Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. október 16.

A polgárok helyeslik a legszegényebb országok iránti szolidaritás erősítését: az új felmérés eredménye azt mutatja, hogy a fejlesztési segély széles körű támogatást élvez

Az uniós polgárok 85%-a szerint Európának a gazdasági válság ellenére továbbra is segítenie kell a fejlődő országokat. Andris Piebalgs, európai fejlesztési biztos a mai napon, az Európai Fejlesztési Napok alkalmával ismertette a felmérés megállapításait. A fejlesztésre vonatkozó új Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 61%-a támogatja azoknak a segélyeknek a növelését, amelyek a szegénység leküzdését segítik elő. Ugyanakkor 55%-os többségük úgy gondolja, hogy a gyorsan növekvő, feltörekvő országokat már nem kellene támogatni. A legtöbben (61%) úgy vélik, hogy a segélyt azokra a bizonytalan helyzetben lévő országokra kell összpontosítani, ahol például konfliktusok vagy természeti katasztrófák következtek be.

Az európaiak – főként a munkahelyteremtés terén (57%) – pozitív szerepet tulajdonítanak a magánvállalatok fejlődő országokbeli tevékenységének, elvárják viszont, hogy a külföldi vállalatok tartsák be a beruházásuk helye szerinti ország erkölcsi és etikai normáit (81%). A megkérdezettek 53%-os többsége szerint a korrupció a szegény országok fejlődését gátló legfőbb akadály. Mindazonáltal csupán az emberek 44%-a lenne hajlandó személyesen is több pénzt fordítani a fejlődést támogató termékekre (így a tisztességes kereskedelemből származó árukra).

Andris Piebalgs európai fejlesztési biztos kijelentette: „Örömmel látom, hogy az európaiak többsége mélyen meg van győződve a szolidaritás értékéről, még akkor is, ha esetleg saját maga is nehéz gazdasági helyzetben van. Az Európai Unió hamarosan döntést hoz a következő hét éves költségvetésről, és a polgároknak világos üzenetet küldenek vezetőik számára – nem takarékoskodhatunk bolygónk legnincstelenebbjei kárára. Viszont a polgároknak arra is garanciát kell kérniük, hogy a támogatást a legszegényebbek fogják megkapni, és ennek látható eredményei lesznek. Ez teljes mértékben megfelel annak a szándékomnak, hogy a támogatás a leginkább rászoruló országokra összpontosuljon, továbbá hogy az inkluzív növekedés és az emberi jogok kerüljenek a fejlesztési politika homlokterébe. Arra is készen állok, hogy az intézkedéseink iránti bizalom további erősítése érdekében még világosabban bemutassam, milyen eredményeket ér el az uniós támogatás a szegénység elleni küzdelemben.”

„A világon átívelő szolidaritás – az európaiak és a fejlesztés” elnevezésű Eurobarométer felmérést az Európai Fejlesztési Napokon (október 16–17-én) mutatták be Brüsszelben. Ennek az eseménynek a kapcsán találkozóra kerül sor afrikai állam- és kormányfők, valamint uniós intézmények, európai miniszterek, továbbá az ENSZ intézmények, a civil társadalom, az egyetemi körök és a magánszektor képviselői között. A megbeszélések az alábbi témák köré csoportosulnak:

• mezőgazdaság, élelmezésbiztonság és ellenálló képesség,

• szociális védelem és társadalmi egyenlőtlenség;

a magánszektor szerepe

  • A legfontosabb uniós tendenciák

A gazdasági válság nem befolyásolja a szegények iránti szolidaritást. Spanyolországban a szegények segítését övező támogatás szintje nem változott tavaly óta (88%), Görögországban és Olaszországban minimális csökkenés következett be (-2 százalékpont), Írországban pedig a támogatás 3 százalékponttal 88%-ra nőtt. Egyedül Portugáliában (-10 pont) került sor érdemi visszaesésre.

Az európaiak személyes elkötelezettsége csökken. Csupán 44%-uk hajlandó többet fizetni egyes termékekért (például a tisztességes kereskedelemből származókért), hogy támogassa a fejlődő világ népességét (3 ponttal kevesebben, mint 2011-ben). Az EU15 országaiból származó válaszadók sokkal inkább készek többet fizetni (50% szemben az EU12 25%-ával). Az alábbi 6 ország esetében legalább 10 százalékkal csökkent a polgárok többletfizetés iránti hajlandósága: Görögország (33% kész többet fizetni), a Cseh Köztársaság (28%), Szlovénia (30%), Spanyolország (35%), Litvánia (24%) és Portugália (12). Nem meglepő, hogy a gazdagabb országok polgárai nagyobb hajlandóságot mutatnak a tisztességes kereskedelemből származó áruk megvásárlása iránt. A következő országok járnak az élen: Svédország (76%), Hollandia (76%) és Luxemburg (70%).

