Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – sajtóközlemény

A munkahelyteremtés és a növekedés érdekében a Bizottság 7 milliárd euróval támogatja a kutatást és az innovációt

Brüsszel, 2011. július 19. – Máire Geoghegan-Quinn biztos a mai napon bejelentette annak a csaknem 7 milliárd eurós ösztönző csomagnak az elindítását, amely a kutatás támogatásán keresztül kívánja elősegíteni az innovációt. A hetedik kutatási keretprogram részét képező, az Európai Bizottság által valaha létrehozott legnagyobb finanszírozási csomag rövid távon várhatóan mintegy 174 000 munkahely létrejöttét segíti elő, az elkövetkező 15 év során pedig megközelítőleg 450 000 munkahelyet teremt és mintegy 80 milliárd euró nagyságú GDP-növekedéssel jár1. A kutatás uniós támogatása mindig is kiemelt helyet foglalt el a politikai napirendben, mostantól pedig központi eleme az „Innovatív Unió” elnevezésű koherens innovációs stratégiának (IP/10/1288, MEMO/10/473), amely elengedhetetlen Európa számára ahhoz, hogy versenybe szállhasson az Egyesült Államokkal, Kínával és más nagy, dinamikus országokkal.

A támogatások célja azon kutatási tevékenységek ösztönzése, amelyek az Európa és a világ előtt álló legnagyobb társadalmi kihívások kezelésére irányulnak. A támogatások összesen több mint 16 000 kedvezményezetthez jutnak el, köztük egyetemekhez, kutatói szervezetekhez és különböző iparágakhoz. A kezdeményezésen belül a kkv-k kiemelt helyet foglalnak el: részükre csaknem egymilliárd eurót különítettek el. Továbbá új európai díjat hoznak létre az innovációval foglalkozó női szakemberek számára; az ő munkájukat a hetedik keretprogram és más programok eddig is támogatták. A pályázati (ajánlattételi) felhívások többségét július 20-án teszik közzé.

„Európa ma újfent bizonyítja, hogy a kutatás és az innováció kiemelt helyet foglal el a növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló politikai célokon belül. Az e területet célzó támogatások iránti uniós szintű versenynek köszönhetően Európa legjobb kutatói és innovációval foglalkozó szakemberei dolgoznak majd korunk legnagyobb problémáinak, például az energiával, az élelmezésbiztonsággal, az éghajlatváltozással és a népesség elöregedésével összefüggő kérdések megoldásán. A Bizottság azt javasolja, hogy 2013-at követően, a 2020-ig tartó programon belül jelentősen növekedjenek a kutatás és fejlesztés területére szánt források, és már a ma kihirdetésre kerülő pályázatokkal is azon elkötelezettségünket szeretnénk bizonyítani az adófizetők felé, hogy a lehető legtöbbet kívánjuk kihozni a felhasznált összegekből” – mondta Máire Geoghegan-Quinn biztos.

A támogatásokkal kapcsolatos részletek

A pályázati felhívások középpontjában a kutatás és az innováció szoros egységbe fogása áll: a cél, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a jövő technológiai szempontból kiemelt jelentőségű piacain, és ily módon kezelni lehessen a társadalmi kihívásokat és fenntartható munkahelyek jöjjenek létre.

Mindez úgy valósulhat meg, ha minden eddiginél több támogatásban részesülnek azok a tevékenységek, amelyek a kutatás és a piac közötti szakadék áthidalására törekszenek, például azáltal, hogy bizonyítják, az új technológiák kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, illetve kellően széles körben alkalmazhatók ahhoz, hogy ipari szempontból életképesek legyenek. Ez a piaci szempontú megközelítés az „Innovatív Unió” cselekvési terv keretében létrehozott európai innovációs partnerségek szempontjából is kiemelt fontosságú. A hetedik keretprogram valamennyi európai innovációs partnerség, köztük az egészségben töltött, aktív időskor kérdéseivel foglalkozó kísérleti kezdeményezés számára biztosít támogatást.

Az egészségügyi kutatásokra szánt 656 millió euróból 220 millió eurót, az információs és kommunikációs technológiákra (IKT) szánt 1,3 milliárd euróból pedig 240 millió eurót csoportosítanak a népesség elöregedésével összefüggő kihívások kezelésére.

