Navigation path

Left navigation

Additional tools

10 éve napirenden, de még ma sem teljes az európai légtér egysége

European Commission - IP/12/1089   11/10/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. október 11.

10 éve napirenden, de még ma sem teljes az európai légtér egysége

Hiába ígér háromszoros kapacitást feleannyi költséggel az európai légtér egysége, a megteremtésére irányuló „egységes európai égbolt” elnevezésű kiemelt kezdeményezés még mára sem hozta meg a kívánt eredményeket. Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas a mai napon bejelentette azon szándékát, hogy a végrehajtás felgyorsítására 2013 tavaszán új jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, és minden lehetséges eszközzel, ha kell, kötelezettségszegési eljárások indításával segíti a folyamatot.

Európa légterének szétszabdaltsága a hatékonyság alacsonyabb foka miatt költségben évente közel 5 milliárd eurós többletet jelent, távolságban pedig 42 kilométerrel növeli meg egy átlagos repülőút hosszát, így a légi járműveknek több üzemanyagra van szükségük, nagyobb a károsanyag-kibocsátásuk, a légi társaságok pedig több használati díjat kénytelenek fizetni és több a járatkésés. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államok azonos nagyságú, de nagyobb forgalmú légteret csaknem feleannyi költséggel irányít.

A ciprusi Limassolban ma megrendezett „Egységes európai égbolt: itt a tettek ideje” című magas szintű konferencián Kallas alelnök így fogalmazott: „A légi közlekedés területén belül az egységes európai égbolt kezdeményezést mindig is szívügyemnek tekintettem. Túl fontos ahhoz, hogy veszni hagyjuk. Az eredeti tervekből viszont vajmi kevés valósult meg. Az alapvető probléma több mint 10 év elteltével sem változott: túl kevés kapacitás nagyobb biztonsági kockázattal és túl drágán működik. Történt némi előrelépés, de általában véve túl lassú és korlátozott a fejlődés. A cél érdekében más megoldásokat kell keresnünk és gyorsan alkalmaznunk. Továbbra is erőteljes a nemzeti széttagoltság. A beígért fejlesztések csak tervek maradtak.”

Az egységes európai égbolt kezdeményezés életében a 2012. év döntő jelentőségű, decemberre ugyanis 4 fő célnak kellene teljesülnie, s ezek keretében többek között 9 funkcionális légtérblokknak kellene kiépülnie. Kallas alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi eredményekből kiindulva Európa még messze jár az egységes légtér megteremtésétől. Véleménye szerint nem elég létrehozni a funkcionális légtérblokkokat, „azokat képessé is kell tenni a megfelelő értékteremtésre. A pillanatnyi helyzetet tekintve nem valószínű, hogy bármennyire is hozzá tudnának járulni a tagállami légterek integrálásához és a széttagoltság felszámolásához.” Kallas bejelentette, hogy a szükséges előrelépés biztosítása érdekében a Bizottság maximálisan ki akarja használni a rá ruházott végrehajtási hatáskört, és szükség esetén kész kötelezettségszegési eljárásokat indítani.

Ezen túlmenően a Bizottság – a reformfolyamat felgyorsítását szem előtt tartva – 2013 tavaszán az egységes európai égbolt meglévő jogi keretét erősítő javaslatokat kíván előterjeszteni. A javaslatok egyebek mellett az alábbiak megerősítésére irányulnak:

1. Teljesítményösztönző rendszer: az európai légtér kapacitásának növelése és a költségek csökkentése érdekében az egységes európai égbolt kezdeményezés központi elemként teljesítménycélokat határoz meg, amelyek elérése elengedhetetlen a teljes sikerhez.

2012 júliusában a Bizottság a 2012–2014 közötti időszakra vonatkozóan elfogadta a költségcsökkentésre és a kapacitásnövelésre irányuló nemzeti terveket. A 2015–2019 közötti időszakban ugyanakkor jelentős mértékben növelni kívánja az elérendő teljesítményszintet. Az egységes európai égboltra vonatkozó 2013-as javaslatok elfogadását követően emellett a Bizottságnak arra is lesz majd hatásköre, hogy a tagállamokkal és a funkcionális légtérblokkokkal szemben kötelezettségként írja elő a megállapodás szerinti célértékek teljesítését, és erősödni fog a teljesítmény-felülvizsgálati szerv függetlensége.

2. Kilenc funkcionális légtérblokk van kiépülőben. A Bizottság további javaslatokkal kíván gondoskodni arról, hogy a létrejövő regionális légiforgalmi szolgáltatási blokkok valóban javítsanak az üzemeltetésen. Légtérblokkszintű stratégiai és működési terveket kell majd kidolgozni; nem elég, ha a funkcionális légtérblokkok csak papíron léteznek, hanem tényleges üzemeltetési eredményeket kell felmutatniuk, mégpedig a lehető leghamarabb.

3. Európai szintű hálózatirányító: a Bizottság megerősíti a hálózatirányítói hatáskört, hogy az központosított, páneurópai feladatokra is kiterjedjen, többek között a légtér kialakítását, s azon belül az útvonaltervezést érintően. A hálózat hatékonysága ezzel maximálisra növelhető.

