Navigation path

Left navigation

Additional tools

Adatvédelem: Az európaiak megosztják adataikat az interneten, de a magánélet védelmével kapcsolatos aggályaik továbbra is fennállnak – új felmérés

European Commission - IP/11/742   16/06/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Az Európai Bizottság sajtóközleménye

Adatvédelem: Az európaiak megosztják adataikat az interneten, de a magánélet védelmével kapcsolatos aggályaik továbbra is fennállnak – új felmérés

Brüsszel, 2011. június 16. – Az európaiak háromnegyede elfogadja, hogy személyes adataink felfedése immár hozzátartozik mindennapi életünkhöz, ám ezzel együtt aggályosnak tartja azt, ahogyan egyes vállalkozások – köztük a keresőprogramok és a közösségi oldalak – bánnak a megadott információkkal. Ezek az adatvédelemhez és az elektronikus személyazonosításhoz való viszonyulásról készült és az Európai Bizottság által ma közzétett legújabb Eurobarométer felmérés legfőbb tanulságai. A jelentés rávilágít, hogy az Európai Unió lakosságának 62%-a csupán a minimálisan szükséges információkat adja meg a személyazonossága védelme érdekében, miközben 75%-uk tartja fontosnak, hogy a személyes adatait bármikor törölhesse a rendszerből (a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog, az ún. „right to be forgotten”). Nagy a támogatottsága az uniós szintű fellépésnek is: a polgárok 90%-a azt szeretné, hogy Európában egységes adatvédelmi szabályok legyenek érvényben.

„A legtöbb európai számára már egészen természetes, hogy az internetes vásárlásokhoz vagy a közösségi oldalak használatához meg kell adnia személyes adatait. Ugyanakkor aggódnak amiatt, hogy az adataikat miként használják fel, és gyakran úgy érzik, hogy kicsúszik az ellenőrzés a kezeik közül” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos. – „Ezért az adatvédelmi szabályok korszerűsítésével kifejezetten egyértelművé kívánom tenni, hogy a polgároknak jogot – és nem csak „lehetőséget” – kell biztosítanunk az adatfeldolgozáshoz adott beleegyezésük visszavonására.”

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke a következőket tette hozzá: „Sokan tartózkodnak az internetes vásárlástól, mert féltik személyes adataik biztonságát. Ez gátat szab az európai egységes digitális piac fejlődésének, és hátráltatja a gazdasági fellendülést. Az interneten megadott személyi adatok biztonságával kapcsolatos aggodalmak egy része egyáltalán nem alaptalan, és e probléma kezelésére hamarosan jogalkotási javaslatot nyújtok be.

A felmérés eredményei éppen akkor láttak napvilágot, amikor a Bizottság hozzákezdett az uniós adatvédelmi szabályok reformjának előkészítéséhez (lásd IP/10/1462) és SPEECH/11/183). A cél, hogy a magánszemélyek adatai valamennyi szakpolitikai területen – köztük a bűnüldözés területén is – védelemben részesüljenek, ugyanakkor csökkenjen a vállalkozásokat terhelő bürokrácia és biztosítható legyen az adatok Európai Unión belüli szabad áramlása. A Bizottság úgy tervezi, hogy az év végéig konkrét javaslatokat terjeszt elő.

A felmérés szerint az internetet használó európaiak (az összes uniós polgár 40%-a) körében 60% azok aránya, akik szoktak online vásárolni vagy eladni, és használják a közösségi oldalakat. Az internetezők ezeken az webhelyeken megadják személyes adataikat, beleértve életrajzi adataikat (közel 90%), a társadalmi helyzettel kapcsolatos adataikat (közel 50%) és bizalmas adataikat (közel 10%). 70%-uk aggódik amiatt, hogy milyen módon kezelik a vállalkozások ezeket az információkat, és úgy vélik, saját adataik felett csak részben vagy egyáltalán nem tudnak ellenőrzést gyakorolni. 74%-uk szerint kívánatos, hogy az internetes adatgyűjtésre és -feldolgozásra kizárólag az érintett előzetes hozzájárulásával kerülhessen sor.

Az EU adatvédelmi szabályainak alapelve értelmében a személyes adatok feldolgozása csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz az alany előzőleg a beleegyezését adta. A személyes információk ezt követően nem adhatók tovább az érintett jóváhagyása nélkül, és a vállalkozások kizárólag arra a célra használhatják fel azokat, amelyre a hozzájárulás kiterjed.

