Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A frankfurti könyvvásáron kihirdették az Európai Unió 2012. évi irodalmi díjának nyerteseit

Commission Européenne - IP/12/1082   09/10/2012

Autres langues disponibles: FR EN DE IT SV PT EL LT PL SK HR

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Frankfurt/Brüsszel, 2012. október 9.

A frankfurti könyvvásáron kihirdették az Európai Unió 2012. évi irodalmi díjának nyerteseit

A frankfurti könyvvásáron ma kiosztották az Európai Unió legjobb új vagy feltörekvő szerzőinek járó 2012-es európai irodalmi díjakat. Az idei díjazottak a következők: Anna Kim (Ausztria), Lada Žigo (Horvátország), Laurence Plazenet (Franciaország), Horváth Viktor (Magyarország), Kevin Barry (Írország), Emanuele Trevi (Olaszország), Giedra Radvilavičiūtė (Litvánia), Gunstein Bakke (Norvégia), Piotr Paziński (Lengyelország), Afonso Cruz (Portugália), Jana Beňová (Szlovákia) és Sara Mannheimer (Svédország). A díjazottak 5-5000 euró pénzjutalmat kapnak, és ami fontosabb, műveik előnyt élveznek az Európai Unió Kultúra programja keretében, fordítások céljára nyújtott támogatások elosztása során.

„Nagy szeretettel gratulálok az idei győzteseknek. Bízunk benne, hogy a díj elősegíti ismertségük, népszerűségük növelését hazájukban és annak határain túl egyaránt. Az irodalmi művek »határátlépésének« elősegítése nemcsak a szerzőknek és a kiadóknak biztosít új piacokat, de az olvasók számára is előnyös, mert bővül az irodalmi kínálat, és így olyan művekhez férhetnek hozzá, amelyekkel másképp esetleg sohasem találkoztak volna. Kreatív Európa elnevezésű új programunk lehetővé teszi majd, hogy a jövőben még több támogatásban részesítsük az írókat és a kulturális sokféleség ügyét” – mondta a díjak odaítélése alkalmából Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos.

Az Európai Unió irodalmi díjára az EU Kultúra programjában részt vevő 37 országból pályázhatnak szerzők (ide tartozik a 27 uniós tagállam, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország). A nemzeti bírálóbizottságok minden évben a programban részt vevő országok egyharmadában jelölnek győztest, így háromévente valamennyi programország képviselteti magát.

Mióta a díjat 2009-ben első ízben kiosztották, a Kultúra program 32 díjazott szerző számára nyújtott támogatást könyve más nyelvekre történő átültetéséhez. Máig összesen 19 nyelvre történő, több mint 100 fordítás részesült uniós támogatásban. A győztesek emellett kiemelt figyelmet élveznek a frankfurti és a londoni könyvvásáron, valamint a brüsszeli Passaporta fesztiválon.

Az idei győztesek november 22-én, Brüsszelben, ünnepélyes keretek között vehetik át a díjakat. Az eseményen Andrula Vasziliu biztos mellett az irodalmi élet, a kultúra és a politika jeles személyiségei is jelen lesznek. A díjjal kapcsolatos eseményeket az Európai Bizottság, az Európai Könyvkereskedők Szövetsége (European Booksellers’ Federation), az Európai Írók Tanácsa (European Writers’ Council) és az Európai Könyvkiadók Szövetsége (Federation of European Book Publishers) szervezi.

Háttér

Az Európai Bizottság évente 3 millió eurót költ műfordítások támogatására, és több mint 2,4 millió euróval támogat a könyvszektorban indított együttműködési projekteket. Az ágazat 23 milliárd euróval járul hozzá az EU bruttó hazai termékéhez, és 135 ezer embert foglalkoztat teljes munkaidőben. A műtárgyak és műkincsek után a könyvek jelentik a második legfontosabb kulturális exportcikket az EU-ban.

A könyvkiadás jelentős szerepet játszik a kulturális és kreatív ágazatokon belül, amelyek az uniós GDP 4,5 %-át adják, és 8,5 millió embernek biztosítanak munkahelyet. Bár ezen ágazatok viszonylag ellenállónak bizonyultak a válság során, a digitális korszakváltás, a globalizáció, valamint a kulturális és nyelvi törésvonalak mentén történő piaci szétaprózottság jelentős kihívást jelent számukra.

