Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – sajtóközlemény

A Bizottság szerint az oktatást, az ifjúságügyet és a kreativitást támogató pluszforrások új munkahelyeket teremtenek

Brüsszel, 2011. július 11. – Az uniós foglalkoztatottság fellendítését célzó stratégia részeként az Európai Bizottság arra törekszik, hogy évi 400 000-ről majdnem kétszeresére, közel 800 000-re növelje azon fiatalok, tanárok és kutatók számát, akik külföldi tanulmányokhoz és képzéshez kapnak uniós támogatást. Ez is egyike azoknak a kulcsfontosságú célkitűzéseknek, amelyek miatt a Bizottság a 2014–2020 időszakra szóló költségvetési tervében az oktatási, ifjúsági és kreatív kezdeményezésekre fordított uniós források összegének jelentős növelését javasolta – mondta el Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos egy mai sajtókonferencia alkalmával. Az oktatás és a képzés fejlesztése, a megfelelő készségek elsajátításának elősegítése alapvető jelentőséggel bír a munkaerőpiac jövőbeli igényeinek kielégítése és a szegénység elleni küzdelem szempontjából. A kreatív iparágakba történő beruházás nagymértékben teremt új munkalehetőségeket egy olyan ágazatban, mely az Unió GDP-jének 4,5%-át, a foglalkoztatásának pedig 3,8%-át képviseli.

Vasziliu biztos asszony az olvasáskészségre irányuló szakpolitikai törekvéseket vizsgáló új jelentés („Teaching Reading in Europe” – Olvasástanítás Európában, lásd IP/11/846) közzététele alkalmából így nyilatkozott: „Ez a költségvetési javaslat jó hírt jelent az oktatás, a kreativitás és az innováció területén tevékenykedő személyeknek és szervezeteknek. A fent említett területeken történő beruházás üzleti és foglalkoztatási szempontból Európa jövőjét illetően az egyik legkiválóbb stratégia. Minél több embert szeretnénk arra bátorítani, hogy éljenek a külföldi tanulás, munka illetve az önkéntes munka lehetőségével, hiszen ez a fajta tapasztalatszerzés felbecsülhetetlenül fontos a különböző készségek fejlesztése és az elhelyezkedési lehetőségek terén. Olyan intézkedésekre összpontosítunk, melyek többletértéket képviselnek, és hozzájárulnak az Európa 2020 stratégián belül kitűzött, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célok megvalósításához.”

A Bizottság javaslatának részét képezi egy, az oktatást, képzést és ifjúságügyet magában foglaló új program, mely 15,2 milliárd EUR-t (+ 73%) bocsátana rendelkezésre a hét év alatt. Az oktatásra és képzésre nyújtott ösztöndíjak növelése mellett a program támogatni fogja az oktatási rendszerek korszerűsítését, az oktatási intézmények közötti nemzetközi együttműködést és a szakpolitikai reformokat. A költségvetési tervezetben ez képviseli a legjelentősebb növekedést; ebből is látszik, hogy az EU Európa jövője szempontjából prioritást tulajdonít a tudásba történő beruházásnak.

A „Kreatív Európa” elnevezésű új program a tervek szerint egyesíti a jelenlegi Kultúra, MEDIA és MEDIA Mundus programok támogatási rendszereit, melynek révén a kulturális és a kreatív ágazat 1,6 milliárd EUR (+37%) költségvetési támogatásban részesülhetne. A fő célkitűzés azoknak a szervezeteknek és vállalkozásoknak a támogatása, melyek nemzetközi szinten működnek és tevékenységük szorosan kötődik a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításához.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI), valamint a kutatói szakismeret-, képzés- és karrierfejlesztést támogató Marie Curie-fellépések az Unió új, „Horizon 2020” elnevezésű kutatási és innovációs stratégiájának részét képezik majd, melyhez a költségvetési javaslat 80 milliárd EUR-t (+ 46%) rendel. A cél Európa globális versenyképességének fokozása és a jövőbeli munkahelyteremtés és kreatív gondolkodás elősegítése.

