Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

Az Európai Bizottság javasolja, hogy 2013-at nyilvánítsák „A polgárok európai évének”

Brüsszel, 2011. augusztus 11. – Az uniós polgárság és az azzal járó jogok érvényesülése az Európai Unió egyik alappillérét képezi. Mivel a közeljövőben ünnepeljük a Maastrichti Szerződés által 1993. november 1-jén létrehozott európai polgárság 20. évfordulóját, az Európai Bizottság a mai napon javasolta, hogy 2013-at nyilvánítsák „A polgárok európai évének”.

Húsz évvel az uniós polgárság létrehozása után számos területen kézzelfogható előrehaladást könyvelhetünk el, amely közvetlenül kihat sok millió ember életére. Hogy csak egy példát említsünk: manapság, ha külföldre utazunk, ez kevesebb útiköltséggel jár, zökkenőmentesen kelhetünk át az országhatárokon, biztosítékok illetnek meg bennünket a csoportos társasutak során, jogosultak vagyunk az egészségügyi ellátó rendszerek igénybevételére és olcsóbban telefonálhatunk haza. Ez csupán néhány az európai polgárságból fakadó előnyök közül. A Bizottság célja annak biztosítása, hogy a jogaink külföldön történő érvényesülését még mindig gátló akadályok is mielőbb eltűnjenek az életünkből.

„A szabad mozgás az Európai Unió legbecsesebb joga. Egyet jelent az uniós polgársággal. A vállalkozások és a polgárok hatalmas előnyre tesznek szert azzal, hogy az EU kitartóan munkálkodik az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgását akadályozó belső korlátok lebontásán. A már elért eredményeinkre építkezve kívánom kényelmesebbé tenni a másik tagállamban utazó, vásárló, tanulmányokat folytató vagy letelepedni szándékozó uniós polgárok életét” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos. „Ha az európaiak nincsenek tisztában a jogaikkal, gyakorolni sem tudják azokat kellő hatékonysággal. Napjainkban az európaiak 48%-a érzi úgy, hogy nem tájékoztatták megfelelően a jogairól. A polgárok európai éve segítségével változtatni fogunk ezen a helyzeten. Alkalmunk nyílik majd felhívni az emberek figyelmét mindarra, amit az Európai Unió képes tenni minden egyes polgáráért.”

Előzmények

A szabad mozgás a legértékesebb az uniós polgárságból fakadó jogok közül (lásd 14/2011. sz. sajtóközlemény). Egyre több európai él ezzel a jogával, és telepedik le valamelyik másik uniós tagállamban: 2009-ben a becslések szerint mintegy 11,9 millió polgár élt a származási helyétől eltérő tagállamban; 2010-ben az utóbbiak száma már 12,3 milliót tett ki (STAT/11/105). Az uniós polgárságnak köszönhetően – amely nem helyettesíti, hanem kiegészíti a nemzeti állampolgárságot – az Unió polgárait sokféle jog illeti meg valamennyi uniós tagállamban, ideértve azon jogukat, hogy fogyasztóként más tagállamokban hozzáférjenek az árukhoz és a szolgáltatásokhoz, illetve polgárként oktatásban részesüljenek, elismerjék szakmai képesítéseiket, egészségügyi ellátást vegyenek igénybe, megőrizzék társadalombiztosítási jogosultságukat vagy azt megszerezzék, illetve szavazzanak és jelöltként induljanak az európai parlamenti vagy a helyhatósági választásokon a tartózkodási helyük szerinti tagállamban.

Ám miközben a munkavállalók több mint egyharmada (35%) gondolja úgy, hogy szívesen vállalna munkát másik tagállamban, csaknem az egyötödük szerint e tervük megvalósítása túl sok akadályba ütközne. A nyelvi nehézségek mellett a krónikus információhiány jelenti a másik komoly akadályt a határ menti ingázó forgalom útjában. Egy 2010-ben készült felmérés szerint igen magas azoknak a száma, akik úgy érzik, hogy még mindig nem kellően tájékozottak az őket megillető különféle jogokról: mindössze a 43%-uk ismeri az „európai uniós polgár” fogalom jelentését, míg az Európai Unió polgárainak közel fele (48%) úgy véli, hogy „nem tájékoztatták megfelelően” a jogairól.

