Navigation path

Left navigation

Additional tools

A mai ráfordítások a holnapi növekedés szolgálatában

European Commission - IP/11/799   29/06/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság – sajtóközlemény

A mai ráfordítások a holnapi növekedés szolgálatában

Brüsszel, 2011. június 29. – Az Európai Unió csekély költségvetésből gazdálkodik, ám nagymértékben befolyásolja Európa polgárainak életét. A 2014–2020 közötti többéves költségvetésre vonatkozóan előterjesztett bizottsági javaslat a jelen kérdéseire és a holnap szükségleteire egyaránt megfelelő megoldást kínál. A költségvetésben mindenekelőtt azok az uniós szintű, kiemelt finanszírozások kapnak hangsúlyt, amelyek valódi hozzáadott-értéket teremtenek. Ilyen például az európai összekapcsolódási eszköz, amely különböző határokon átnyúló, a belső piacunk gerincének megerősítését szolgáló energiaügyi, közlekedési és informatikai projekteket finanszíroz; vagy a versenyképességünk támogatását szolgáló, jelentősen megnövelt kutatási és innovációs ráfordítások, illetve az európai ifjúságnak biztosított megemelt források – hogy csak a bizottsági javaslat néhány elemét soroljuk fel. A költségvetés innovatív jellege mellett ugyanakkor továbbra is jól körülhatárolt marad: az elkövetkező hét évre javasolt teljes összeg kötelezettségvállalási előirányzatokban 1,025 milliárd EUR (az uniós GNI 1,05 %-a), míg kifizetési előirányzatokban 972,2 milliárd EUR (az uniós GNI 1%-a) lesz.

Barroso elnök nyilatkozata:

Az Európa-szerte végbemenő költségvetési megszorítások idején a Bizottság nagyratörő, de valószerű javaslatot terjesztett elő a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan – fejtette ki Janusz Lewandowski, a pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős biztos: a költségvetés intelligens átcsoportosításával olyan új prioritások finanszírozási lehetőségét teremtettük meg, mint a határokon átnyúló energiaügyi és közlekedési infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés, az oktatás és a kultúra, a külső határok védelme, valamint déli és keleti szomszédaink megerősítése. Emellett programjaink egyszerűsítésével és a források felhasználására vonatkozó kibővített feltételrendszer bevezetésével voltaképpen valamennyi szakpolitikánkat korszerűsítettük.

(a teljes táblázatot lásd a mellékletben)

A növekedésért és munkahelyteremtésért

Új alap jön létre európai összekapcsolódási eszköz néven, amelynek célja az infrastrukturális projektek páneurópai értékének növelése. Az eszköz – amely 40 milliárd euróból, valamint a Kohéziós Alapból történő átcsoportosítás révén további 10 milliárd euróból gazdálkodhat majd –, az előzetesen összeállított lista szerint olyan közlekedési, energiaügyi és IKT-projekteket finanszíroz majd, amelyek Európa-szerte fokozni fogják az összekapcsolhatóságot. Ezek a növekedésösztönző összekapcsolódások könnyebben elérhetővé fogják tenni a belső piacot, és felszámolják bizonyos gazdasági „szigetek” elkülönülését. Az európai összekapcsolódási eszköz lehetőséget teremt arra, hogy innovatív finanszírozási eszközök útján sokkal jobban felgyorsítsuk a források előteremtését és megnöveljük összegüket ahhoz képest, mint ha csupán közfinanszírozási eszközök állnának a rendelkezésünkre. E fontos projektek megvalósítása érdekében a Bizottság támogatni fogja az uniós projektkötvények használatát is.

A fenntartható gazdasági növekedés városainkban és régióinkban kezdődik. A gazdasági, társadalmi és területi kohézióra fordított jelentős összegek (a teljes időszakban 376 milliárd EUR) a korábbiaknál szorosabban kapcsolódnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez. Bevezetésre kerül az úgynevezett „átmeneti régiók” kategóriája. Új feltételrendszer születik, amely biztosítani fogja az uniós finanszírozás eredményközpontúságát, és erős ösztönzőerőt nyújt a tagállamoknak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek hatékony megvalósítása terén. A nemzeti és az uniós finanszírozás kölcsönös megerősítése céljából minden tagállammal partnerségi szerződés jön létre.

A Bizottság emellett javasolja az oktatási és szakképzési programok megerősítését is. A fiatalokba eszközölt befektetés az egyik legjobb üzleti stratégia. A jelenlegi eszközök széttördeltségének megszüntetése érdekében a Bizottság olyan 15,2 milliárd eurós integrált oktatási, képzési és ifjúsági program létrehozását javasolja, amely egyértelműen előtérbe helyezi a készségfejlesztést és a mobilitást.

A kutatási és innovációs ráfordítások az elkövetkező hét évben jelentősen emelkedni fognak. A „Horizont 2020” közös uniós stratégia 80 milliárd eurós költségvetésével Európa globális versenyképességét fogja fejleszteni, és hozzájárul a jövő munkahelyeinek és elképzeléseinek megteremtéséhez. A széttördeltség megszüntetése érdekében egyesíti az e területen folyó projekteket, és biztosítja, hogy az uniós finanszírozású projektek jobban kiegészítsék, valamint segítsenek összehangolni a nemzeti erőfeszítéseket.

