúlyhiánnyal rendelkező országokban, ezzel párhuzamosan fokozatosan javul az exportteljesítmény és a versenyképesség, és folyamatban van az ingatlanpiaci korrekció. A 2013. évi riasztási mechanizmus keretében készült jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány felhalmozódásával és felszámolásával kapcsolatos előrelépés részletes felülvizsgálatát írja elő az alábbi 14 tagállamban: Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Málta, Hollandia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság. A Bizottság csak a részletes felülvizsgálat jövő tavaszi befejezését követően fogja megállapítani, hogy egyensúlyhiány vagy túlzott ellensúlyhiány áll-e fenn, és megfelelő politikai ajánlásokat fog javasolni.

A Bizottság ezenfelül közzéteszi az egységes piaci integráció állásáról szóló első éves jelentését (lásd: MEMO/12/913), amely az egységes piacnak az európai szemeszter keretében való működését követi nyomon. Az éves növekedési jelentés mellékletei a makrogazdasági jelentés, amely átfogó képet ad a gazdasági helyzetről, valamint a közös foglalkoztatási jelentéstervezet (lásd: MEMO/12/914), amely az európai foglalkoztatási és szociális helyzetet elemzi. Mindegyik jelentés fontos információkat és elemzéseket tartalmaz a Bizottság számára az országspecifikus ajánlások meghatározását megelőző időszakban, amelyeket tavasszal tesznek majd közzé.

A következő lépések:

Az elkövetkező hetekben és hónapokban a különböző tanácsi formációk megvitatják az éves növekedési jelentést és arról beszámolnak az Európai Tanács márciusi ülésének, hogy az megfelelő politikai iránymutatást tudjon elfogadni a tagállamok számára. Ezt az iránymutatást be kell építeni a tagállamok nemzeti költségvetési és gazdasági terveibe, amelyeket áprilisban küldenek el a Bizottság számára. Ezen programok vizsgálatát követően, és az éves növekedési jelentésben szereplő prioritásokat szem előtt tartva a Bizottság májusban adja ki országspecifikus ajánlásait, időben ahhoz, hogy azokat az Európai Tanács júniusi ülésén elfogadják. A tagállamoknak ezt követően be kell építeniük ezt a politikai iránymutatást éves költségvetésükbe és ágazati jogszabályaikba.

Előzmények

Az éves növekedési jelentés tartalmazza a Bizottság véleményét a következő év átfogó gazdasági és társadalmi prioritásaira vonatkozóan. A jelentés politikai iránymutatást nyújt a tagállamok számára a növekedés és foglalkoztatás fellendítése kapcsán az EU hosszú távú növekedési stratégiájával, az Európa 2020-szal összhangban. Emellett elindítja az európai szemesztert, az EU költségvetési és gazdaságpolitikai koordinációs menetrendjét, amely keretében közösen vizsgálják felül a nemzeti szakpolitikákat, és azokat uniós szinten hagyják jóvá, ezáltal biztosítva, hogy a tagállamok azonos irányba haladjanak. Az éves növekedési jelentés az EU egészére vonatkozik, és azt országspecifikus ajánlások követik az európai szemeszter későbbi szakaszában. Az európai szemeszter 2010. évi bevezetése óta ez a harmadik éves növekedési jelentés.

További információ:

Az Európa 2020 stratégia honlapja: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm

MEMO/12/915 A 2013. évi éves növekedési jelentés: Gyakran ismételt kérdések

IP/12/1275 A riasztási mechanizmus keretében készült 2013. évi jelentés: A makrogazdasági kiigazítás megalapozása az EU-ban

MEMO/12/912 A makrogazdasági egyensúlyhiánnyal kapcsolatos riasztási mechanizmusról szóló második jelentés

MEMO/12/913 Az egységes piaci integráció állásáról szóló jelentés (2013) – Gyakran ismételt kérdések

MEMO/12/914 Közös foglalkoztatási jelentés: kérdések és válaszok

MEMO/12/915 A 2013. évi éves növekedési jelentés: Méltányos és versenyképes adórendszer felé

Kapcsolattartók :

Pia Ahrenkilde Hansen (+32 2 295 30 70)

Sarah Collins (+32 2 296 80 76)

Simon O'Connor (+32 2 296 73 59)

Stefaan De Rynck (+32 2 296 34 21)

Jonathan Todd (+32 2 299 41 07)

Emer Traynor (+32 2 292 15 48)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site