Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Fejleszteni kell az európaiak olvasási készségét, derül ki egy tanulmányból

Commission Européenne - IP/11/846   11/07/2011

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság – sajtóközlemény

Fejleszteni kell az európaiak olvasási készségét, derül ki egy tanulmányból

Brüsszel, 2011. július 11. – Minden ötödik 15 éves és sok felnőtt európai nem tud rendesen olvasni. Az Európai Bizottság ma tette közzé azt a tanulmányt, mely átfogó képet ad arról, hogy az egyes országok milyen intézkedésekkel próbálják az emberek olvasási készségét fejleszteni – és melyek azok a területek, ahol lemaradás tapasztalható. A 31 országot (azaz az EU tagállamait, Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Törökországot) lefedő tanulmányból kiderül, hogy ugyan az országok többségükben előrelépést tettek az írási-olvasási készségfejlesztésre irányuló törekvéseik terén, de nem mindig sikerül a legveszélyeztetettebb csoportokra összpontosítaniuk, azaz a fiúkra, a hátrányos családi hátterű gyermekekre és a bevándorlók gyermekeire. Az uniós tagállamok oktatási miniszterei célul tűzték ki, hogy 2020-ra a rossz olvasók arányát 20%-ról 15% alá csökkentik. Ezt eddig csupán Belgium (a Flamand Közösség), Dánia, Észtország, Finnország és Lengyelország érte el.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Nem nyugodhatunk bele, hogy olyan sok fiatal európainak még mindig alapvető gondjai vannak az írással és az olvasással. A társadalmi kirekesztődés fenyegeti őket, sokkal nehezebben találnak munkát, és elmondható, hogy az életminőségük is rosszabb emiatt. Az utóbbi években javult ugyan a helyzet, azonban elégedettségre továbbra sincs okunk. Az írni-olvasni tudás minden tanulási folyamat alapja – ezért nemrég egy olyan, témába vágó kampányt indítottunk, amely minden korcsoportot célba vett, de különösen a hátrányos helyzetűeket, például a roma gyerekeket.”

A tanulmány, amelyet az Eurydice-hálózat készített a Bizottságnak, az alábbi négy témára összpontosít: pedagógiai megközelítések, az olvasási nehézségek leküzdésére alkalmazott módszerek, tanárképzés és az iskolán kívüli olvasás népszerűsítése. Mindegyik téma a tudományos kutatás, a legújabb nemzetközi felmérések eredményei és a tagállami szakpolitikai intézkedések, programok és bevált módszerek fényében kerül bemutatásra. A tanulmány szerint csupán nyolc országban (Dániában, Finnországban, Izlandon, Írországban, Máltán, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban) alkalmaznak olvasásfejlesztési szakembereket az iskolákban a tanárok és a diákok munkáját megkönnyítendő.

Az Eurydice által készített jelentés eredményeire a januárban Vasziliu biztos asszony által létrehozott és Laurentien holland hercegnő elnökletével működő magas szintű szakértői csoport is nagyban támaszkodni fog. A szakértői csoport azt a kérdést járja körül, hogy miként lehetne elősegíteni, hogy valamennyi korcsoport jobban tudjon írni és olvasni, valamint az egyes szakpolitikai kezdeményezéseket és programokat vizsgálja sikerességük szempontjából. Szakpolitikai javaslatokat várhatóan 2012 közepére fog előterjeszteni.

Háttér-információk

Olvasástanítás: a legtöbb országban megfelelőek a politikai intézkedések

Az utóbbi évek során a tagállamok jelentős munkát fektettek nemzeti iránymutatások kidolgozásába és a legjobb pedagógiai módszerek elterjesztésébe. Ma Európában az a bevett gyakorlat, hogy az olvasás elsajátítását már az óvodában megalapozzák. Az iskolákban egyre változatosabb szövegeken tanulnak a gyerekek olvasni – különféle történetek, újságok, képregények és weboldalak is a tanagyag részét képezik. Az olvasási készség egyéb tanórákon is az oktatás tárgyát képezi, hogy a tanulók a szövegértést más szövegkörnyezetben is gyakorolhassák.

