Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Sajtóközlemény

Brüsszel, 2012. szeptember 24.

Környezetvédelem: továbbra sem megoldott az egészségre káros légszennyező anyagok kérdése

Az európai városlakók csaknem harmada van kitéve a szálló por túlzott koncentrációjának. E lebegő részecskék az emberi egészséget leginkább veszélyeztető szennyezőanyagok közé tartoznak, mivel belélegezve egészen a tüdő mélyébe jutnak. Az elmúlt évtizedek során az EU eredményesen szállt harcba a savasodást okozó légszennyező anyagokkal szemben, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mai napon közzétett jelentése szerint kontinensünk jelentős hányadán visszatérő problémát jelent a kültéri levegő szállópor- és talajközeli ózonkoncentrációja.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így fogalmazott: „E jelentés éppen időben ébreszt rá arra, hogy a levegőminőség milyen fontos szerepet játszik az emberek egészsége szempontjából. Ezért szeretném, ha 2013 a levegő éve lenne, és ezért fogunk különös hangsúlyt fektetni a levegő minőségével kapcsolatos jogszabályokra annak érdekében, hogy orvosolni tudjuk e problémát.”

Jacqueline McGlade professzor asszony, az EEA ügyvezető igazgatója elmondta: „Bár az Európai Unió az elmúlt évtizedben több szennyezőanyag tekintetében visszaszorította a kibocsátást, nem elégedhetünk meg az eddigi eredményekkel. Sok országban a légszennyező anyagok koncentrációja még mindig a megengedett és az ajánlott határértékek felett van, amely határértékeket az európai polgárok egészségének védelme érdekében állapítottak meg. A leginkább szennyezett városokban és régiókban a levegőszennyezés akár két évvel is csökkentheti a várható élettartamot.”

Az EEA „A levegő minősége Európában – 2012. évi jelentés” című tanulmánya a lakosság légszennyező anyagoknak való kitettségét vizsgálva mutatja be kontinensünk levegőminőségének jelenlegi állapotát. A jelentés célja, hogy támogatást nyújtson a tiszta levegő megőrzését szem előtt tartó, hatékonyabb szakpolitika kidolgozásához.

Főbb megállapítások

Az EU-ban a szálló por (PM) jelenti a légszennyezéshez kötődő legnagyobb kockázatot az egészségre nézve, és az ilyen anyagoknak való kitettség korai halálozáshoz vezethet. A nagyobb átmérőjű finomszemcsés anyagok (PM10) tekintetében a jelentés becslései szerint 2010-ben a városi lakosság 21%-a volt kitéve az egészség védelme érdekében meghatározott, legszigorúbb uniós napi határértékek feletti koncentrációnak, míg a városokban élők 30%-a esetében a kisebb átmérőjű finom porszemcsék (PM2,5) – kevésbé szigorú – uniós éves határértékek feletti koncentrációjának való kitettséget lehetett megállapítani. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) uniós jogszabályokban foglaltaknál is szigorúbb referenciaszintjeit alapul véve PM10 tekintetében a városi lakosság 81%-a, a PM2,5tekintetében pedig 95%-a él olyan környezetben, ahol a szállópor-koncentráció túllépi az egészség védelme céljából meghatározott referenciaszinteket, ami rámutat a levegő védelméről szóló jogszabályok felülvizsgálatának égető szükségére.

Az ózon (O3) a légzőszervi megbetegedések mellett a korai halálozásért is gyakorta tehető felelőssé. E tekintetben a városi területeken élők vannak a legnagyobb veszélyben – 2010-ben az EU városi lakosságának 97%-a volt kitéve a WHO referenciaszintje feletti ózonkoncentrációnak. 17%-uknál lehetett megállapítani az ózon vonatkozásában meghatározott uniós célértéket meghaladó koncentrációt. 2009-ben Európa mezőgazdasági művelésű területeinek 22%-a felett volt károsan magas az ózon koncentrációja, amely végül veszteségeket okozott az agrárszektorban.