A fejlesztési segélyre fordított finanszírozás növelése több támogatást élvez Északnyugat-Európában és kevesebbet Délkelet-Európában. Svédországban, Dániában és Ausztriában a lakosság nagy többsége támogatja a segély összegének a bruttó nemzeti jövedelem 0,7%-ára vagy a fölé történő emelést (80%, 76% és 74%). A következő országokban szeretnék a legtöbben a segély csökkentését: Bulgária (38%), Szlovénia (32%) és Görögország (30%).

  • A fejlesztésre vonatkozó Eurobarométer különjelentés legfontosabb eredményei:

A fejlődő országok szegény lakosságának segítése változatlanul igen magas, 85%-os támogatást élvez (2011: 88%). 37% szerint ez „rendkívül”, 48% szerint pedig „meglehetősen” fontos.

Tíz európaiból hat úgy gondolja, hogy a válság ellenére is növelni kell a fejlődő országok segélyezését. A válaszadók felének (49%) véleménye szerint, az EU-nak be kell tartania azt az ígéretét, hogy növeli a fejlődő országok segélyezését. 12% véli úgy, hogy az ígértnél is nagyobb mértékben kell növelni a segélyt. Ugyanakkor 18% szerint csökkenteni kell annak mértékét, mert Európa már nem engedheti meg magának a segélynyújtást. Ez a szám 7 százalékponttal emelkedett 2009 óta (11%).

Az európaiak 61%-a úgy gondolja, hogy előnyben kell részesíteni a bizonytalan helyzetű országokat (például a konfliktusok vagy természeti katasztrófák okozta bizonytalanság esetén). 30% szerint az Uniónak attól függetlenül kell segítenie a fejlődő országokat, hogy azok bizonytalan helyzetben vannak-e vagy sem.

Az európaiak többségének álláspontja szerint az olyan országoknak, mint Brazília, India és Kína, már nem kellene segélyben részesülniük. Arra a kérdésre, hogy továbbra is kaphatnak-e segélyt azok a gyorsan növekvő, feltörekvő országok, amelyek lakosságának egy része még mindig szegény, 24% teljesen elutasító, 31% pedig inkább elutasító választ adott.

Az európaiak szerint a fejlesztési segélynek főként az alábbi területekre kell összpontosulnia: emberi jogok (34%), oktatás (33%), egészségügy (32%), gazdasági növekedés (29%), valamint mezőgazdaság/élelmezésbiztonság (29%). A válaszadók három területet jelölhettek meg.

A polgárok 44%-a áll készen arra, hogy több pénzt fordítson egyes termékekre a fejlődő országok lakosságának segítése érdekében. Ez visszaesést jelent a 2011-es 47%-hoz képest. Ennek megfelelően a többletköltséget elutasító személyek aránya 47%-ról 52%-ra emelkedett.

Az európaiak a korrupciót (53%) tekintik a sikeres fejlődés legnagyobb akadályának. Ezt követi a fejlődő országok kormányainak „rossz politikája” (41%), és a konfliktusok (33%). Erre a kérdésre legfeljebb három választ lehetett megjelölni.

A magánszektor legfontosabb szerepét a legtöbben a munkahelyteremtésben (57%) és a növekedés biztosításában (42%), illetve a technológiai cserében és fejlődésben (29%) látják. Egy kisebbség úgy látja, hogy a magánvállalkozások a fejlődő országok kizsákmányolásában (27%), illetve a korrupcióban is szerepet játszanak. Ebben az esetben is három területet lehetett megjelölni.

A válaszadók 81%-a egyetért azzal, hogy a magánvállalatok szociális és etikai felelősséget viselnek a fejlődő országokban végzett beruházások során. 87%-uk úgy gondolja, hogy az olyan donoroknak mint az EU, arra kell törekedniük, hogy a magánvállalatok is betartsák a társadalmi és etikai normákat.

Ezt az Eurobarométer felmérést a TNS Opinion & Social végezte 2012. június 2. és június 17. között. Mintegy 26622, legalább 15 éves európai polgárt kerestek fel személyesen az otthonában, hogy feltegyék a kérdéseket.

További információk:

Az Eurobarométer különjelentés megtalálható az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb_special_399_380_en.htm#392

Az országspecifikus eredmények pedig az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb_special_399_380_en.htm#392

Andris Piebalgs európai fejlesztési biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/piebalgs/index_en.htm

A EuropeAid Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság honlapja:

http://ec.europa.eu/europeaid/index_hu.htm

Az Európai Fejlesztési Napok honlapja:

http://eudevdays.eu/

Kapcsolattartók:

Catherine Ray (+32 2 296 99 21)

Wojtek Talko (+32 2 297 85 51)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website