Természetesen nincsen olyan szakpolitikai megközelítés, amely mindenkinek egyaránt megfelel és még sikerre is vezet. A kutatási eredmények alapján az olvasott szövegek megértését azonban leginkább a különféle stratégiák együttes bevetésével lehet fejleszteni. Az együttműködő tanulás és az olvasottak megbeszélése egymás között szintén javítja a szövegértést, és a rossz olvasók javára szolgál. Míg a legtöbb országban konkrét célokat tűztek ki az olvasott szövegek megértésével kapcsolatban, a nemzeti iránymutatásokban hiányoznak a kellően átfogó stratégiák, különösen ami az általános iskola felső tagozatát illeti.
Összességében elmondható azonban, hogy nemzeti tanrendekben jó iránymutatások szerepelnek. Most már csak azt kell elérni, hogy a tanárok alkalmazzák is ezeket.

Csak néhány országban alkalmaznak olvasásfejlesztési szakembereket

Az olvasási nehézségeket hatékonyan lehet kezelni, ha a problémát idejében felismerik, a pedagógiai eszközök megfelelően idomulnak az egyedi szükségletekhez, és a tanárok folyamatos szakmai továbbképzésben részesülhetnek.

Az egy-egy tanulóra vagy kisebb csoportokra irányuló intenzív oktatás különösen eredményes lehet. Csak kevés tanárnak adatott meg azonban az a lehetőség, hogy elmélyedjenek ezen a szakterületen, és a tantermekben folyó munkájukat csak az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán és az öt skandináv országban támogatják olvasásfejlesztési szakemberek.

Ha a kiegészítő segítséget csak hosszadalmas eljárások árán lehet megszervezni, az szintén akadályozza, hogy a tanulók idejekorán hatékony támogatásban részesüljenek.

Az intézkedéseknek a leginkább veszélyeztetett csoportokat kell célba venniük

Számos tagállami szakpolitikai intézkedés és kezdeményezés létezik az olvasás népszerűsítésére. Ezek a kezdeményezések azonban általában a nagyközönséghez szólnak, és nem feltétlenül azokhoz, akiket a probléma leginkább érint: fiúk, hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű fiatalok vagy azok a tanulók, akik anyanyelve nem egyezik meg az oktatás nyelvével. Az ilyen tevékenységek során a lehető legkülönfélébb anyagokat be kell vetni, köztük multimediális szövegeket is.

Eurydice

Az Eurydice-hálózat az európai oktatási rendszerekről és politikákról szolgál információval és elemzésekkel. 2011 óta 37 nemzeti irodából áll, amelyekből az egész életen át tartó tanulás uniós programjában részt vevő mind a 33 országban (EU-tagállamok, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország) található egy vagy több. A hálózatot az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége koordinálja és irányítja Brüsszelben. Az ügynökség szövegezi meg a tanulmányokat, és számos online adatbázist tart naprakészen.

További információk:

A „Teaching Reading in Europe: Contexts, Policies and Practices” (Olvasástanítás Európában: háttér, szakpolitikák és bevált módszerek) című tanulmány teljes szövege angolul itt olvasható; nyomtatott kiadvány formájában angol nyelven 2011 júliusától, németül és franciául röviddel azután lesz elérhető.

Európai Bizottság: Oktatás és képzés

Kapcsolattartók:

Dennis Abbott, +32 2 295 92 58

Dina Avraam, +32 2 295 96 67

Christel Vacelet, Eurydice: +32 2 295 1137

Melléklet: Tények és számok

1. Az olvasási nehézségekkel küzdő 15 éves tanulók aránya (2009)


Forrás: OECD, a PISA 2009. évi adatbázisa

2. Kitérnek-e a tagállami iránymutatások a szövegekre épülő együttműködő tanulásra?
(Alsó- és felső tagozat, 2009-10)

3. A tanárok munkáját segítő olvasásfejlesztési szakemberek az általános iskolákban (2009-10)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site