A nitrogén-dioxid (NO2) az eutrofizáció (azaz a növények és algák túlzott elszaporodása a vízben) és a savasodás fő előidézője, emellett katalizálja a szálló por és az ózon képződését is. 2010-ben a városban élő európaiak 7%-a volt kitéve a nitrogén-dioxid uniós határértékeket meghaladó szintjének. Kontinensünk több országa továbbra sem tudta az uniós jogszabályokban foglalt vagy az Egyesült Nemzetek megállapodásainak keretében elfogadott kibocsátási határértékek alá csökkenteni a nitrogén-oxidok tagállami szintű kibocsátását.

A benzo(a)pirén (BaP) rákkeltő anyag. Az Unió városi lakosságának jelentős része (2008–2010 között mintegy 20-29%-a) volt kitéve az uniós célérték feletti koncentrációnak, amely célértéket 2013-ra már sehol sem szabad túllépni. Az utóbbi évek egyre növekvő BaP-kibocsátása Európában ezért komoly aggodalomra ad okot.

A kén-dioxid (SO2) a levegőszennyezés elleni küzdelem sikertörténete: a füstgázmosó technológiák és az alacsonyabb kéntartalmú üzemanyagok használatát előíró uniós jogszabályoknak köszönhetően a kén-dioxid kibocsátása a közelmúltban számottevő mértékben csökkent. 2010 volt az első olyan év, amikor az EU városi lakossága nem volt kitéve az uniós határértékeket túllépő SO2-koncentrációnak.

A szén-monoxid, a benzol és bizonyos nehézfémek (arzén, kadmium, nikkel, ólom) kültéri levegőben mérhető koncentrációja az EU-ban általában alacsony, jól lehatárolható, és mindössze elvétve fordul elő, hogy valamelyest túllépné a jogszabályokban foglalt határ- és célértékeket.

Következő lépések

Az elmúlt években az EEA éves rendszerességgel tett közzé beszámolókat a légszennyező anyagok kibocsátására és a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvben megállapított határértékek túllépésére vonatkozóan. Az Ügynökség még az idén nyilvánosságra fogja hozni azt a visszatekintő elemzést, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon teljesültek-e a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvben 2010 tekintetében meghatározott környezetvédelmi célkitűzések.

Az Európai Bizottság jelenleg – az érdekelt felekkel egyeztetve – a levegő kérdéséhez kapcsolódó uniós jogszabályok felülvizsgálatán dolgozik, és 2013-ban különös figyelmet fog szentelni a légszennyezéssel foglalkozó szakpolitikáknak.

Előzmények

A rossz minőségű levegő szívbetegségeket, légzőszervi zavarokat, tüdőrákot, légzési nehézségeket és egyéb egészségügyi problémákat is előidézhet. A szennyezőanyagok némelyike eutrofizációhoz, alacsonyabb mezőgazdasági termésátlagokhoz és az erdők növekedési ütemének csökkenéséhez vezet, de hatással van bolygónk éghajlatára is. Bár bizonyos anyagok kapcsán elmondható, hogy kibocsátásuk csökkent a közelmúltban, és ez egyes területeken a levegőminőség jelentős javulását eredményezte, nem mindenhol esett vissza ezzel együtt megfelelő mértékben a légszennyező anyagok koncentrációja. A levegőminőség visszatérő problémái tehát még határozottabb fellépést követelnek bizonyos szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése érdekében.

További információ:

http://ec.europa.eu/environment/air/quality/index.htm

http://www.eea.europa.eu/themes/air

Kapcsolattartók:

Joe Hennon (+32 2 295 35 93)

Monica Westeren (+32 2 299 18 30)

Európai Környezetvédelmi Ügynökség:

Arthur Finn Girling (+45 29 60 43 30)

Iben Stanhardt (+45 23 36 13 81)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website