Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. október 10.

Az ipari forradalom újraiparosítja Európát

Európának a 21. századra újra fel kell lendítenie az ipar szerepét annak érdekében, hogy fenntartható növekedést érjünk el, minőségi munkahelyeket teremtsünk és megoldjuk a társadalmi kihívásokat, amelyekkel szembenézünk. Egy azonnali fellépés segítene visszafordítani a napjainkban tapasztalható csökkenő tendenciát, és a jelenlegi 15,6 %-os szintről 2020-ra akár 20 %-ra emelni az ipar részarányát az EU GDP-jében. A Bizottság ezért több elsőbbséget élvező intézkedésre tesz javaslatot annak érdekében, hogy ösztönözze az új technológiákba való beruházásokat, és javítsa az üzleti környezetet, valamint a piacokhoz és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést, különösen a kkv-k számára, továbbá biztosítsa, hogy a készségek megfelelnek az ipar igényeinek.

Európa ipara számára adottak a feltételek ahhoz, hogy felvállalja ezt a szerepet: Európa számos stratégiai ágazatban – mint például az autóipar, a repüléstechnika, a mérnöki tudományok, az űripar, a vegyipar és a gyógyszeripar terén – világszinten vezető szerepet tölt be. Még mindig az iparból származik Európa kivitelének 4/5-e, és a magánszektorbeli K+F beruházások 80 %-át a feldolgozóiparban hajtják végre. Az európai ipar jobb teljesítményre képes és ismét növekedésnek indulhat, ha helyreáll a bizalom, és azzal együtt az új beruházások is beindulnak újra. Ez a fő üzenete annak a közleménynek, amelyet Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke ma terjesztett elő Brüsszelben. Az e közleményben javasolt intézkedések várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjenek a versenyképességbeli eltérések a tagállamok, illetve az Unió régiói között.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a következőképpen nyilatkozott: „Nem hagyhatjuk tovább, hogy iparunk elhagyja Európát. Adataink egyértelműek: Az európai ipar képes növekedni és munkahelyeket teremteni. A mai napon előterjesztettük, hogy milyen feltételek szükségesek Európában a jövő fenntartható iparához, az új technológiák terén szükséges beruházásokhoz, valamint a bizalom és a vállalkozói szellem helyreállításához. Egymással együttműködve és a bizalmat helyreállítva elérhetjük, hogy az ipar visszakerüljön Európába”.

MEMO/12/759

A mai napon a Bizottság elfogadott két jelentést a versenyképességről: a tagállamokra vonatkozó új ipari eredménytáblát, amely öt fő területet vizsgál: a gyártás termelékenységét, az exportteljesítményt, az innovációt és fenntarthatóságot, az üzleti környezetet és az infrastruktúrát, valamint a finanszírozást és a beruházásokat (MEMO/12/760); valamint a 2012. évi versenyképességi jelentést (MEMO/12/761), amely az elmúlt 15 év főbb globalizációs tendenciáit elemzi, továbbá az ezek következtében felmerülő költségeket és előnyöket, valamint az uniós vállalkozások előtt álló kihívásokat vizsgálja.

A bizalomhiány gátolja a beruházást

A piaci bizonytalanságok, a pénzügyi problémák, továbbá a kereslet és a szakképzettség hiánya bizalomhiányt váltott ki, ez a beruházások ellen hatott, ennek következtében pedig munkahelyek szűntek meg az iparban.

A megerősített iparpolitika pillérei a következők:

  • Beruházás az innovációba – a megfelelő keretfeltételek biztosítása a beruházásokhoz, hogy azok mértéke minél előbb elérje a válság előtti szintet, a következő hat olyan prioritási területre összpontosítva, amelyekben hatalmas lehetőség rejlik az európai növekedés és foglalkoztatás szempontjából: fejlett gyártási technológiák a tiszta termeléshez, kulcsfontosságú alaptechnológiák, a bioalapú termékek piacai, fenntartható iparpolitika, építőipar és nyersanyagok, tiszta járművek és hajók, valamint intelligens hálózatok. A tagállamoknak is ki kell venniük a részüket, és beruházásaikat erre a hat területre kell összpontosítaniuk.