A legtöbb aggodalomra a megkérdezettek szerint a következők adnak okot: az internetes vásárlás során elkövetett csalás (a válaszadók 55%-a említette), a közösségi oldalakon szereplő információknak az érintettek tudtán kívül történő felhasználása (44%), valamint az adatok vállalkozások közötti megosztása az érintett hozzájárulása nélkül (43%).

A személyes adatok védelme tekintetében a polgárok jobban megbíznak a közintézményekben – például a kórházakban (78%), a kormányzati szervekben (70%) és az uniós intézményekben (55%) –, mint a magánvállalkozásokban, köztük az üzletekben (39%), az internetszolgáltatókban (32%) vagy az online szolgáltatást nyújtó cégekben (22%).

Az internetezők 42%-a alkalmazza a kéretlen e-mailek számának korlátozására jelenleg rendelkezésre álló eszközöket és stratégiákat, és 23% azoknak az aránya, akik megváltoztatják böngészőprogramjuk biztonsági beállításait. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az emberek nem gondoskodnak megfelelően személyazonosító adataik internetes biztonságáról, ha nem állnak rendelkezésre egyszerű eszközök, illetve ezek használata túl körülményes.

Az internethasználók 58%-a elolvassa az online adatvédelmi nyilatkozatokat, de nem mindegyikük érti meg azok tartalmát. Összességében az internethasználók 62%-a nem érti, nem olvassa el, nem találja meg vagy figyelmen kívül hagyja az adatvédelmi nyilatkozatot. Amennyiben elolvassák azt, körültekintőbben bánnak az adataikkal. Az adatvédelmi reform egyik fő célkitűzése az előírások erősítése annak érdekében, hogy a szolgáltatók átláthatóbbá tegyék a saját működési módszereiket (milyen adatokat gyűjtenek, illetve dolgoznak fel, hol és hogyan tárolják azokat, illetve mi az adatgyűjtés célja), valamint megfelelő biztonsági intézkedéseket érvényesítsenek.

Végül a felmérésből kitűnik, hogy a személyes adatok megosztásával kapcsolatos hozzáállás tekintetében markáns különbségek mutatkoznak az adataikat könnyebben kiadó fiatalabb korosztályok, illetve az idősebbek között, akik az adatvédelem kérdését sokkal aggályosabbnak tartják.

Előzmények

A Bizottság 2010. november 4-én előterjesztette az uniós adatvédelmi szabályok erősítésére irányuló stratégiáját (IP/10/1462 és MEMO/10/542). E stratégia célja, hogy a magánszemélyek adatai valamennyi szakpolitikai területen – köztük a bűnüldözés területén is – védelemben részesüljenek, ugyanakkor csökkenjen a vállalkozásokat terhelő bürokrácia és biztosítható legyen az adatok Európai Unión belüli szabad áramlása. E politikai felülvizsgálathoz a Bizottság az EU 1995. évi adatvédelmi irányelvének (95/46/EK) felülvizsgálatával kapcsolatos, nyilvános konzultáció eredményeit fogja felhasználni.

Az EU adatvédelmi szabályainak célja, hogy védje a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen az adatvédelemhez való jogot, valamint az adatok szabad áramlását. Ezen általános adatvédelmi irányelvet egyéb jogforrások is kiegészítették, ilyen volt például a hírközlési ágazatban az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv. Speciális szabályok léteznek a személyes adatoknak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében érvényesítendő védelmére vonatkozóan is (2008/977/IB kerethatározat).

A személyes adatok védelméhez való jogot az EU Alapjogi Chartájának 8. cikke és a Lisszaboni Szerződés is kifejezetten elismeri. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke jogalapot biztosít adatvédelmi szabályok elfogadásához az uniós jog hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre vonatkozóan.

Az Európai Unión belüli adatvédelemről és elektronikus személyazonosságról szóló Eurobarométer felmérést a Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatósága, Információstársadalmi és Médiaügyi Főigazgatósága és a Közös Kutatóközpont kezdeményezte, a koordinációt pedig a Kommunikációs Főigazgatóság végezte.

További információk

Az Európai Unión belüli adatvédelemről és elektronikus személyazonosságról szóló Eurobarométer felmérés:

http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb_special_359_340_en.htm#359.

A Jogérvényesülési Főigazgatóság híroldala:

http://ec.europa.eu/justice/news/intro/news_intro_en.htm.

Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding.

A digitális menetrend honlapja:

http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm.

Neelie Kroes alelnök, a digitalis menetrendért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/.

Neelie Kroest a Twitteren is követhetik:

http://twitter.com/neeliekroeseu.

Kapcsolattartók :

Matthew Newman (+32 2 296 24 06)

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website