A kulturális és kreatív szektorok versenyképességének erősítése és a kulturális sokféleség előmozdítása érdekében a Bizottság javasolta a Kreatív Európa nevű új program elindítását. A Bizottság a 2014 és 2020 közötti években összesen 1,8 milliárd eurót szán erre a programra, ami 37 %-os növekedést jelent a jelenlegi finanszírozási szintekhez képest. A program több mint 5000 könyv fordításához nyújt majd pénzügyi segítséget, 8000 kulturális szervezetet támogat majd, és 300 ezer művész és kulturális szakember külföldi szereplését, munkáját, nemzetközi tapasztalatszerzését segíti elő (IP/11/1399).

Szeptember 26-án a Bizottság új stratégiai dokumentumot fogadott el, „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és a foglalkoztatás érdekében” címmel. A cél ezen ágazatok exportpotenciáljának bővítése, és más területekre, így az innováció, az infokommunikáció és a városrehabilitáció területére átgyűrűző pozitív hatásaik maximalizálása. A stratégia által előirányzott intézkedések a készségfejlesztésre, a finanszírozáshoz való hozzáférésre, az új üzleti modellek támogatására, a közönségszervezésre, a nemzetközi piacokhoz való hozzáférésére és a más ágazatokhoz fűződő kapcsolatok erősítésére koncentrálnak (IP/12/1012).

A díjazott szerzők és műveik:

Anna Kim (Ausztria)

Anna Kim 1977-ben született a dél-koreai Tedzsonban. 1979-ben családja Németországba költözött. Filozófiát és színművészetet hallgatott a bécsi egyetemen. Több novellája, esszéje és verse mellett három regénye látott napvilágot, köztük a Die gefrorene Zeit (Megfagyott idő), amelyet már angolra és albánra is lefordítottak. Bécsben él.

  • Die gefrorene Zeit (Megfagyott idő)

Anna Kim regényének elbeszélője kezdő kutató, aki a Vöröskereszt munkatársaként a volt Jugoszláviából származó embereknek segít eltűnt rokonaik megtalálásában. Miközben egy koszovói férfi háborúban eltűnt felesége után kutat, szembesül a bűnügyek feltárásában segédkező törvényszéki régészek, orvosszakértők és antropológusok munkájának eredményeivel. Fokozatosan maga is személyes részesévé válik ügyfele sorsának, és vele együtt utazik Koszovóba, ahol első kézből tapasztalja meg a konfliktus hatásait.

Lada Žigo (Horvátország)

Lada Žigo 1970-ben született Zágrábban. A zágrábi egyetemen végzett összehasonlító irodalomtörténet és filozófia szakon. Számos újság, kulturális és irodalmi magazin számára írt kritikákat és esszéket; a Horvát Írószövetségben írócsoportot vezet. Első kötete Ljudi i novinari (Emberek és újságírók) címmel 2007-ben jelent meg, és a művet két irodalmi díjra jelölték. A Rulet (Rulett) harmadik regénye. Lada Žigo a Horvát Írószövetség és a Horvát Szabadfoglalkozású Művészek Szervezetének tagja, Zágrábban él.

  • Rulet (Rulett)

Rulett című regényében az írónő azt ábrázolja, hogyan válik a szerencsejáték egy kilátások nélküli társadalom tagjainak egyetlen reménysugarává. Az elbeszélés főszereplője egy katona, aki a szerb és horvát vezetőkből mélyen kiábrándulva, őket immár egyenesen bűnözőknek tartva, a szerencsejáték felé fordul. A kultúra és a nyelv „amerikanizálódását” teszi felelőssé azért, hogy hazája szuverenitása meggyengült, és a liberális kapitalizmus oltárán emberek sokaságának munkahelyét áldozzák fel. A rulett a végzetévé válik, amelyben mindent egy lapra tesz fel.