  • Jobb piaci feltételek – a belső piac működésének javítása, és a nemzetközi piacok megnyitása. A Bizottság olyan kiválasztott területekre fog összpontosítani, ahol rövid időn belül jelentős javulás érhető el: az áruk belső piacának fejlesztése, a vállalkozói szellem ösztönzése a digitális egységes piac tekintetében, amely 2016-ig várhatóan 10 %-kal fog növekedni évente, a szellemi tulajdonjogok védelme, továbbá az európai kkv-k nemzetközivé válásának előmozdítása világszerte, hogy (13 %-ról induló) arányuk középtávon elérje a 25 %-ot.

  • A finanszírozáshoz és a tőkéhez való hozzáférés – a reálgazdaságnak nyújtott hitelezés javítása, amihez fokozottabban mobilizálni kell és célzottabban kell felhasználni a közpénzeket, beleértve a kkv-knak 10–15 milliárd EUR pótlólagos hitelt nyújtó EBB, valamint a strukturális alapok forrásait, a kockázati tőkealapok előtt álló, még meglévő akadályok felszámolásával és a kisebb vállalkozások határokon átnyúló műveleteit megkönnyítve fel kell szabadítani a magánforrásokból származó finanszírozást.

  • Humántőke és készségek – a munkaerő felkészítése az ipari átalakulásra, nevezetesen az igényelt szaktudás, valamint a szaktudásra vonatkozó kereslet és kínálat eltérésének jobb előrejelzése által. A Bizottság ezen a területen európai ágazati szakképzettség-fejlesztési tanácsok, valamint tudás- és ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek létrehozásával továbbra is ösztönzi a munkaadók, a munkavállalók és az illetékes hatóságok együttműködését.

A Bizottság több fontos változót is szorosan nyomon fog követni annak érdekében, hogy biztosítsa a szóban forgó intézkedések megfelelő végrehajtását.

1. Beruházás

2011-ben a bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP 18,6 %-a volt. 2007-ben, még a válság előtt, elérte a GDP 21,25 %-át. Termelékenységünk javításához az összberuházások mértéke tekintetében 2015-ben a válság előtti szinteket, 2020-ig pedig 23 % feletti átlagos szinteket kellene elérni. A berendezésekbe való beruházások mértéke jelenleg a GDP 6–7 %-át teszi ki. A termelékenység növeléséhez és új technológiák bevezetéséhez a mértékének újra el kell érnie a válság előtti szinteket, és 2020-ig fenntartható módon a GDP 9 %-a feletti arányt kell elérnie.

2. Belső piaci kereskedelem

A belső piaci árukereskedelem jelenleg alig valamivel a GDP 21 %-a alatt van. A felélénkített belső piacon ennek az aránynak 2020-ig el kell érnie a 25 %-ot.

3. A kis- és középvállalkozások

A Bizottságnak a Digitális Menetrend kiemelt kezdeményezésben megfogalmazott törekvéseivel összhangban az elektronikus kereskedelemben értékesítéssel foglalkozó kis cégek arányának 2015-ig el kell érnie a 33 %-ot. A 2009-es felmérés szerint a belső piacon belül exportáló kkv-k aránya 25 % volt. A középtávú célkitűzés az, hogy a kkv-k az Unión kívüli piacon is ugyanolyan aktívak legyenek, mint a belső piacon.

Előzmények

A közlemény azokra a fontos kihívásokra ad választ, amelyekkel az európai iparnak a jelenlegi gazdasági válság miatt szembe kell néznie, és több olyan kiemelt intézkedést mutat be, amelyek célja egyrészt az, hogy a rövid és középtávú fellendülést segítsék, másrészt hosszú távon biztosítsák az európai ipar versenyképességét és fenntarthatóságát. Azt is áttekinti, hogy miként változott az EU iparának helyzete azóta, hogy az Európa 2020 stratégia keretében, 2010 októberében elfogadásra került az Európai Bizottság „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” című kiemelt kezdeményezése1.

Kapcsolattartók:

Carlo Corazza (+32 2 295 17 52)

Sara Tironi (+32 2 299 04 03)

1 :

COM(2010) 614.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site