Közlekedés: Új távlatok az uniós légi közlekedésnek

Európai Bizottság

sajtóközlemény

Brüsszel, 26 szeptember 2012

Közlekedés: Új távlatok az uniós légi közlekedésnek

A légi közlekedés világszerte nagy változásokon megy keresztül, és Európát sok más régiónál jobban sújtja a gazdasági válság. Az Európai Bizottság ma nagyratörő javaslatcsomagot terjesztett elő az uniós légiközlekedési ágazat nemzetközi versenyképességének növelése céljából. Ehhez a Bizottság szerint tárgyalásokat kell kezdeni azon kulcsfontosságú partnerekkel, akik révén e gyorsan fejlődő piac szereplői új üzleti lehetőségekhez férhetnek hozzá, új eszközöket kell kialakítani a tisztességtelen verseny ellen, és meg kell teremteni azt a szabályozási környezetet, amely kedvez a beruházásoknak.

A légi közlekedés az európai gazdaság jelentős ágazata, munkahelyeket és piaci forgalmat teremt, egyúttal pedig több millió vállalkozás és ember számára jelent kapcsolatot a nagyvilággal. Az uniós légi közlekedésre, és főleg a nemzetközi légitársaságokra azonban nagy nyomás nehezedik, hiszen a legdinamikusabban bővülő piacok ma már Európán kívül találhatók. Az európai légiközlekedési ágazat egésze – a légi fuvarozók mellett a repüléstechnikai ágazat, a repülőterek, a légiközlekedési irányítás és a kiszolgáló ipar – lassan növekszik az EU-n belül, a nemzetközi színtéren pedig intenzív versenynek van kitéve.

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas így nyilatkozott: „Stratégiailag fontos, hogy Európa vezető légiközlekedési ágazatot tartson fenn, középpontjában az Uniót a világ többi részével összekötő hálózattal. Az elmúlt évtizedben igen jelentős nyereséget termeltünk azáltal, hogy kihasználtuk az EU külkapcsolataiban rejlő új üzleti lehetőségeket. A jelenlegi rendszerek azonban már nem felelnek meg a kihívásoknak. Ezen változtatnunk kell. Ha nem akar lemaradni, Európának reagálnia kell a nemzetközi légiközlekedési piac gyökeres változásaira.”

Az Európai Bizottság javaslatai elsősorban a következő három terület fejlesztésére vonatkoznak:

• Új megállapodások Európa szomszédaival és nemzetközi partnereivel

Ahhoz, hogy az uniós légiközlekedési ágazat kiaknázhassa az új piacokon megnyíló gazdasági lehetőségeket, a Bizottság a következőket ajánlja:

• uniós szintű légiközlekedési megállapodásokat kell kötni a fontos és feltörekvő partnerekkel, mint Kína, Oroszország, a Perzsa-öböl államai, Japán, India és Dél-kelet Ázsiában az ASEAN* tagjai;

• 2015-re uniós szintű légiközlekedési megállapodásokat kell kötni a szomszédos államokkal, mint Ukrajna, Azerbajdzsán, Tunézia, Törökország és Egyiptom. E folyamat felgyorsítása érdekében célszerű, hogy a tagállamok átfogó tárgyalási megbízást adjanak a Bizottságnak a fennmaradó szomszédos államokkal való megállapodások megkötésére.

E megállapodások összesített gazdasági hozama hozzávetőleg évi 12 milliárd euró lesz. A Bizottság 2013 elején a tagállamok elé fogja terjeszteni az uniós tárgyalási megbízásokhoz kapcsolódó prioritások listáját.

Mindezeken felül ipari és technológiai megállapodásokat is kell kötni a kulcsfontosságú partnerekkel és más országokkal a légiközlekedési irányítás (ATM) – így többek között az uniós SESAR program keretében való együttműködés – és a légiközlekedés-biztonság, ezen belül is a repüléstechnikai termékek tanúsítása terén.

• Tisztességes verseny

Az EU szerint a nemzetközi légiközlekedési kapcsolatok fejlesztéséhez a nyitott piac a legjobb alap, és támogatni kell a versenyt. Ez az egyik legfontosabb tanulság, amit az Unió belső légiközlekedési ágazatának sikeréből levonhatunk. De a versenynek nem csak nyíltnak, hanem igazságosnak is kell lennie.

A tisztességes verseny fenntartásához a Bizottság az érdekeltekkel való szoros konzultációban új és hatékonyabb uniós eszközöket kíván kidolgozni az európai érdekeknek a tisztességtelen gyakorlatok elleni védelme érdekében. A már létező uniós rendelet, a 868/2004/EK rendelet e szempontból nem bizonyult sikeresnek, ezért a mai globális légiközlekedési kihívásoknak jobban megfelelő új jogi eszközre van szükség.