Laurence Plazenet (Franciaország)

Laurence Plazenet 1968-ban született Párizsban. Az Ecole Normale Supérieure korábbi hallgatója, a klasszikus irodalom tanára, az irodalomtudományok doktora. Pályafutását a Sorbonne-on kezdte oktatóként, 1994-ben Princetonban volt vendéghallgató. Tíz éve oktatott az egyetemen, amikor megjelent első regénye, L’amour seul (Csak a szerelem) címmel. Azóta két további kötete látott napvilágot (La Blessure et la soif, Disproportion de l’homme). A Sorbonne-on francia irodalmat tanít, tagja a Tudományos Kutatás Nemzeti Központjának és a Francia Egyetemi Intézetnek, a Societé des Amis de Port-Royal elnökhelyettese. Jelenleg írja negyedik regényét.

  • L’amour seul (Csak a szerelem)

Louise Catherine d’Albrecht 15 éves, amikor először találkozik tanítójával, de Ramon úrral. Titkos szeretők lesznek, mígnem Louise apja visszakényszeríti a lányt vidékre. Később, visszatérve a fővárosba Louise azt reméli, szeretője újra megtalálja őt, a férfi azonban nem bukkan fel újra. Szorongástól és áhítattól vezérelve a lány tanulmányainak szenteli magát, és megírja első könyvét. De Ramon visszatér, szerelmük újra lángra lobban, ám a férfi, aki öregnek és a lány szerelmére érdemtelennek érzi magát, úgy dönt, elhagyja. A lány sorozatos levelei válasz nélkül maradnak; Louise önmegtartóztatásban, a vágy szellemétől űzötten fejezi be életét.

Horváth Viktor (Magyarország)

Horváth Viktor 1962-ben született Pécsett. Doktori tanulmányait 2003 és 2006 között a Miskolci Egyetemen folytatta. 2003 óta versstruktúra-elméletet, valamint középkori és koraújkori formatörténetet tanít a Pécsi Tudományegyetemen. Angolból, németből és spanyolból fordít szövegeket.

  • Török tükör

A Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra. Egy török kamasz fiú szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, nyelvek, szentírások, hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal, dzsinnekkel és furcsa repülő szerkezetekkel is.

Kevin Barry (Írország)

Kevin Barry 1969-ben Limerickben született. Fiatalkora nagy részét utazással töltötte, 36 éves korára 17 helyen fordult meg tartósabban. Megfordult Corkban, Santa Barbarában, Barcelonában, Liverpoolban – végül az írországi Sligóban telepedett le. Írásait többek között a Sunday Herald, az Irish Examiner, a The Guardian, a The Irish Times és a The Sydney Morning Herald publikálta. Rövid szépprózai írásai több helyen megjelentek, az óceán mindkét partján. There Are Little Kingdoms (Vannak kis királyságok) című, bemutatkozó novelláskötetéért, amelyet a dublini Stinging Fly Press adott ki, 2007-ben megkapta az legjobb fiatal ír szerzőknek odaítélt Rooney-díjat. 2012-ben elnyerte a Sunday Times EFG Private Bank novelladíját.

  • City of Bohane (Bohane városa)

2053-at írunk. Bohane, az egykor virágzó, óceánparti ír város a bűn és az egymással háborúban álló bandák martaléka lett. A jómódú kerületek ugyan még nem tűntek el, de valódi életét a város Smoketown nyomornegyedeiben és sikátoraiban, Northside Rises betontornyaiban és Big Nothin' lidérces lápjain éli. Bohane-t évek óta Logan Hartnett, a Hartnett Fancy banda nagymenő keresztapja tartja rettegésben. Legmegbízhatóbbnak tartott bérencei azonban lassan a fejére nőnek, szeretője unszolja, hogy hagyjon ott mindent, és térjen jó útra, és azután ott van még az anyja is…

Emanuele Trevi (Olaszország)

Emanuele Trevi 1964-ben született Rómában. Író, irodalomkritikus. Korábban a Fazi kiadó művészeti vezetője volt, Marco Lodoli olasz íróval együtt antológiát szerkesztett. Számos esszéje jelent meg költőkről, írókról – Pietro Tripodo költőről írt műve Sandro Onofri-díjat kapott. Jelenleg a Rai 3 rádió számára készíti a Lucifer című programot. Több folyóiratban (Il Caffè Illustrato, Nuovi Argomenti) és országos napilapban (La Repubblica, La Stampa, Il Manifesto) jelentek meg írásai.

