Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

A Bizottság erősebb és felelősebb európai bankrendszert szándékozik kialakítani

Brüsszel, 2011. július 20. – A bankok központi szerepet játszottak a világgazdaság 2008-óta tartó pénzügyi válságában. Le kell vonnunk ennek tanulságait, hogy ne ismétlődjenek meg a múlt hibái. Ezért az Európai Bizottság a mai napon előterjeszti az Európában működő 8000 bank magatartásának megváltoztatására irányuló javaslatát. E javaslat átfogó célkitűzése az európai bankszektor rugalmasságának erősítése, annak biztosítása mellett, hogy a bankok továbbra is finanszírozzák a gazdasági tevékenységet és növekedést. A Bizottság javaslata az alábbi három konkrét célt fogalmazza meg:

1. A javaslat előírja, hogy a bankoknak több és jobb minőségű tőkével kell rendelkezniük, hogy maguk is képesek legyenek ellenállni a jövőbeni sokkhatásoknak. Az intézményeket olyan helyzetben érte a legutóbbi válság, hogy nem rendelkeztek sem kellő mennyiségű, sem kellő minőségű tőkeállománnyal, emiatt a tagállami hatóságok példa nélküli támogatására szorultak. A Bizottság e javaslatával Európában is érvényesíti a G20 szintjén elfogadott nemzetközi banki tőkemegfelelési standardokat (közismert nevén a Bázel III megállapodást). Európa vezető szerepet tölt majd be ezen a téren, ugyanis a globális eszközök 53%-ával rendelkező, több mint 8000 bankra alkalmazza az említett szabályokat.

2. A Bizottság emellett új irányítási keretet szándékozik létrehozni, amely új hatáskört bíz a felügyeleti hatóságokra annak érdekében, hogy szorosabban kísérjék figyelemmel a bankok tevékenységét, és amennyiben kockázatokat észlelnek, hozzanak intézkedéseket a lehetséges szankciók alkalmazásával: ha úgy tűnik például, hogy pénzügyi buborék van kialakulóban, fogják vissza a hitelezést.

3. A Bizottság azt javasolja, hogy az e tárgyra vonatkozó valamennyi jogszabály összevonásával hozzák létre a banki szabályozás egységes szabálykönyvét, ami egyaránt elősegítené az átláthatóságot és a jogérvényesítést1.

Michel Barnier, belső piaci biztos a következőképpen nyilatkozott: „A pénzügyi válság súlyosan érinti az európai családokat és vállalkozásokat. Nem engedhetjük meg, hogy ilyen válság még egyszer kialakuljon, és a pénzügyi világ néhány szereplőjének magatartása mindannyiunk jólétét veszélyeztesse. Ezért a mai napon javaslatot terjesztettünk elő az Európában működő több mint 8000 bank megerősítésére. A bankszektornak több és jobb minőségű tőkeállománnyal kell rendelkeznie a kockázatvállaláshoz. E javaslat rendkívül fontos lépés a válság tanulságainak levonása és az új kockázatkezelési megközelítés kialakítása terén. Örömmel állapítom meg, hogy Európa továbbra is vezető szerepet tölt be, és a világon elsőként ülteti át a G20-ak kötelezettségvállalásait. Csak e szabályok megalkotása után mondhatjuk el, hogy valóban levontuk a válság tanulságait.”

Előzmények

A javaslat az alábbi két részből áll: a hitelintézeti tevékenység megkezdését szabályozó irányelvből, és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tevékenységének módját szabályozó rendeletből. A két jogi aktus egy jogszabálycsomagot alkot, és együtt kell azokat tárgyalni. A javaslatot hatásvizsgálat kíséri, amely igazolja, hogy e reform komoly mértékben csökkenti majd a rendszerszintű bankválság kialakulásának valószínűségét.

1. A rendelet felöleli a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó részletes prudenciális követelményeket, továbbá az alábbi kérdéseket:

  • tőke: A Bizottság javaslata megemeli a szükséges banki szavatolótőke mennyiségét, valamint e pénzeszközök minőségét. Emellett összehangolja a szavatolótőkéből levonható tételeket, hogy prudens módon ismerje el a szavatolótőke mennyiségének meghatározásakor figyelembe veendő szabályozói célokat.

  • likviditás: Annak érdekében, hogy javítsa a pénzintézetek likviditási kockázati profiljának rövid távú rugalmasságát, a Bizottság likviditásfedezeti ráta bevezetését javasolja – pontos összetételének és kalibrálásának megállapítására egy megfigyelési és felülvizsgálati időszakot követően, 2015-ben fog sor kerülni.

  • tőkeáttételi ráta: Annak érdekében, hogy korlátozza a túlzott céltartalék-képzést a hitelintézetek és befektetési vállalkozások mérlegében, a Bizottság azt is javasolja, hogy a tőkeáttételi ráta tartozzon a felügyeleti felülvizsgálat hatáskörébe. A tőkeáttételi rátának kötelező követelményként való 2018. január 1-jei esetleges előírását megelőzően szoros figyelem övezi majd annak hatásait.

