Prominens európai személyiségek az Erasmus védelmére szólítják fel az EU vezetőit

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. november 9.

Prominens európai személyiségek az Erasmus védelmére szólítják fel az EU vezetőit

Több mint 100 híres európai művész, író, közgazdász, filozófus, sportoló, egyetemi oktató, illetve más prominens személyiség – az EU valamennyi tagállamából – nyílt levélben szólította fel az uniós tagállamok állam- és kormányfőit, hogy álljanak ki az Erasmus hallgatói csereprogram mellett. A nyílt levél aláírói – köztük Pedro Almodovar, spanyol filmrendező, Sandro Rosell, az FC Barcelona elnöke, Krisztóforosz Piszarídesz, Nobel-díjas közgazdász, és több olimpiai bajnok – azokra az aggályokra kívánják felhívni a figyelmet, melyek szerint a program keretében biztosított hallgatói férőhelyek száma és az ösztöndíjak jelentősen csökkenhetnek a 2012. és a 2013. évi uniós költségvetés körül kialakult viták következtében. A program már idén 90 millió eurós hiányt könyvelt el, és félő, hogy a helyzet 2013-ban romlani fog. Az Erasmusnak köszönhetően az utóbbi 25 évben Európa-szerte csaknem hárommillió fiatalnak nyílt lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon. Az utóbbi években a program külföldi vállalatnál folytatott szakmai gyakorlatokat is támogatott. Egy teljes nemzedék tapasztalta, hogy mit jelent eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberek között élni és tanulni, illetve fejleszteni azokat a készségeket és azt a fajta sokoldalúságot, mely a korszerű munkaerőpiacon nélkülözhetetlen.

A levél aláírói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a 2012-es és a 2013-as költségvetésből nem jut elegendő forrás a hallgatóknak tett korábbi kötelezettségvállalások teljesítésére, „több ezren eshetnek el olyan tapasztalatoktól, melyek az egész életpályára hatással lehetnek”.

A program jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok az európai fiatalok számára a lehető legrosszabbkor jelentkeztek. A válság kezdete óta a 15–24 éves fiatalok körében mintegy ötven százalékkal emelkedett a munkanélküliség, melynek következtében ma minden ötödik – több mint ötmillió – európai fiatal állástalan.

A levél felhívja a figyelmet arra, hogy Európának a válságra válaszképpen kiemelt hangsúlyt kell helyeznie az oktatásba és a képzésbe történő befektetésre. A levél továbbá megemlíti a Bizottság tervét arra vonatkozóan, hogy a 2014-ben induló új Erasmus mindenkinek program révén még több európai fiatal számára biztosítsa a külföldi tanulás, illetve szakképzésben való részvétel lehetőségét.

A levél záró sorai a következők: „Az «Erasmus mindenkinek» költségei nem érik el a teljes uniós költségvetés két százalékát. Az elkövetkező hetekben Önöknek, az uniós kormányfőknek jut az a kivételes lehetőség, hogy az új programot elfogadva biztosítsák az annak megvalósításához szükséges forrásokat. Fiataljaink megérdemlik. A mi jövőnk függ a döntéstől.”

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos örömmel fogadta a levél közzétételét: „Immár 25 éves az Erasmus program, melynek keretében Európa fiataljai maradandó benyomásokra tehetnek szert, és új távlatok nyílhatnak meg előttük. Bízom benne, hogy ez sokáig így lesz! A válság terheit elsősorban a fiatalok viselik. Szükségük van a segítségünkre – nem hagyhatjuk cserben őket. Büszkén és meghatottan látom, hogy oly sokan – az élet legkülönbözőbb területeiről – emelték fel a hangjukat és az Erasmus védelmére keltek.”

További információk

Az Erasmus-levél a Facebookon

MEMO/12/816 – Az Erasmusszal és költségvetésével kapcsolatban gyakran feltett kérdések

Maradandó benyomások és új távlatok – 25 éves az Erasmus

Az Erasmus program új rekordja a hallgatói csereprogramokban részt vevők számának 8,5%-os növekedése

Az Erasmus program – európai sikertörténet

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU

Melléklet

Az Erasmus jövője: nyílt levél az EU állam-, illetve kormányfőihez

Európának be kell ruháznia az oktatás- és az ifjúságpolitikába

Levél az Európai Unió állam-, és kormányfőihez

A gazdasági válság különösen érzékenyen érintette az európai fiatalokat. A válság kezdete óta a 15–24 éves fiatalok körében mintegy ötven százalékkal emelkedett a munkanélküliség, melynek következtében ma minden ötödik – több mint ötmillió – európai fiatal állástalan. A helyzeten változtatni kell. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy generációt elvesztegessünk.

Európa válaszának elsősorban az oktatásra és a képzésre kell összpontosítania. Valamennyi civilizált társadalomnak szándéka, hogy befektetésnek tekintse a fiatal generáció jövőjét, hiszen a fiatalok aktív polgárként maradéktalanul részt vehetnek a társadalomban, eredményes munkát végezhetnek és teljes életet élhetnek. Fiataljaink olyan világgal néznek szembe, melyet egyre inkább jellemez a gyorsaság, a mobilitás, a függetlenség és a kulturális sokszínűség; így a minőségi oktatás alapvető jelentőséggel bír.