  • Qualcosa di scritto (Valami írott)

Róma, a kilencvenes évek eleje. Egy harmincas éveiben járó, cinikus és naiv író a Pier Paolo Pasolini életével és műveivel kapcsolatos dokumentumokat kezelő archívumban kap munkát. Itt ismerkedik meg egy házsártos idős hölggyel, Laura Bettivel. A könyv bolond hősnőjével való találkozás magával Pasolinivel való találkozássá lényegül át. Eközben Pasolini befejezetlen regényének, a Petroliónak rejtett eseménysora korunk kiábrándultságának és az élet rejtelmeinek útmutatójává válik.

Giedra Radvilavičiūtė (Litvánia)

Radvilavičiūtė írói álnév, viselője az 1960-ban a litvániai Panevėžys városában született Giedra Subačienė. Subačienė a vilniusi egyetemen végzett litván nyelv és irodalom szakon. Tanárként kezdte pályáját szülővárosi körzetében, majd Vilniusban újságíróként működött. 1994 és 1998 között Chicagóban élt, míg férje az amerikai város egyetemén tanított, . Ma nyelvi szerkesztőként egy vilniusi állami hivatalban dolgozik.

  • Šiąnakt aš miegosiu prie sienos (Ma éjjel a fal mellett alszom)

A novelláskötetben hétköznapi történések, látszólag jelentéktelen élmények, benyomások kelnek életre. A történetek egy részének hőse egy középkorú asszony, aki lányával egy kis lakásban, Vilnius óvárosában él. A szöveg vonzása című fejezetben Radvilavičiūtė öt jellemzőben ragadja meg a jó irodalmi mű kritériumait, majd a kibontakozó történetben illusztrálja megállapításait. Az Azok, akiket szeretnék viszontlátni – Bevezetés című elbeszélés egymástól rendkívül elütő karakterekről szőtt narratív meditáció.

Gunstein Bakke (Norvégia)

Gunstein Bakke 1968-ban született a dél-norvégiai Setesdalban. Íróként 2000-ben debütált Kontoret című regényével. Minden regénye kedvező fogadtatásban részesült, azonban a Maud és Aud hozta meg számára az átütő kritikai sikert: a mű megjelenése óta az egyik legeredetibb kortárs norvég szerzőként tartják számon. Gondolatébresztő könyvében a lírai nyelv többszólamú narratívával és éleslátó elemzéssel ötvöződik. Jelenleg felváltva Oslóban és Gotland szigetén él.

  • Maud og Aud: ein roman om trafikk (Maud és Aud: közlekedési regény)

A regényben rövid narratív részletek váltakoznak költői ábrázolásokkal, valamint a közlekedésről és egy technológiaközpontú társadalomban az emberi élet fizikai valóságáról szőtt gondolatokkal. A cselekmény középpontjában egy család áll, amelynek életét tragikus autóbaleset töri derékba: az anya a helyszínen meghal, az apa csak mesterséges testrészek segítségével tartható életben, a lányikerpár – Maud és Aud – pedig súlyos testi és lelki sérüléseket szenved.

Piotr Paziński (Lengyelország)

Az 1973-as születésű Piotr Pazińskinek eddig három kötete jelent meg: egy James Joyce Ulysseséről írt monográfia, egy Joyce Dublinjának nyomait követő szubjektív útikönyv, és a Pensjonat című regény, amelyet 2010-ben a Nisza kiadó adott ki. Utóbbiért Paziński megkapta a lengyel Polityka kiadvány Paszport Polityki kulturális díját. Paziński Varsóban él, a Midrash zsidó folyóirat főszerkesztője. Jelenleg novelláskötetén dolgozik.

  • Pensjonat (Nyugdíjasotthon)

A felszínen a regény cselekménye meglehetősen egyszerű: egy fiatalember kilátogat egy Varsó környéki nyugdíjasotthonba. Kisfiúként gyakran hozta el ide nagymamája, és most több olyan idős bentlakóval találkozik, aki még emlékszik rá. Nem hétköznapi otthonról van azonban szó: lakói holokauszttúlélő zsidók, és minden, ami itt történik álomszerű jelleget ölt – szellemidézéssé lesz, egykori emberek, régvolt események, múltbeli beszélgetések és ideológiai csatározások megidézésévé.