  • partner-hitelkockázat: a tőzsdén kívüli (OTC) származékos termékekkel kapcsolatos bizottsági politikával összhangban (IP/10/1125) hozott változások arra ösztönzik a bankokat, hogy a központi szerződő feleken keresztül számolják el a tőzsdén kívüli származékos termékeket.

  • egységes szabálykönyv: a pénzügyi válság kiemelte az eltérő tagállami szabályozások veszélyét. Az egység piac egységes szabálykönyvet tesz szükségessé. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, anélkül hogy tagállami átültetést igényelne, ezáltal pedig megszünteti az ilyen eltérések egyik forrását. A rendelet emellett egységes tőkekövetelményeket is meghatároz.

2. Az új irányelv a tőkekövetelményekről szóló jelenlegi irányelvek azon szabályozási területeit fedi le, amelyeken a tagállamoknak a saját szabályozási környezetüknek megfelelően kell átültetniük az uniós rendelkezéseket (pl.: a bankok tevékenységének megkezdéséről és folytatására vonatkozó követelmények, a letelepedési jogra és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlására vonatkozó feltételek, az illetékes hatóságok és a prudenciális felügyeletre irányadó elvek meghatározása).

Az irányelv az alábbi új szabályozási elemeket tartalmazza:

  • megerősített irányítás: a javaslat szigorítja a vállalatirányítási rendszerekre és eljárásokra vonatkozó követelményeket, valamint olyan új szabályokat vezet be, amelyek célja az igazgatóság általi kockázatellenőrzés hatékonyságának fokozása, a kockázatkezelési funkció státuszának javítása, valamint a kockázatkezelés felügyeleteken keresztüli hatékony ellenőrzésének biztosítása.

  • szankciók: Amennyiben az intézmények megsértik az uniós követelményeket, a javaslat biztosítja, hogy valamennyi felügyeleti hatóság valóban visszatartó erejű, és egyúttal hatékony és arányos szankciókat alkalmazhasson – például az adott pénzintézet évi teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig terjedő közigazgatási bírságot, vagy az intézmény vezető testülete tagjainak ideiglenes eltiltását.

  • Tőkepufferek: a jogszabály a minimális tőkekövetelmények mellett bevezeti a következő két tőkepuffert: az EU-ban található valamennyi bank esetében azonos tőkemegőrzési puffert, valamint a tagállami szinten meghatározandó anticiklikus tőkepuffert.

  • megerősített felügyelet: a Bizottság javaslata megerősíti a felügyeleti szabályozást azáltal, hogy minden felügyelt intézmény esetében előírja kockázatelemzésen alapuló éves felügyeleti program elkészítését, a helyszíni felügyeleti vizsgálatok nagyobb mértékű és rendszeresebb alkalmazását, valamint szilárdabb standardok és mélyrehatóbb és előretekintő felügyeleti értékelés alkalmazását.

Végezetül a javaslat az alábbi előírások révén korlátozni igyekszik a hitelintézetek által figyelembe vett külső hitelminősítések súlyát: a) a bankok befektetési döntéseinek nem pusztán hitelminősítésekre, hanem saját belső hitelértékelésükre is épülnie kell, valamint b) az egy adott portfólióban jelentős számú kitettséggel bíró bankoknak ki kell dolgozniuk az említett portfólió belső minősítését, ahelyett hogy külső minősítéseket vennének figyelembe tőkekövetelményeik kiszámításához.

A mai javaslat egy rendelettel és egy irányelvvel váltja fel a tőkekövetelményekről szóló korábbi irányelveket (a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv), és újabb komoly lépést jelent a megbízhatóbb és biztonságosabb európai pénzügyi rendszer kialakítása terén.

További előzmények

A bankszektor stabilitásának helyreállítása és a reálgazdaság hitel-ellátottságának megőrzése érdekében az EU és tagállamok egyaránt széles körű és példa nélküli intézkedéseket fogadtak el, amelyek költségét végső soron az adófizetők állják. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság 4,1 trillió EUR összegű, pénzintézeteknek nyújtott állami támogatási intézkedést hagyott jóvá, amelyből több mint 2 trillió EUR-t 2008-ban és 2009-ben ténylegesen felhasználtak.

További információk:

http://ec.europa.eu/internal_market/bank/regcapital/index_en.htm

MEMO/11/527

Kapcsolattartók:

Olivier Bailly (+32 2 296 81 17)

Chantal Hughes (+32 2 299 44 50)

Catherine Bunyan (+32 2 299 65 12)

1 :

Az IMF becslése szerint az európai bankoknak a válság kapcsán 2007 és 2010 között elszenvedett veszteségei megközelítik az 1 trillió eurót, ami az uniós GDP 8%-ának felel meg.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site