Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – sajtóközlemény

Európai integrációs menetrend – a jól beilleszkedett bevándorlók gazdaságilag és kulturálisan gazdagítják az Európai Uniót

Brüsszel, 2011. július 20. – A mai napon az Európai Bizottság elfogadta a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai menetrendjét, amelynek célja, hogy fokozza a migrációval járó gazdasági, társadalmi és kulturális előnyök érvényesülését Európában. A menetrend fő célkitűzése annak elősegítése, hogy a bevándorlók a közösségi élet minden területén teljes körűen kivegyék a részüket, és hangsúlyozza a helyi hatóságok kulcsfontosságú szerepét e tekintetben.

Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos kijelentette: „Az integráció akkor tekinthető sikeresnek, ha a bevándorlók lehetőséget kapnak arra, hogy az új közösségük életében teljes körűen részt vegyenek. A sikeres integráció döntő fontosságú eleme az, hogy a bevándorlók elsajátítsák a fogadó ország nyelvét, hozzáférjenek a munkaerőpiachoz és a közoktatáshoz, illetve társadalmi-gazdasági szempontból el tudják magukat tartani. Napjainkig az Európába érkező bevándorlók integrációja nem bizonyult túl sikeresnek. Mindannyiunknak fokoznunk kell erőfeszítéseinket – a hozzánk érkező emberek érdekében, de egyben azért is, mert a jól beilleszkedett migránsok értéket képviselnek az EU számára, hiszen kulturálisan és gazdaságilag gazdagítják társadalmainkat.

Az integrációról ez év tavaszán készült kvalitatív Eurobarométer-felmérést szintén a mai napon ismertették. E felmérés lehetővé teszi az uniós polgárok és a bevándorlók közötti nyílt párbeszéd elindítását, és rávilágít, hogy e két oldal integrációval kapcsolatos véleménye számos ponton megegyezik. Széles körű egyetértés mutatkozik a munkahelyeken és az iskolákban való interakció fontossága tekintetében, és az sem vitatott, hogy a bevándorlók pozitívan járulnak hozzá a helyi kultúrához. Mindkét csoport egyetért az integráció sikerét biztosító tényezők vonatkozásában is: a beilleszkedés kulcsa a nyelvismeret, a munkalehetőség és a helyi kultúra megértése. A felmérésben részt vevő uniós polgárok és bevándorlók véleménye megegyezik abban, hogy minden oldalról fokozottabb erőfeszítésre van szükség annak érdekében, hogy a bevándorlás előnyeit csakugyan kamatoztatni lehessen. Az integráció legfőbb akadálya szerintük a nyelvismeret hiánya és a bevándorlók hátrányos helyzetű városrészekbe való elkülönítése. E kérdések csak az összes érintett határozott és következetes fellépése révén oldhatók meg.

Folytatás a következő oldalon

Előzmények

A – megfelelően kezelt – migrációval járó sokszínűség versenyképes előnyhöz juttathatja az európai gazdaságot, annak dinamikus forrása lehet, és kedvezően járul hozzá a termelékenység növekedéséhez. Amennyiben az EU teljesíti célkitűzését, és a foglalkoztatottsági arány 2020-ra eléri a 75%-ot, létfontosságú a bevándorlók munkaerőpiacra jutását gátló akadályok lebontása – nem utolsósorban mivel az európai munkaerő az Unió előtt álló demográfiai kihívás következtében jelentősen csökkent. Az európai uniós munkaerő 2060-ra megközelítőleg 50 millió fővel csökken majd 2008-hoz viszonyítva – 2010-ben minden 65 évet betöltött személyre 3,5 munkaképes korú (20–64 éves) polgár jutott; ez az arány 2060-ban várhatóan 1,7:1 lesz. Például ami az idősgondozók iránti jövőbeni igényt illeti, a Bizottság által 2010-ben készített „Új készségek és munkahelyek menetrendje” 2020-ra mintegy 1 millió főre becsüli az egészségügyi ágazatban jelentkező szakemberhiányt – és ez a szám akár 2 millió is lehet, ha a kapcsolódó szakmákat is figyelembe vesszük.

