Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

Digitális menetrend: az EU által finanszírozott kutatásoknak köszönhetően a csillagászok átfogóbb képet kaphatnak a világegyetemről

Brüsszel, 2011. augusztus 23. – A csillagászok uniós pénzügyi támogatással kifejlesztettek egy olyan forradalmi eljárást, amellyel valós idejű, nagy felbontású felvételek készíthetők távoli galaxisokról. A rádiótávcsövek ezentúl a Föld különböző pontjairól egyidejűleg vizsgálhatják az univerzum legtávolabbi égitesteit és nagy felbontású képeket készíthetnek róluk. A felvételek annyira részletesek, hogy segítségükkel akár egy futballabda is azonosítható lenne a holdon. A nagyon hosszú bázisvonalú elektronikus interferometria (Electronic Very Long Baseline Interferometry, e-VLBI) elnevezésű technika segítségével választ kaphatunk arra, miként jöttek létre a galaxisok, mivel az eljárás lehetővé teszi, hogy a csillagászok egy kísérlet végzése során a nagy sebességű optikai hálózatok révén szinte valós időben megkapják és feldolgozzák a vonatkozó adatokat. Ennek köszönhetően a világ rádiótávcsövei együttműködhetnek úgy, hogy egyetlen, gigantikus méretű teleszkópot szimulálnak. Ez nemcsak a csillagászati megfigyelések színvonalát emeli, de elősegíti a rádiótávcsövekre fordított beruházások lehető legnagyobb megtérülését is. Két nagy kapacitású, elektronikai távközlési hálózatokra vonatkozó projekt, az EXPReS és a NEXPReS – amelyek 7,4 millió eurós EU-finanszírozásban részesültek – támogatják az e-VLBI csillagászat fejlesztését és felhasználását. Az Európa innovációs előnyének fejlesztését célzó e-infrastruktúrák elnevezésű projekt a Európai digitális menetrend egyik prioritása (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200).

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Örvendetes hír, hogy innovatív technológiák segítségével az európai kutatók sokkal hatékonyabban ki tudják használni a rádiótávcsöveket a távoli galaxisok vizsgálatára.”

A rádiócsillagászok azért vizsgálják az égitesteket, hogy megértsék, miként fejlődnek a galaxisok és hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba. A hagyományos, nagyon hosszú bázisvonalú interferometrián (VLBI) alapuló megfigyeléseket úgy végzik, hogy különböző országokban található távcsöveket egyidejűleg irányítanak rá egyetlen objektumra. Minél nagyobb a teleszkópok közötti távolság, annál jobban kivehetők az égitestek apró részletei. Az adatokat minden állomás hagyományosan merevlemezekre rögzítette, amelyeket azután a központi szuperszámítógépbe küldtek elemzés céljára. Az új e-VLBI technika lehetővé teszi, hogy a távcsövek optikai szálak útján közvetlenül kapcsolódjanak a szuperszámítógéphez, így nem merülnek fel az adattároló eszközök kezelésével járó költségek és az eredmények is jóval gyorsabban születnek meg. Az adatokat ezután valós időben dolgozzák fel, vagyis a csillagászok több hét helyett csupán néhány óra leforgása alatt megkapják az eredményeket. Az e-VLBI technika alkalmazása korábban Európára korlátozódott, mostantól viszont az egész világra kiterjed.

E technika segítségével vizsgálták nemrégiben a Seyfert-galaxist: a megfigyelések szerint ez a galaxis olyan erős gamma-sugárzást bocsát ki, amelyről korábban azt hitték, hogy csupán a legnagyobb tömegvonzású fekete lyukakból származhat. Eddig nem fedeztek fel ilyen nagy energiával rendelkező galaxist, így a Seyfert-galaxis a kozmikus objektumok új osztályának első tagja lehet. Az e-VLBI technikán alapuló megfigyeléseket a legnagyobb és legérzékenyebb távcsövek globális, valós idejű hálózatának létrehozása tette lehetővé. Ezek a teleszkópok Európában, Kelet-Ázsiában és Ausztráliában – egymástól akár 12 458 km távolságra – találhatók, és nagy sebességű optikai hálózatok segítségével kapcsolódnak egymáshoz.

Előzmények

Az e-VLBI csillagászati megfigyelések új területeket nyitnak meg a tudomány számára, mivel valós idejű, azonnali eredményeket adó vizsgálatokat tesznek lehetővé, ami elengedhetetlen a különféle csillagvizsgálók által különböző hullámhosszon végzett tevékenységek összehangolásához. Várhatóan több rádiótávcsövet is rácsatlakoztatnak a valós idejű, nagy sebességű hálózatokra, a NEXPReS elnevezésű projekt keretében pedig olyan technológia fejlesztése folyik, amelynek segítségével megszüntethető a hagyományos VLBI és az e-VLBI technikák közötti különbség.

Az e-VLBI technikának más alkalmazási területei is vannak: „fordított üzemmódban” használható a Föld tektonikai lemezei által végzett mozgások megfigyelésére és így elősegítheti a földrengések előrejelzését, valamint segítségével megfigyelhetők a Föld tájékozásában és a nap hosszában jelentkező eltérések, ami viszont felhasználható az éghajlatváltozás kutatására, illetve az fizikai alapkutatásokban a gravitációs hullámok sebességének mérésére. Ennek megvalósításához antennák világméretű hálózata egy adott időszakban méri a távoli jelforrásokból (például pulzárokból) érkező jelek közötti időbeli eltéréseket.

A 2006 és 2009 között működő EXPReS elnevezésű projekt keretében a Hollandiában működő Európai VLBI Intézetet (JIVE) képessé tették az e-VLBI műveletek végzésére. A JIVE egyszerre legfeljebb 16 távcsőtől tud adatokat fogadni, egyenként 1 Gb/s sávszélességgel. A szuperszámítógép jelenleg rendszeresen dolgozik e-VLBI adatokon, és számítási teljesítményét az ideiglenes kozmikus objektumok – például a vélhetően a fekete lyukak kialakulásához vezető felrobbanó csillagok – megfigyelése során is igénybe veszik.

Bővebben az EXPReS elnevezésű projektről – http://www.expres-eu.org/

A NEXPReS (Novel Explorations Pushing Robust e-VLBI Services) egy hároméves futamidejű (2010–2013), a legfontosabb európai, ázsiai és dél-afrikai rádiócsillagászati intézetek együttműködésével megvalósuló projekt, melynek célja, hogy az Európai VLBI Hálózat által végzett valamennyi megfigyelést valós idejű, e-VLBI megfigyeléssé fejlessze. A NEXPReSnek köszönhetően javulni fog az adatok minősége, valamint galaxisunk távolabbi pontjairól is készíthetünk majd felvételeket, amelyeket nagyobb számú csillagász vizsgálhat meg. A NEXPReS projektben 15 kutatóintézet vesz részt, a Nemzeti Kutatási és Oktatási Hálózat (NREN) szolgáltatói, valamint az Ausztriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Olaszországban, Lettországban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban működő fejlett számítástechnikai létesítmények.

Bővebben a NEXPReS elnevezésű projektről – http://www.nexpres.eu/

Bővebben az e-infrastructures elnevezésű projektről.

A digitális menetrenddel foglalkozó weboldal:

http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm

Neelie Kroes honlapja: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/

Kövesse Neelie Kroes bejegyzéseit a Twitteren is: http://twitter.com/neeliekroeseu

Kapcsolattartók :

Jonathan Todd (+32 2 299 41 07)

Linda Cain (+32 2 299 90 19)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website