A zöldebb, korszerűbb mezőgazdaságért

Gazdaságunk és környezetünk, az egészséges élelmiszerek, valamint a vidéki közösségek fejlesztése szempontjából továbbra is stratégiai jelentőségű lesz a megújult közös agrárpolitika, amely valódi közös európai szakpolitikát képvisel, és 371,72 milliárd euróval gazdálkodik majd. Az agrárpolitikánál jól látszik, hogy egy-egy elköltött euró miként szolgálhat – és miként is kell hogy szolgáljon – egyszerre különböző célokat. A mezőgazdasági termelőknek nyújtandó támogatás 30 %-a esetében az EU feltételként támasztja majd a vállalkozások környezetbarátabbá tételét. A Bizottság emellett javasolja az Európai Globalizációs Alap mezőgazdasági termelők előtti megnyitását is. Csökkenni fog továbbá az egyes tagállamok közvetlen befizetéseinek egymáshoz viszonyított aránytalansága is.

A biztonságosabb Európáért

A biztonságosabb Európa felépítése nem valósítható meg környezetünk javítása és éghajlatunk védelme nélkül. A Bizottság javasolja e területek főáramlatba helyezését. A Bizottság legalább 20 %-ra kívánja növelni az éghajlattal kapcsolatos kiadások arányát a különböző szakpolitikai területek hozzájárulásainak átcsoportosításával, amennyiben ezt a hatásvizsgálat is alátámasztja.

A Bizottság emellett javasolja 4,1 milliárd EUR elkülönítését a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében az európai biztonság céljaira, valamint 3,4 milliárd EUR előirányzását a migrációs és menekültügyi szakpolitika tevékenységeire, amelyek kulcsfontosságúak versenyképességünk és társadalmi kohéziónk szempontjából. A harmadik országokkal való együttműködésre való tekintettel mindkét alap külső dimenzióval is rendelkezik majd.

Európa világban betöltött szerepének megerősítéséért

A költségvetés hozzájárul majd Európa világban betöltött jelentőségének növeléséhez is – ezt fogja szolgálni a 70,2 milliárd euróra megnövelt külkapcsolati költségvetés. A szövetségek elmozdulása és az új hatalmak kialakulása miatt Európának többet kell tennie érdekeinek érvényesítéséért. 16 milliárd EUR kerül elkülönítésre a szomszédságpolitikánkra, azaz az európai demokrácia és jólét előmozdítására. A jövőben is teljesíteni fogjuk a világ legszegényebbjeinek megsegítésére vállalt kötelezettségeinket. A fejlesztési együttműködési eszköz céljaira előirányzott 20,6 milliárd EUR lehetővé teszi a szegénység felszámolásának kiemelt kezelését és a millenniumi fejlesztési célok iránti kötelezettségvállalásaink fenntartását.

Az uniós költségvetés forrásainak átalakítása

Az új többéves uniós költségvetés forrásai a korábbinál átláthatóbbá és méltányosabbá válnak majd, miközben a tagállami hozzájárulások csökkenni és egyszerűsödni fognak. A Bizottság a Szerződésben foglaltaknak megfelelően új saját forrásokat javasol a jelenlegi saját források kiegészítésére. Ezzel célja nem az uniós költségvetés növelése, hanem szilárdabb megalapozása, valamint a tagállamok által befizetendő közvetlen hozzájárulások csökkentése.

Az új saját források a tranzakciókra kivetendő globális adó és az új korszerűsített héa formájában kerülnek bevezetésre. Ezekkel egyidejűleg megszűnne a jelenlegi héa-alapú forrás (a tagállamok által beszedett nemzeti héa bizonyos hányada).

A Bizottság javasolja a jelenleg egyes tagállamokat érintő korrekciós mechanizmusok egyszerűsítését is. A módosításra az érintett tagállamok GNI-befizetései utáni bruttó átalányösszeg-csökkentés formájában kerülne sor.

Közigazgatás 2014–2020

Jelenleg az igazgatási kiadások nem haladják meg a teljes uniós költségvetés 5,7 %-át. A Bizottság a következő pénzügyi időszakra nem irányozza elő az igazgatási kiadások növelését. Ezzel párhuzamosan a Bizottság javasolja az uniós tisztviselők személyzeti szabályzatának további módosítását a 2004. évi személyzeti reformból kiindulva (amely eddig 3 milliárd eurós megtakarítást eredményezett és 2020-ig további 5 milliárd eurót jelent majd).

Bővebb információk:

A közlemény megtalálható a többéves pénzügyi keret honlapján

MEMO/11/468: Többéves pénzügyi keret: Kérdések és válaszok

MEMO/11/469: Ahol a pénz számít– hogyan teremt értéket az Ön számára az uniós költségvetés

MEMO/11/459: Legendák az uniós költségvetésről és a többéves pénzügyi keretről

SPEECH/11/487: Barroso elnök megjegyzései a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslathoz

Kapcsolattartók:

Pia Ahrenkilde Hansen (+32 2 295 30 70)

Mark Gray (+32 2 298 86 44)

Jens Mester (+32 2 296 39 73)

Karolina Kottova (+32 2 298 70 19)

Patrizio Fiorilli (+32 2 295 81 32)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website