Ezenfelül az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentés (lásd IP/10/1390 és MEMO/10/525) is rámutatott, hogy csakugyan sok akadály tornyosul még a külföldre költözni szándékozó polgárok előtt, akik emiatt a tervüktől elállnak vagy elbizonytalanodnak. A jelentés 25 konkrét intézkedést sorol fel e meglévő akadályok felszámolására. Ezek egyike a polgárok tudatosságának erősítése a tekintetben, hogy mit is jelent az uniós polgársági státusz, milyen jogok kapcsolódnak hozzá, és hogyan hat ki a mindennapos életükre. Ennek érdekében a Bizottság javasolja, hogy 2013-at a polgárok európai évének kívánja nyilvánítani, amelynek során számos célzott eseményt rendez majd az uniós polgárságról és a polgársággal kapcsolatos szakpolitikákról. A polgárok európai évét az uniós polgárságról szóló jelentés nyomon követése fémjelzi majd: 2013-ban a Bizottság cselekvési tervet tesz közzé, amely a polgárokat az uniós polgárságukból adódó jogok gyakorlásában gátló, még meglévő akadályok teljes felszámolására irányul. 2013-nak a polgárok európai évévé történő nyilvánításával az Európai Bizottság teljesíti az uniós polgárságról szóló jelentésben tett ígéretét, és eleget tesz az Európai Parlament által tett, egy ilyen év kijelölésére irányuló felhívásnak.

A polgárok európai évének célja, hogy megkönnyítse az uniós polgárok számára az EU-n belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joguk gyakorlását, és biztosítsa számukra a jogaikkal kapcsolatos információkhoz való egyszerű hozzáférést. Konkrétabban az európai év célja a következő:

  • annak tudatosítása a polgárokban, hogy joguk van az Európai Unión belüli szabad tartózkodásra,

  • a polgárok ismereteinek bővítése a tekintetben, hogy az uniós jogok és szakpolitikák milyen előnyöket biztosítanak számukra, valamint a polgárok aktív szerepvállalásának ösztönzése az unós szakpolitikai döntéshozatalban,

  • a szabad mozgáshoz való jog hatásáról és az abban rejlő lehetőségekről folytatott vita ösztönzése, különös tekintettel a kohézió erősítésére és az emberek közötti kölcsönös megértésre.

A polgárok európai éve alkalmából 2013-ban Unió-szerte számos uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű eseményre, konferenciára és szemináriumra kerül majd sor. A Bizottság ezenkívül tervezi az uniós polgárok jogairól szóló „egyablakos” információs rendszer kulcsfontosságú elemeit jelentő többnyelvű Europe Direct és Your Europe internetes honlapok láthatóbbá tételét, valamint a polgárokat a jogaik gyakorlásában és védelmében segítő problémamegoldó eszközök – például a SOLVIT – szerepének és láthatóságának erősítését.

A 2013-ban a polgárok európai éve kapcsán sorra kerülő tevékenységek javasolt költségvetése 1 millió EUR.

A „rendes jogalkotási eljárásnak” (együttdöntési eljárás) megfelelően a mai határozatot az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának is jóvá kell hagynia. A Bizottság a többi uniós intézménnyel és a tagállamokkal szoros együttműködésben kíván dolgozni annak érdekében, hogy ez az európai év jelentős és tartós hatást fejtsen ki.

További információk:

Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

MELLÉKLET

Source: Flash Eurobarometer 294 "European Union Citizenship", October 2010

Kapcsolattartók:

Matthew Newman (+32 22962406)

Mina Andreeva (+32 22991382)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website