A következő lépés

A Bizottság ősszel az új programokra vonatkozóan részletes javaslatokat nyújt be.

Háttér

Oktatás, képzés és ifjúságügy

Jelenleg évente mintegy 400 000 fiatal, diák, tanár, illetve kutató részesül olyan uniós ösztöndíjban, amely a külföldi tanulást, képzést és önkéntes munkát segíti elő. Mivel azonban az érdeklődés óriási, csak minden második jelentkezést tudják elfogadni a források szűkössége miatt. Az új program lehetővé tenné, hogy évente akár 800 000-en részesüljenek uniós támogatásban. A kezdeményezés lendületet ad majd egyetemek, oktatási intézmények és iskolák korszerűsítésének is.

A program lehetővé teszi az Unió számára, hogy hatékonyabban támogassa az oktatási intézmények és a munkaadók közötti együttműködést, valamint hogy segítséget nyújtson a nemzeti oktatáspolitika és az oktatási reformok kialakításában és hatékony megvalósításában, illetve az innovatív megoldások terjesztésében. Az Európai Bizottság javasolja továbbá azt is, hogy az Európai Beruházási Bankkal közösen olyan programot dolgozzanak ki, mely garantált hitelt nyújt a hallgatóknak a külföldön folytatott mesterszintű képzésekhez. Ez az „Erasmus for Masters támogatási rendszer megoldást kínálhatna arra a hiányosságra, mely a jelenlegi pénzügyi támogatás terén mutatkozik.

Az oktatásra, képzésre és ifjúságügyre irányuló program egy sporttal foglalkozó alprogramot is magában foglal majd, olyan transznacionális kérdéseket érintve, mint a dopping, a sport világában előforduló erőszak és rasszizmus, a kettős karrier lehetőségének biztosítása a sportolók számára, valamint a civil kezdeményezésre létrejövő szervezetek támogatása.

„Kreatív Európa”

A Kreatív Európa program elősegíti kulturális örökségünk megőrzését és az alkotások Európán belüli és kívüli terjesztésének fellendülését. A Bizottság javasolja továbbá egy olyan, az Európai Beruházási Bank által kezelt pénzügyi eszköz létrehozását is, amely a kulturális és a kreatív iparág számára hitel- és sajáttőke-finanszírozást nyújt. A program lényeges szerepet fog játszani a nemzetközi együttműködés ösztönzése terén, előmozdítja az együtttanulási (peer learning) lehetőségeket, és hozzájárul az ágazat tevékenységének professzionálisabbá válásához.

Az uniós támogatásnak a kreatív ágazatban igen erős mobilizáló hatása lesz, mivel további állami és magánbefektetést vonz majd a szektorba. Mindez – különösen a kisvállalkozások körében – fokozza a versenyképességet, munkalehetőségeket teremt, és hozzájárul egyrészt az innovációs tevékenységekhez, másrészt a helyi és regionális fejlesztésekhez.

A költségvetés hatékonyabb felhasználása

Az oktatáshoz és ifjúságügyhöz fűződő jelenlegi uniós programok kifejezetten sikeresnek bizonyultak a mobilitás fellendítése szempontjából. Az Erasmus program révén például 2,5 millió diák részesült uniós tanulmányi támogatásban vagy nyílt lehetősége külföldi szakmai gyakorlaton részt venni.

Az új programok jelentős oktatási, képzési és kulturális támogatással egészülnek ki a „Horizon 2020” program és a strukturális alapok révén. A jelenlegi (2007–2013-as) költségvetésben például megközelítőleg 72,5 milliárd EUR jut az európai régiókban oktatásra és képzésre, és a jövőben hasonló mértékű ráfordításokkal lehet számolni.

Contacts :

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58)

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website