Navigation path

Left navigation

Additional tools

A Bizottság felvázolja az uniós bővítés következő lépéseit

European Commission - IP/12/1087   10/10/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. október 10.

A Bizottság felvázolja az uniós bővítés következő lépéseit

A mai napon az Európai Bizottság negyedik alkalommal tesz javaslatot a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Javasolja továbbá az uniós tagjelölt státusz megadását Albánia számára, azzal a feltétellel, hogy az ország kulcsfontosságú reformlépéseket hajt végre. Emellett javasolja a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését Koszovóval1, amennyiben az számos rövid távú prioritás teljesítése terén haladást ér el. A Bizottság megerősítette azt is, hogy Horvátország csatlakozási előkészületei a tervek szerint haladnak. A vonatkozó éves jelentésekben a Bizottság egyúttal értékeli a Nyugat-Balkán más országai, továbbá Törökország és Izland által az elmúlt évben az uniós csatlakozás előkészületei terén elért haladást is.

Az éves bővítési csomag előterjesztése kapcsán Štefan Füle biztos így fogalmazott: „Ajánlásaink határozottan a csatlakozási folyamat középpontjába helyezik a jogállamiságot. Egy stabilabb, virágzó Európa megteremtéséhez fenn kell tartani a lendületet, az EU részéről az érdemeken alapuló bővítési folyamatot illetően, a bővítésben érintett országokban pedig a megvalósuló reformok tekintetében”.

Az Albánia, Koszovó, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság vonatkozásában a mai napon elfogadott ajánlások, továbbá Horvátország csatlakozásának közelsége, a Montenegróval nemrégiben megkezdett csatlakozási tárgyalások és Szerbia tagjelölt státusza – a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges intézkedések egyértelmű megjelölése alapján – bizonyítják, hogy az EU teljesíti kötelezettségvállalásait, amint a reformok megvalósulnak. E kedvező nyugat-balkáni fejlemények határozottan jelzik az uniós bővítés átalakulást kiváltó erejét. A további előrehaladás érdekében a Bizottság javaslata szerint számos területre nagyobb figyelmet kell fordítani: Először is erősíteni kell a demokratikus kormányzást azáltal, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kérdések rendezése jóval a csatlakozási tárgyalások megindítása előtt elkezdődik. Másodszor erősíteni kell a véleménynyilvánítás szabadságát és a média függetlenségét. Harmadszor a gazdasági problémákat a gazdasági és pénzügyi stabilitás megőrzésére, valamint a gazdaság helyreállítására irányuló folyamat korai szakaszában kell kezelni. Végül a Bizottság kiemeli, hogy a kétoldalú kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül rendezni kell; ezeknek nem szabad hátráltatniuk a csatlakozási folyamatot.

Az EU és Izland közös érdekköre – ideértve a megújuló energiák és az éghajlatváltozás területét is – bővül, és az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos európai uniós politika stratégiai jelentősége is nő. A csatlakozási tárgyalások jól haladnak.

A Törökországgal fennálló kapcsolatok felélénkítése érdekében elindított ún. „pozitív menetrend” első eredményei máris megmutatkoznak. A pozitív menetrend Törökország általi aktív támogatása, valamint Törökország európai törekvései továbbra is kulcsfontosságúak. Fokozódnak azonban az aggályok azzal kapcsolatban, hogy Törökországban nem tapasztalható jelentős előrelépés a politikai kritériumoknak való maradéktalan megfelelés irányában. Emellett továbbra is komoly aggodalomra ad okot az országban az alapvető jogokkal kapcsolatban fennálló helyzet. Az országnak sürgősen, teljes mértékben végre kell hajtania a vámunióból eredő kötelezettségeit, és előrelépést kell felmutatnia a Ciprushoz fűződő kapcsolatok rendezése terén. Ez új lendületet adhatna a csatlakozási tárgyalásoknak.

Az egyes országokkal kapcsolatos részletes megállapítások és ajánlások a következő emlékeztetőkben olvashatók:

Albánia: MEMO/12/763

Bosznia-Hercegovina: MEMO/12/764

Horvátország: MEMO/12/765

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: MEMO/12/766

Izland: MEMO/12/767

Koszovó: MEMO/12/768

Montenegró: MEMO/12/769

Szerbia: MEMO/12/770

Törökország: MEMO/12/771

Előzmények

ORSZÁGONKÉNTI ÉRTÉKELÉS

  • HORVÁTORSZÁG: csatlakozó ország – csatlakozási kérelmét 2003-ban nyújtotta be, csatlakozási szerződését pedig 2011 decemberében írta alá. A ma elfogadott átfogó monitoring jelentés szerint Horvátország teljesíti uniós jogharmonizációs kötelezettségét. A Bizottság mindazonáltal több olyan területet is kiemelt, ahol további erőfeszítésekre van szükség. A Bizottság 2013 tavaszán fogja bemutatni a Horvátország előkészületeiről szóló végleges monitoring jelentést. 2012. szeptember végéig 13 tagállam erősítette meg a csatlakozási szerződést. A megerősítési eljárás lezárását követően Horvátországot 2013. július 1-jén fel kell venni az Unió tagállamai közé.