Kiegészítő óvintézkedésként a Bizottság olyan záradékok (a tisztességes versenyre vonatkozó szokásos záradékok) kidolgozását javasolja – lehetőleg uniós szinten –, amelyeket az uniós tagállamok és az Unión kívüli államok között már meglévő kétoldalú légiközlekedési megállapodásokba lehetne illeszteni.

• Beruházások

A hagyományos tulajdonjogi és ellenőrzési korlátozások feloldása

Jelenleg a legtöbb ország tulajdonjogi és ellenőrzésre vonatkozó korlátozásokat alkalmaz a légi fuvarozók kapcsán, ezáltal jelentős új tőkeforrásoktól fosztva meg őket. Ideje fellépni ez ellen nemcsak a szavak szintjén, és megtenni az EU–USA légiközlekedési megállapodásban előrevetített további lépéseket a légitársaságok tulajdonjogának és ellenőrzésének liberalizálása terén, hogy a légitársaságok helyzete megerősödjön, és vonzó befektetési célponttá váljanak. Ezt az ICAO szintjén is elő kell mozdítani, többek között a 2013 márciusában tartandó légiközlekedési konferencián.

A következő lépések

A decemberi Közlekedési Tanács alkalmával a tagállamokkal folytatott konzultáció után a Bizottság továbbviszi javaslatait, és ennek jegyében 2013 elején előterjeszti a tárgyalási megbízásokhoz tartozó prioritások listáját.

További információ: MEMO/12/714

Légiközlekedési külkapcsolatok: http://ec.europa.eu/transport/air/international_aviation/external_aviation_policy/why_policy_en.htm

A legfontosabb tények és számok

• A légi közlekedés fontos ágazat. 5,1 millió állást tart fenn, és 365 milliárd euróval, vagyis 2,4%-kal járul hozzá Európa GDP-jéhez.¹ Alapvető jelentőségű a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, az idegenforgalom, a személyes kapcsolatok, valamint az Unió regionális és szociális kohéziója szempontjából. Az összekapcsoltság elengedhetetlen a versenyképességhez.

• Az európai fuvarozókat különösen keményen sújtotta a válság. Az IATA előrejelzései szerint az európai kereskedelmi légi fuvarozók 2011. évi 0,5 milliárd dolláros nettó nyeresége 2012-ben 1,1 milliárd dolláros nettó vesztességgé fordul.

• Az európai légiközlekedési ipar összességben még mindig világelső. A legtekintélyesebb repülőgépalkatrész-gyártók és légitársaságok, a legjelentősebb repülőtéri csomópontok közül számos Európában található, és a kontinens a légiközlekedési irányítási kutatás és technológia (beleértve a SESAR programot) terén is élen jár. Ám e vezető pozíciót veszélyeztetik az új kihívások, az élénk nemzetközi verseny és az új piaci belépők.

• Globális szinten a légi fuvarozás a jelenlegi gazdasági válság ellenére is várhatóan évi 5% körüli növekedést produkáló ágazat marad 2030-ig², ami összességében 150%-ot meghaladó növekedést jelent.

• A légiközlekedési világpiac hihetetlen ütemben változik. A légi fuvarozás iránti keresletet elsősorban a gazdasági növekedés és a jólét generálja. Mivel Európa GDP-jének növekedése 2011 és 2030 között várhatóan átlagosan évi 1,9% körül alakul³, India és Kína viszont 7,5% illetve 7,2%-os növekedést ér el, várható, hogy a légi közlekedés fejlődése az EU-n kívül lesz jelentős, és a nemzetközi forgalom középpontja elsősorban Ázsiába, különösen a Közel-Keletre fog áthelyeződni.

• A következő húsz évben kialakuló új légiközlekedési forgalom kiindulási és/vagy célpontja Ázsiában illetve a Csendes-óceán térségében lesz, az USA vezető helyét 2030-ra Ázsia veszi át, a teljes forgalom 38%-ával.

• Az átlagostól elmaradó növekedésükkel Európa fuvarozói a legtöbb régióban veszítenek piaci részesedésükből a nem uniós fuvarozók javára. 2003-ban a világszintű interkontinentális kapacitás 29%-a volt az uniós légi fuvarozók birtokában. 2025-re a részesedésük valószínűleg 20% körülire csökken. Vagyis hacsak nem teszünk valamit, az európai légitársaságok egyre kisebb mértékben fognak hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.

• Az Unión kívüli légi fuvarozók globális pozíciói egyre erősödnek: például a regionális forgalom legjelentősebb növekedésére a Közel-Keleten kell számítani, e régió légitársaságai 2030-ra a világ összforgalmának 11%-át fogják bonyolítani a 2010-es 7%-hoz képest.