Az elmúlt huszonöt év során az Európai Unió népszerű Erasmus programja révén közel három millió fiatal európainak nyílt lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon. Az utóbbi években az Erasmus program külföldi vállalatnál folytatott szakmai gyakorlatokat is támogatott. Egy teljes nemzedék tapasztalta, hogy mit jelent eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberek között élni és tanulni, illetve fejleszteni azokat a készségeket és azt a fajta sokoldalúságot, mely a korszerű munkaerőpiacon nélkülözhetetlen. Ennek a generációnak – a külföldi tapasztalatokra építve – sikerült a legjobb munkahelyeket megszereznie.

Reméljük, hogy a 2012/2013-as Erasmus-költségvetés elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy a teljesíthessük a diákok felé tett korábbi vállalásainkat; ellenkező esetben több ezren eshetnek el olyan tapasztalatoktól, melyek az egész életpályára hatással lehetnek.

Az Európai Unió új finanszírozási programra tett javaslatot – ez az „Erasmus mindenkinek" – melynek keretében 2014-től kezdődően további több millió európai fiatal élhet hasonló lehetőségekkel. A program révén a fiatalok külföldön tanulhatnak, szakképzésben vehetnek részt, dolgozhatnak és önkéntes munkát végezhetnek amellett, hogy olyan tapasztalatokat gyűjtenek, amelyek segítségükre lesznek első, meghatározó munkájuk megszerzésekor.

Az „Erasmus mindenkinek" költségei nem érik el a teljes uniós költségvetés két százalékát. Az elkövetkező hetekben Önöknek, az uniós kormányfőknek jut az a kivételes lehetőség, hogy az új programot elfogadva biztosítsák az annak megvalósításához szükséges forrásokat.

Fiataljaink megérdemlik. A mi jövőnk függ a döntéstől.

Aláírók

Ausztria

Serge Falck, színművész

Peter Hofbauer, színházigazgató

Uwe Kröger, sztárzenész

Vera Russwurm, televíziós műsorvezető

René Kremser, Erasmus-nagykövet, Szociális Szolgáltatások Intézete

Belgium

Jonathan és Kevin Borlée, olimpiai sportolók

Axelle Red, énekes

Lien Van de Kelder, szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó szakértő, színművész, volt Erasmus-hallgató

Bulgária

Sztefka Kosztadinova, a bolgár olimpiai bizottság elnöke, a női magasugrás világcsúcstartója

Rumjana Todorova, egyetemi oktató, Erasmus-nagykövet, a tudományos területekért, a kutatásért és a nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettes, Sumeni Egyetem

Borjana Klinkova, Erasmus-nagykövet, nemzetközi programok koordinátora, Friedrich-Alexander Universität, Erlangen–Nürnberg

Cseh Köztársaság

Jiří Bělohlávek, a Cseh Filharmonikusok vezető karmestere

Pavel Nedvěd, visszavonult labdarúgó, a Juventus igazgatótanácsának tagja

Eva Jiřičná, építész és tervező

Martin Wichterle, vállalkozó

Ciprus

Krisztóforosz Piszarídesz, egyetemi oktató, a 2010. évi közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje

Mihálisz Szarrísz, közgazdász és volt pénzügyminiszter

Paúlosz Kontídesz, vitorlázó, a 2012. évi nyári olimpiai játékok ezüstérmese

Cyprien Katsaris, zongoraművész

Vívian Kanári, televíziós személyiség

Dánia

Marlene Wind, egyetemi oktató, a Koppenhágai Egyetem Európai Politikai Központjának igazgatója

Gerard Byrne, egyetemi oktató, művész, Dán Királyi Szépművészeti Akadémia

Észtország

Helen Lokuta, operaénekes

Johannes Tralla, televíziós újságíró

Finnország

Tuomo Martikainen, a Helsinki Egyetem nyugalmazott professzora

Paula Pietilä, Erasmus-nagykövet, fogyatékosságügyi koordinátor, Turkui Egyetem

Franciaország

Lilian Thuram, visszavonult labdarúgó, világ- és Európa-bajnok, a Fondation Lilian Thuram rasszizmus elleni alapítvány igazgatója

Pierre Joliot-Curie, egyetemi oktató, biológus, Centre National de la Recherche Scientifique, Marie Curie unokája

Michel Serres, filozófus, szerző

Cédric Villani, matematikus, az EuropaNova alelnöke

Németország

Detlev Buck, színész, producer

Daniel Brühl, színművész

Cornelia Funke, szerző

Peter Scholze, matematikaprofesszor

Görögország

Szía Koszióni, újságíró

María Farantúri, énekes

Dzsannisz Cimicelisz, színművész

Dioníszisz Caknísz, zeneszerző

Dr. Gkíkasz Majorkínisz, a 2012. évi Marie Curie-díj kitüntetettje, Oxfordi Egyetem, Athéni Egyetem