  • TÖRÖKORSZÁG: tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 1987-ben nyújtotta be. A csatlakozási tárgyalások 2005 októberében kezdődtek; azóta 13 fejezetet nyitottak meg, amelyek közül egyet ideiglenesen lezártak. A Bizottság 2012 májusában ún. „pozitív menetrendet” indított el a csatlakozási folyamat felélénkítése érdekében. További erőfeszítésekre van szükség a politikai reformokat illetően, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára.

  • IZLAND: tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 2009-ben nyújtotta be. A csatlakozási tárgyalások 2010 júniusában kezdődtek; azóta 18 fejezetet nyitottak meg, amelyek közül tízet ideiglenesen lezártak. Mivel Izland már tagja az EGT-nek és a schengeni térségnek, joganyagának nagy része már jelenleg is összhangban áll az uniós joggal.

  • MONTENEGRÓ: tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 2008-ban nyújtotta be. A csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek meg. A technikai szakasz – vagyis annak vizsgálata, hogy Montenegró jogszabályai milyen mértékben felelnek meg az uniós jognak – folyamatban van.

  • MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG: tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 2004-ben nyújtotta be. Az ország továbbra is megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat. További kedvező eredményeket sikerült elérni, és a magas szintű csatlakozási párbeszédnek köszönhetően az elmúlt évben nagyobb figyelem összpontosult a reformokra. A Bizottság már 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben is a csatlakozási tárgyalások megindítását javasolta. A Tanács még nem határozott a kérdésben. A Bizottság véleménye szerint a csatlakozási tárgyalások megindításáról szóló döntés elősegítené a névkérdés megoldásához szükséges feltételek megteremtését is.

  • SZERBIA: tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 2009-ben nyújtotta be, és 2012 márciusában kapott tagjelölt státuszt. Szerbia tovább halad a politikai kritériumok megfelelő teljesítése felé. Ahhoz, hogy a Bizottság meg tudja erősíteni azt, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődhetnek, a reformnak új lendületet kell adni, és további haladást kell elérni a Koszovóval fennálló kapcsolatok látható és fenntartható javulása terén.

  • ALBÁNIA: potenciális tagjelölt ország – csatlakozási kérelmét 2009-ben nyújtotta be. A kormány és az ellenzék közötti párbeszéd javulása kedvező előrelépést tett lehetővé a lényegi reformokat illetően. Erre tekintettel a Bizottság ajánlást tesz a tagjelölt státusz megadására, azzal a feltétellel, hogy az ország kulcsfontosságú intézkedéseket visz véghez az igazságügyi és közigazgatási reformok területén, és felülvizsgálja az országgyűlés eljárási szabályait. Miután ez megtörtént, a Bizottság jelentést fog küldeni a Tanácsnak, figyelemmel Albániának a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem melletti elkötelezettségére is. Ahhoz, hogy a Bizottság a csatlakozási tárgyalások megindítására tegyen ajánlást, mindenekelőtt szükség lesz a vállalt reformok végrehajtásának folytatására és a többi lényegi reform befejezésére. Kulcsfontosságú próba lesz a 2013. évi országgyűlési választások lebonyolítása is.

  • BOSZNIA-HERCEGOVINA: potenciális tagjelölt ország – a többi nyugat-balkáni országhoz hasonló európai uniós kilátásokkal rendelkezik. A 2010. évi választásokat követően az országban állami szintű kormány alakult. A Bosznia-Hercegovinával folytatott magas szintű párbeszéd megindításának pozitív hatása volt, de az eddig elért eredmények elmaradnak a várakozásoktól. További munkára van szükség a stabilizációs és társulási megállapodás megerősítésével, valamint egy hiteles csatlakozási kérelem összeállításával kapcsolatos feltételek teljesítéséhez.

  • KOSZOVÓ: potenciális tagjelölt ország – a többi nyugat-balkáni országhoz hasonló európai uniós kilátásokkal rendelkezik. Az EU közvetítésével Pristina és Belgrád között zajló párbeszéd 2011 márciusában kezdődött. A mai napon Koszovóról nyilvánosságra hozott tanulmány kedvező értékelést tartalmaz egy stabilizációs és társulási megállapodás (STM) lehetősége tekintetében egy olyan helyzetben, amikor az EU tagállamai eltérő álláspontot képviselnek Koszovó jogállását illetően.

További információk:

A dokumentumok itt érhetők el:

http://ec.europa.eu/enlargement/countries/strategy-and-progress-report/index_en.htm

Kapcsolattartók:

Anca Paduraru (+32 2 296 64 30)

Peter Stano (+32 2 295 74 84)

1 :

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website