Afonso Cruz (Portugália)

Afonso Cruz 1971-ben született Figueira da Fozban. Animációs filmeket rendez, emellett illusztrátorként, zenészként és íróként dolgozik. Tanulmányait a lisszaboni António Arroio művészeti középiskolában, a Szépművészeti Főiskolán és a Madeirai Művészeti Intézetben végezte. Számos animációs filmet és sorozatot rendezett. 2007-ben jelent meg blues/roots-zenekara, a The Soaked Lamb első lemeze. Ennek zeneszerzője, szövegírója, a dalokban gitáron, bendzsón és ukulelén játszik. Irodalmi pályafutását 2008-ban kezdte, A Carne de Deus (Isten húsa) című regényével.

  • A Boneca de Kokoschka (Kokoschka babája)

A regény egy barátság metaforája, beszámoló arról, mennyire fontos a Másik saját identitásunk megtalálásában. Szereplői között megismerjük a bal lábára sánta zsidót, Isaac Dresnert, akinek a szeme láttára ölték meg legjobb barátját a második világháborúban – ez a trauma okozta testi fogyatékosságát. A felvonuló alakok sorában ott van Bonifaz Vogel, a férfi, aki felfüggesztette lelkiismeretét, Tsilia Kacev, az ortodox zsidó, akin megjelennek a keresztre feszített Jézus Krisztus sebei, és a milliomos Varga Zsigmond, aki az emberi lélek súlyát kívánja megmérni, és hidraulikus mérlegen méricskéli a lélekben található gonosz és bűn súlyát.

Jana Beňová (Szlovákia)

Jana Beňová 1974-ben született, költő, prózaíró. Tanulmányait a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán végezte, dramaturg szakon. Írásai szlovák kiadványokban (Dotyky, Fragment, Slovenské Pohľady) jelentek meg; Jana Parkrová néven újságíróként dolgozott a SME napilapnál. Jelenleg a pozsonyi Színházi Intézetnél szerkesztő. Első könyve verseskötet, amely Svetloplachý címmel jelent meg. Két további verseskötete (Lonochod, Nehota) mellett egy regényt (Parker) és egy novellagyűjteményt (Dvanásť poviedok a Ján Med) is publikált.

  • Café Hyena (Plán odprevádzania) (Café Hyena (Kikísérési terv))

A Café Hyena egy hagyományos kávéház Pozsony belvárosában, ahol turisták vegyülnek el törzsvendégek és szerelmespárok között. Egy könyv arról, hogy mennyire fontos óvni és védeni szeretteinket – különösen Petržalka labirintusának útvesztőiben (és különösen akkor, amikor a Minótaurosz csendben elillant).

Sara Mannheimer (Svédország)

Sara Mannheimer a svédországi Göteborgban nőtt fel, iskoláit az Egyesült Államokban, Hollandiában és a Cseh Köztársaságban végezte. Ma Stockholmban él. Az írás mellett üvegfúvó üzemet irányít (Stockholm Heta Glas). 2011-ben a kritikusok elismerése mellett mutatták be a stockholmi Stadsteaterben a Come Rushing című táncszínházi előadást, amelynek színpadra állításában a koreográfus Birgitta Egerbladh-dal működött együtt. 2008-ban megjelent regényét, a Reglernát, August-díjra jelölték, és a könyv elnyerte a Borås Tidning napilap elsőkötetes szerzőknek járó díját. A Handlingen című regényt a svéd rádió irodalmi díjára jelölték.

  • Handlingen (Az akció)

A Handlingen egy nő története, aki meg akarja hódítani a világ összes könyvét tartalmazó Könyvtárat. A külvilág uralására irányuló neurotikus vágy mögött, amely ez esetben Roland Barthes és Julia Kristeva bonyolult elméleti munkásságának megértése iránti vággyal társul, egy sikertelen terhesség okozta mély fájdalom húzódik meg. Mannheimer költői írásaiban mágia és realizmus elegyedik, az írónő a valóságot a képzelettől elválasztó vékony határvonalat eltörölve sikerrel eleveníti meg a mindennapi élet jól leplezett törékenységét.

További információk:

Az európai irodalmi díj honlapja: http://www.euprizeliterature.eu/

Az EU kulturális portálja: http://ec.europa.eu/culture

Andrula Vasziliu honlapja

Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58); Twitter: @DennisAbbott

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site