Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – sajtóközlemény

Az Európai Bizottság fellép annak érdekében, hogy megkönnyítse az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a határon átnyúló jogviták esetében

Brüsszel, 2011. július 22. – A jogviták és nézeteltérések bíróságokon keresztül történő rendezése gyakran sok költséggel és időbefektetéssel jár. A határon átnyúló ügyek a nemzeti jogszabályok eltéréseiből adódóan, valamint a gyakorlati – pl. a költségekhez vagy a nyelvi különbségekhez kapcsolódó – problémák miatt különösen bonyolultak. Az Európai Unió 2008. május 21-én elfogadott (IP/08/628) és 2011. május 21-én hatályba lépett közvetítési irányelve akkor alkalmazandó, ha két, más tagállamban tartózkodó fél önként megállapodik arról, hogy jogvitájukat pártatlan közvetítő közreműködésével rendezik. Mostanra minden uniós tagállamnak intézkednie kellett volna az uniós jogszabály átültetéséről. Kilenc tagállam azonban még nem jelentette be az összes olyan nemzeti intézkedést, amely az irányelv teljes körű végrehajtásához szükséges. Következésképpen az Európai Bizottság eljárást indított, és ennek első lépéseként felszólító levelet küldött a következő országoknak: Cseh Köztársaság, Spanyolország, Franciaország, Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Finnország, Szlovákia és az Egyesült Királyság. Az érintett országoknak két hónap áll rendelkezésére a válaszadásra.

„Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés az uniós jogérvényesülési térség sarokköve.” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos. „A közvetítés hozzásegítheti a feleket a határon átnyúló jogvita rendezéséhez, vagyis a bírósághoz fordulás fontos alternatíváját jelenti. Időt és pénzt takarít meg, valamint megkíméli az érintett feleket attól is, hogy érzelmileg terhes ügyekben bírósághoz kelljen fordulniuk, amit újabb traumaként élhetnek meg. Felkérem a kilenc tagállamot az átültetés mielőbbi lezárására, hogy a polgárok és a vállalkozások maradéktalanul élhessenek jogaikkal.”

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodások végrehajthatóak legyenek. Egy uniós finanszírozású felmérés szerint a közvetítési eljárás mellőzése a becslések szerint ügyenként átlagosan 331–446 napos időveszteséggel és 12 471–13 738 eurós jogi többletköltséggel jár az Unióban.

Előzmények

A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítésről szóló 2008/52/EK irányelvet 2008. április 23-án fogadták el (IP/08/628). A Bizottság 2004 októberében terjesztette elő az irányelvre vonatkozó javaslatot (IP/04/1288).

A közvetítés révén konstruktív módon, a felek közötti kapcsolatot megőrizve, sőt akár meg is erősítve oldhatók meg az üzleti vállalkozások, munkaadók és munkavállalók, bérbeadók és bérlők, vagy családok közötti problémák. A bírósági eljárásokról viszont nem mondható el, hogy minden esetben ilyen eredményt hoznak. A viták peren kívüli rendezésével az igazságügyi rendszerek erőforrásait megkímélik, és potenciálisan csökkenhetnek a jogi költségek is. Minden közvetítésre igaz, hogy az eljárás iránti bizalom döntő kérdés, különösen akkor, ha a felek különböző országból származnak. Az uniós szabályok ezért ösztönzik a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a minőségellenőrzésről, hozzanak létre magatartási kódexeket, valamint szervezzenek képzéseket a közvetítők számára, mely intézkedések biztosítják a közvetítési rendszer hatékonyságát.

A mai naptól 17 tagállam alkalmazza ezeket az uniós szabályokat. Dánia úgy döntött, hogy kimarad az alkalmazásból, amire az EU-Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyv jogosítja fel. Idáig kilenc ország (a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Franciaország, Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Finnország, Szlovákia és az Egyesült Királyság nem értesítette arról a Bizottságot, hogy meghozták az irányelv teljes átültetését biztosító szabályokat.

A Bizottság jogi fellépést indíthat az uniós jogot nem megfelelően átültető vagy az uniós szabályok végrehajtását biztosító nemzeti intézkedések meghozatalát be nem jelentő tagállamok ellen. A jogsértési eljárás az érintett tagállamhoz intézett tájékoztatáskéréssel (felszólító levéllel) veszi kezdetét. A levélre meghatározott időn – általában két hónapon – belül kell választ adni.

Amennyiben a Bizottság nem elégedett a tájékoztatással, és arra a következtetésre jut, hogy a szóban forgó tagállam nem teljesíti az uniós jogból következő kötelességeit, a Bizottság hivatalos felszólítást küld az uniós jog teljesítésére vonatkozóan (indokolással ellátott vélemény), felkérve a tagállamot, hogy meghatározott időn – általában két hónapon – belül tájékoztassa a Bizottságot a megfeleléshez szükséges intézkedések meghozataláról.

Amennyiben a tagállam nem biztosítja az uniós jognak való megfelelést, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul a tagállammal szemben. A jogsértési eljárások 90%-ában azonban a tagállam még az előtt teljesíti az uniós jogból eredő kötelességeit, hogy az ügy a Bíróság elé kerülne. Amennyiben a Bíróság elmarasztalja a tagállamot, a tagállamnak meg kell hoznia az ítélet teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

További információk:

Igazságügyi híroldal: http://ec.europa.eu/justice/newsroom

Európai Bizottság – polgári jogi jogérvényesülés: http://ec.europa.eu/justice/civil

Viviane Reding uniós jogérvényesülési biztos honlapja: http://ec.europa.eu/reding

Kapcsolattartók :

Matthew Newman (+32 2 296 24 06)

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website