4. A légi navigációs szolgáltatások biztosításának további reformja: a bizottsági javaslat nagyobb hangsúlyt fektet majd az alapvető feladatok ellátására, miközben lehetőséget nyújt a szolgáltatók számára a kiegészítő szolgáltatások pályázati úton való kiszervezésére. Jobban függetleníti majd egymástól a légi navigációs szolgáltatókat és a nemzeti szabályozó hatóságokat.

A reformok sikere az egységes európai égbolt technológiai pillére, a SESAR program eredményes végrehajtásának függvénye. A Bizottság hamarosan a Tanács és a Parlament elé terjeszti az irányítási és finanszírozási rendszerekkel kapcsolatos javaslatait.

Az egységes európai égbolt (SES) Európa légiforgalom-irányítási rendszerének szerkezeti reformját tartalmazó kiemelt kezdeményezés, amely a jövőbeli kapacitási és biztonsági igények kielégítését szolgálja. Az első fázisára vonatkozó jogszabálycsomagot (SES I.) a 90-es évek végén született indítványok alapján, 2004-ben fogadták el, második csomagját (SES II.) pedig 2009-ben.

Az egységes európai égbolt megteremtésével:

  • a biztonság a jelenlegi tízszeresére nő,

  • a légtér kapacitása megháromszorozódik,

  • a légi közlekedés irányításának költségei a felére csökkennek,

  • a környezetre gyakorolt hatás 10%-kal csökken.

A következő lépések

A Bizottság 2013 tavaszán új javaslatokat terjeszt majd elő az egységes európai égbolt vonatkozásában. A jogalkotási javaslatok akkor válnak az uniós jog részévé, ha azokat mind a tagállamok, mind az Európai Parlament jóváhagyják.

További információ:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kallas/headlines/news/2011/11/ses_en.htm

MEMO/12/774

SPEECH/12/711

Kapcsolattartók :

Helen Kearns (+32 2 298 76 38)

Dale Kidd (+32 2 295 74 61)

Egységes európai égbolt: tények és adatok

Európa légtere és repülőterei esetében egyaránt fennáll a telítődés kockázata. Évente mintegy 1,4 milliárd utas fordul meg Európa több mint 440 repülőterén. Naponta közel 27 000 ellenőrzött repülésre kerül sor, ami azt jelenti, hogy a légi járművek évente majd 10 millió alkalommal szelik át Európa légterét. A légi járatok 80%-át pedig EU-n belüli légi társaság üzemelteti.

Ezzel a forgalommal még elbír az európai légi közlekedési ágazat, azonban a légi közlekedés volumene normál gazdasági feltételek mellett évente várhatóan akár 5%-kal is nőhet: 2030-ra elérheti a 17 millió repülést. 18 éven belül tehát Peking lakosságával egyenlő számú járattal kell majd számolnunk Európa égboltján.

Hacsak nem teszünk valamit, elhatalmasodik a zűrzavar. Azon túlmenően, hogy Európa nem lesz képes kiszolgálni a kereslet jelentős hányadát, a járatkésések és -törlések soha nem látott méreteket ölthetnek. A jelenlegi gyakorlat változatlan folytatásával a torlódásokból fakadó költségek 2050-re közel 50%-kal nőnek.

A probléma gyökere abban rejlik, hogy a légi közlekedés irányításának európai rendszerei nem egységesek és nem elég hatékonyak.

Az uniós légtér még ma is 27 nemzeti légiforgalom-irányítási területre tagolódik, amelyet összességében 60-nál is több légiforgalmi irányító központ szolgál ki, miközben a légteret több mint 650 körzet alkotja. Ez az jelenti, hogy a légtér szerkezete jelenleg leképezi az országhatárokat, és a járatok gyakran nem tudnak közvetlen útvonalon haladni. A légtér széttagoltságából fakadóan Európában egy légi jármű átlagosan 42 km-rel nagyobb távot tesz meg, mint amely egy úti cél eléréséhez feltétlenül szükséges lenne, s ezzel nő a repülési idő, a késések gyakorisága, az elfogyasztott üzemanyag mennyisége és a szén-dioxid-kibocsátás.

Arról nem is beszélve, hogy az 50-es években tervezett légiforgalom-irányítási technológiák mára igencsak elavultak.

Európa légterének szétszabdaltsága a hatékonyság alacsonyabb foka miatt évente közel 5 milliárd eurós többletköltséget eredményez, amelyet végső soron a vállalkozásoknak és az utasoknak kell megfizetniük. Ma egy repülőjegy árának 6–12%-a légiforgalom-irányítási költség.

Az USA légiforgalom-irányítási rendszere kétszer olyan hatékony, mint az uniós: hasonló költséggel harmadannyi irányítóközpontból kétszer annyi járatot irányít.

Amikor ezekre a tényekre fény derült a 90-es évek végén, javaslatok születtek a légi országhatárokat megszüntető, egységes európai légtér, az „európai egységes égbolt” létrehozására, mely révén:

a) a biztonság tízszeresére nő

b) a légtér kapacitása megháromszorozódik

c) 50%-kal csökkennek a légi közlekedés irányítási költségei

d) 10%-kal csökken a környezetre gyakorolt hatás.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website