Magyarország

Szilágyi Áron, kardvívó, világ- és olimpiai bajnok (a 2012. évi nyári olimpiai játékok aranyérmese)

Ónodi Eszter, Jászai Mari-díjas színművész

Írország

Mick Galwey, az ír rögbiválogatott volt csapatkapitánya

Gerry McLoughlin, Limerick polgármestere, volt nemzetközi rögbijátékos

Noelle O’Connell, a European Movement Ireland nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója

Jessica Gough, Erasmus-nagykövet, National University of Ireland, Galway

Olaszország

Beppe Severgnini, író, újságíró és publicista

Margherita Hack, asztrofizikus, tudományos író

Federico Taddia, rádiós lemezlovas és televíziós hírbemondó

Elisa Di Francisca, kardvívó, olimpiai bajnok (a 2012. évi nyári olimpiai játékok aranyérmese)

Lettország

Juris Šteinbergs, a molekuláris biológia professzora, televíziós személyiség

Lauris Reiniks, énekes, dalszerző, televíziós műsorvezető, színész

Aleksejs Naumovs, Erasmus-nagykövet, a Lett Művészeti Akadémia rektora

Madara Apsalone, az Erasmus Hallgatói Hálózat országos képviselője, a Pénzügyminisztérium munkatársa

Litvánia

Rūta Meilutytė, úszó, olimpiai bajnok (a 2012. évi nyári olimpiai játékok aranyérmese)

Martynas Levickis, harmonikaművész

Erica Jennings, énekes, dalszerző

Luxemburg

Liz May, triatlonista

Jean Muller, zongoraművész

Patrick Weimerskirch, az Ifjúsági Parlament elnöke

Joseph Lorent, újságíró, a Sajtótanács főtitkára

Ranga Yogeshwar, szerző, tudományos újságíró, fizikus

Málta

Valerie Vella, televíziós személyiség

Pierre Mejlak, szerző

Ira Losco, popénekes

Hollandia

Harry Starren, műsorvezető, a Baak Oktatási és Tudományos Intézet volt vezérigazgatója

Susanne Stolte, a Holland Igazgatói Szövetség elnöke

Dr van den Berg, a noordwijki Space Expo igazgatója

Dr Ruben Baumgartner, az SHL-Groep igazgatója

Steijn Pelle, fiatal vállalkozó

Bram Peper, Erasmus-nagykövet, egyetemi oktató, Rotterdami Erasmus Egyetem

Désirée Majoor, Erasmus-nagykövet, az Utrechti Alkalmazott Művészettudományi Főiskola (HKU) igazgatótanácsának alelnöke

Lengyelország

Wojciech Błach, színművész

Jerzy Baczyński, a Polityka hetilap főszerkesztője

Wilhelm Sasnal, művész, a 2006. évi, kétévente odaítélt Vincent van Gogh-emlékdíj nyertese

Małgorzata Ludwisiak, a Łodzi Művészeti Múzeum kurátora és igazgatóhelyettese

Portugália

Vasco da Graça Moura, a Belémi Kulturális Központ elnöke

Fernando Carvalho Rodrigues, tudós, a NATO volt igazgatója

Teresa de Sousa, újságíró

Manuel Jose Santos Silva, egyetemi oktató, Beira Interior Egyetem

Románia

Ivan Patzaichin, gyorsasági kenus, többszörös világbajnok

Vlad Petreanu, blogíró

Luca Niculescu, újságíró és televíziós hírbemondó

Szlovénia

Mojca Mavec, újságíró, televíziós showműsor-vezető, publicista

Eva és Nika Prusnik, énekesek, a Mozgásban az ifjúság kezdeményezés nagykövetei

Szlovákia

Emília Vašáryová, színművész

Karin Habšudová, teniszező

Adela Banášová, televíziós személyiség

Spanyolország

Pedro Almodovar, filmrendező

Sandro Rosell, az FC Barcelona labdarúgóklub elnöke

Fernando Savater, író, filozófus

Enrique Pérez Vergara (Flipy), televíziós személyiség

Javier Marías, író, a Spanyol Királyi Akakdémia tagja

Svédország

Anders Wijkman, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet főtanácsadója és a Római Klub elnöke

Staffan Nilsson, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Rolf Gustavsson, újságíró

Hans Åhl, Erasmus-nagykövet, Mittuniversitetet

Karl-Fredrik Ahlmark, Erasmus-nagykövet, Göteborgi Egyetem

Egyesült Királyság

Rhodri Morgan, Wales volt miniszterelnöke

David Hare, színműíró

Larry Lamb, színész

Sian Lloyd, televíziós időjárás-bemondó

Dr Claire Belcher, a 2012. évi Marie Curie-díj nyertese, Exeteri Egyetem

Cornelia Parker OBE, szobrász, térművész

John Stezaker, művész

Gwyneth Lewis, költő, szerző

Mererid Hopwood, költő, szerző

Richard Wentworth, vezérigazgató, művész