Az IKT-ágazatba irányuló támogatások fennmaradó része a hálózati és szolgáltatási infrastruktúrákkal, a nano- és mikrorendszerekkel, a fotonikával és a robotikával, a digitális tartalmakkal és a nyelvi technológiákkal kapcsolatos főbb fejlesztéseket, továbbá az egészségüggyel és az energiahatékonysággal kapcsolatos IKT-alkalmazásokat célozza.

Az Európai Kutatási Tanács megközelítőleg 1,6 milliárd euró összegben segíti az Európában tevékenykedő legkiválóbb fiatal és senior kutatókat. A „felderítő kutatás” eredményei és kereskedelmi léptékű hasznosításuk közötti szakadék áthidalását elősegítendő, bevezetésre került a „Proof of Concept” kezdeményezés, amely egyes megoldások kis léptékben való megvalósíthatóságának bizonyítását célozza. Az Európai Kutatási Tanács egy másik új kezdeményezése az úgynevezett „szinergiatámogatás”, amelyre az ugyanazon a projekten közösen dolgozó, néhány fős kutatói csoportok pályázhatnak.

A Marie Curie-cselekvések keretében mintegy 900 millió eurót szánnak a kutatók mobilitásának és pályafutásának segítésére. Az összegből körülbelül 10 000 magasan képzett kutató juthat támogatáshoz. Ezen belül 20 millió euró egy olyan kísérleti projekt finanszírozására irányul, amely az európai ipari doktorátusokat támogatja, és célja a vállalkozói kedv, valamint az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok közötti együttműködés ösztönzése.

A környezettel kapcsolatos kutatás számára fenntartott 265 millió euró olyan fontos kihívások kezelését segíti elő, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése vagy a forráshatékonyság kérdése.

A biztonságosabb és egészségesebb élelmiszerek, valamint a fenntartható megújuló biológiai erőforrások iránti egyre növekvő igényre válaszul az Európai Bizottság több mint 307 millió eurót szán egy erős biogazdaság létrehozására, amely elősegítheti a termelési módszerek javítását, valamint új iparágak és munkahelyek létrejöttét.

Az innováció egyik motorját jelentő kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) a Bizottság külön eszközök révén kívánja részvételre ösztönözni. Nem csupán a szabályok egyszerűsödnek, hanem a kkv-kat célzó csaknem 1 milliárd eurós beruházási csomagon belül különféle kísérleti programok is indulnak, egyrészről az egészséggel foglalkozó téma keretében, másrészről az Európai Beruházási Bank kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmusán keresztül.

A nanotechnológiákra szánt 488 millió euróból elsősorban a jövő gyáraira, a környezetbarátabb gépjárművekre és az energiahatékonyabb épületekre irányuló kezdeményezések részesülnek támogatásban.

A közlekedés és a mobilitás környezetbarátabbá, biztonságosabbá és hatékonyabbá tételét célzó kutatás és innováció 313 millió eurót kap.

Végül a Bizottság 40 millió eurót szán az „Intelligens városok” kezdeményezés számára a hatékonyabb energiahasználatot és a városi közlekedés fejlesztését célzó megoldások kidolgozása érdekében.

Előzmények

A hetedik keretprogram a 2007 és 2013 közötti időszakra előirányzott több mint 53 milliárd eurós költségvetésével a világ legnagyobb kutatástámogatási programja. A tagállamok azzal, hogy ez év februárjában elfogadták az „Európa 2020” stratégiát és az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezést, a kutatást és az innovációt az európai politika előterébe állították, és a fenntartható növekedés és foglalkoztatás előmozdítását célzó beruházások tervezésének megkerülhetetlen lépésévé tették.

További információk: MEMO/11/520, MEMO/11/521

Innovatív Unió: http://ec.europa.eu/innovation-union

Europe 2020: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm

Digitális menetrend: http://ec.europa.eu/digital-agenda

Kapcsolattartók:

Mark English (+32 2 296 24 10)

Monika Wcislo (+32 2 298 65 95)

1 :

A Paul Zagamé (Ecole Centrale Paris, Erasme) által a DEMETER elnevezésű európai kutatási projekt részeként kidolgozott NEMESIS-modell alapján.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site