Az integrációs folyamat középpontjában annak biztosítása áll, hogy a bevándorlók ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint az uniós polgárok. A hátrányos megkülönböztetés, valamint a harmadik országokban szerzett végzettség és szakmai tapasztalat el nem ismerése azon nehézségek közé tartozik, amelyek a munkanélküliség, az alulfoglalkoztatottság és a kizsákmányolás veszélyének teszik ki a bevándorlókat.

A beilleszkedés ott kezdődik, ahol az emberek nap mint nap találkoznak egymással (a munkahelyen, az iskolában, a közterületeken stb.). A társadalmi részvételt erősítő intézkedések közé tartozik a képzések és mentorok biztosítása, a bevándorlók helyi választásokon történő szavazásának megkönnyítése, helyi, regionális és nemzeti szintű tanácsadó testületek felállítása, illetve a vállalkozói készség, a kreativitás és az innováció ösztönzése.

A nyelvismeretnek köszönhetően a bevándorlók jobb munkalehetőségekhez juthatnak, könnyebben teremthetnek társadalmi kapcsolatokat és előreléphetnek az önállóság útján. Ez különösen fontos a női bevándorlók számára, akik egyébként könnyen elszigetelődhetnek. Az európai integrációs menetrend hangsúlyozza, hogy a nyelvtanulást és a beilleszkedést segítő programokat anyagilag és földrajzilag elérhetővé kell tenni.

Az integrációs folyamat szoros együttműködést tesz szükségessé az integrációs szakpolitikáik meghatározásáért végső soron felelős nemzeti kormányok, valamint az integrációs intézkedések gyakorlati megvalósítását végző helyi és regionális hatóságok és nem állami szereplők között. Az EU a rendelkezésére álló eszközeivel támogatja ezen intézkedéseket, és a jövőbeni uniós finanszírozásnak még inkább az integráció helyi szinten történő előmozdítására kell törekednie. Az összehangoltság és az ismeretmegosztás fokozása érdekében a Bizottság egy rugalmas európai eszköztár megvalósításán dolgozik, amely a tagállamok szakpolitikáinak és gyakorlatainak támogatását célzó különböző integrációs modulokat tartalmaz. E modulok az integráció támogatása szempontjából hatékony, illetve kevésbé hatékony módszerekkel kapcsolatos tapasztalatokra épülnek, idetartozik például a beilleszkedési és nyelvtanfolyamok szervezése, erős elkötelezettség biztosítása a fogadó ország részéről, valamint a bevándorlók bevonásának fokozása. A modulok hozzáigazíthatók a tagállamok, régiók és városok igényeihez. Az integrációs politikák eredményeinek figyelemmel kísérésére közös európai mutatókat állapítottak meg.

E közlemény a Stockholmi Program felhívásának tesz eleget, amely felszólítja a Bizottságot a koordináció javítására és a tudásmegosztást szolgáló eszközök és struktúrák fejlesztésére az integráció terén.

A Lisszaboni Szerződés által bevezetett, a tagállamok által a területükön jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének elősegítése érdekében tett intézkedések ösztönzését és támogatását szolgáló új jogi alapra épít, a jogharmonizáció kizárásával.

További információk:

MEMO/11/529

MEMO/11/530

Cecilia Malmström belügyi biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/malmstrom/welcome/default_en.htm

A Belügyi Főigazgatóság honlapja:

http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/index_en.htm

Az Európai Unió integrációval kapcsolatos honlapja:

http://ec.europa.eu/ewsi

A kvalitatív Eurobarométer-felmérésről szóló jelentés:

http://ec.europa.eu/public_opinion/whatsnew2011_en.htm

Az Európai Migrációs Hálózat jelentése: A munkaerő-szükséglet migráció útján történő kielégítése

http://ec.europa.eu/home-affairs/policies/immigration/docs/Satisfying_Labour_Demand_Through_Migration_FINAL_20110708.pdf

Kapcsolattartók :

Michele Cercone (+32 2 298 09 63)

Tove Ernst (+32 2 298 67 64)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website